A MÉRKŐZÉS
Óvatosan kezdtek a csapatok, a biztonságos védekezésre helyezték a hangsúlyt. Ennek ellenére helyzetből sem volt hiány az első negyedórában. A 3. percben mindjárt Lulic tesztelte Lobontot, akiről ki is jött a labda, de a kipattanót Klose éles szögből már nem tudta beterelni a kapuba. Az első Roma-helyzet egy közepes lövés formájában érkezett, Totti küldte kapura a labdát.
Az első igazi, góllal kecsegetető helyzet Bradley előtt adódott, de az amerikai játékos ahhoz képest, hogy micsoda helyzet adódott előtte, csúnyán mellé lőtt. A két csapat némileg biztonsági játékra váltott, elég alacsony színvonalú volt ekkor a mérkőzés. Nagyjából a 25. perc környékén élénkült meg a játék, egyre több szabálytalanság tarkította a meccset, röppentek is elő a sárgák sorban egymás után Orsato zsebéből. A játékosok egészen jól jöttek előre a tizenhatosig, ott azonban rendszerint elfogyott a tudományuk.
Fokozatosan átvette a játék irányítását a Lazio, egyre gyakrabban okoztak veszélyt a Roma kapuja előtt. A 35. percben például Klose fejelhetett volna gólt, de Lobont nagy bravúrral védte a német játékos közelről leadott fejesét. A hátralévő időben sem nagyon változott a játék képe, és bár durvának nem nevezhettük a küzdő feleket, öt sárgát azért kiosztott a játékvezető...
A félidő úgy ért véget, hogy gól nem született, az igazán őszinte játékkal adósak maradtak a csapatok. 0–0
MÁSODIK FÉLIDŐ
A második félidő ugyanúgy kezdődött, ahogy az első befejeződött. Gyűrték-gyömöszölték egymást a csapatok a pályán, de igazán nagy helyzetet nem tudtak kialakítani. Valamivel aktívabb volt a Lazio, de túl könnyedén elszórták a labdákat. Eléggé kevés élvezetet nyújtott ezekben a percekben a meccs.
Az 53. percben azonban megsérült a Lazio csapatkapitánya, Cristian Ledesma, aki egy rosszul sikerült belépője után a combjához kapott, és le kellett cserélni. Ettől a ténytől némileg vérszemet kapott a Roma, és elkezdett aktívan támadni. Totti kétszer is lövéssel jelentkezett, az egyik például alig ment fölé.
Mielőtt végleg unalomba fulladt volna a mecs, hirtelen megélénkült a játék. Egyre-másra alakultak ki a 67. perctől a helyzetek mindkét kapu előtt. A Laziótól Mauri, a Romától Totti és Destro veszélyeztetett.
Aztán a 71. percben némileg váratlanul vezetést szerzett a Lazio. Candreva jobb oldali beadásába Lobont rosszul nyúlt bele, a labda pontosan Lulic elé perdült, aki négy méterről az üres kapuba helyezett. 0–1.
A Roma óriási elánnal vetette magát a küzdelembe, egyre-másra vezette a támadásokat a Lazio kapuja felé. Bejött Osvaldo is, és rövid időre három védős játékra álltak át a „farkasok". A bordó-sárgák egyfolytában jöttek előre, de helyzetet nem tudtak kialakítani. Bár a nyomás folytonos volt, az utolsó percben majdnem megduplázta előnyét a Lazio, de Klose remek labdáját Mauri nem tudta gólra váltani.
A Lazio taktikusan kivédekezte a négyperces hosszabbítást is, a Roma pedig egyszerűen nem találta az ellenszert, ezért kénytelen volt fejet hajtani a „kékek" előtt. A boldog Lazio-drukkerek óriási fiszetát rendeztek a stadionban, és meglengette szárnyait a híres kabalasas is.
A Roma szurkolói és játékosai közül sokan sírva fakadtak, siratták az európai kupaszereplést, a kupát, és legfőképpen azt, hogy éppen a Lazio ellen kellett veszíteniük.
A Lazio azért nyert, mert védelmi megingás nélkül játszotta le a meccset, és a kevés helyzetéből egyet ügyesen kihasznált. Kihúzta a Roma méregfogát, se Totti, se Lamela nem tudott élni a Lazio védői mellett.
Az ezüstcsillagra várnia kell a Romának, a Lazio viszont ősszel a kupagyőztes jogán az Európa-ligában szerepelhet. Korántsem érdemtelenül.
OLASZ KUPA, DÖNTŐ
ROMA–LAZIO 0–1 (0–0)
Róma, Stadio Olimpico. V: Orsato
ROMA: Lobont – Marquinhos, Burdisso, Leandro Castan, Balzaretti (Osvaldo, 76.) – Bradley, De Rossi – Lamela, Totti, Marquinho (Dodo, 83.) – Destro
LAZIO: Marchetti – Konko, Biava, Cana, Radu – Ledesma (Mauri, 54.) – Candreva, Onazi (Ciani, 92.), Hernanes (Á. González, 84.), Lulic – Klose
G: Lulic (71.)
PERCRŐL PERCRE
ELŐZMÉNYEK
Óriási volt a tétje a ma esti mérkőzésnek, amelyet biztonsági okokból rendeztek este hat órakor, hiszen sem a Lazio, sem a Roma szurkolói nem mennek a szomszédba, ha az ősi ellenfél megregulázására van esély. Nem is csoda, hiszen ritkán jön a kupadöntő „házhoz”. Bár az olasz kupadöntő az utóbbi években hagyományosan a főváros, Róma kiváltsága, Roma–Lazio még sohasem volt az olasz focitörténelemben.
Hát most aztán lett. Márpedig mi adhatott volna nagyobb örömet a „farkasok” vagy a „sasok” szurkolójának, mint éppen a másik legyőzése a közös otthonban, a Stadio Olimpicóban. A paprikás hangulat tehát már a meccs előtt garantált volt, nem véletlen, hogy Daniele De Rossi arra kérte a szurkolókat, hogy hagyják otthon a késeiket!
A két csapat közepesen szerepelt a bajnokságban, ezért már csak a kupagyőzelem árán indulhatott európai kupában. A Romát ráadásul külön motiválhatta, hogy ez lehetett volna a tizedik kupagyőzelme, ezzel rekorder lehetett volna az olasz csapatok között. Tíz kupagyőzelemért ezüstcsillag jár, ez jelenhetett volna meg a következő szezontól a bordó-sárgák címere fölött.
A Roma legutóbb 2008-ban nyerte meg az olasz kupát, a Lazio 2009-ben végzett az élen.
A Roma és a Lazio küldöttsége együtt ment el a köztársasági elnöki palotába, ahol találkozott Giorgio Napolitano államfővel is. A játékosok közül a Romából De Rossi, a Lazióból Saha jelent meg. Az államfő felhívta a figyelmet, hogy a rasszizmus mennyire ellentétes a polgári értékrenddel, és elmondta, hogy a pályán teljes erőből kell küzdeni, de sohasem szabad megsérteni az ellenfelet. A két klub vezetősége kifejezte a reményét, hogy csak a pályán lesz összecsapás.
A két csapat küldöttsége korábban a pápánál is járt, ahogy azt már megénekeltük itt, a Sportszelepen.
Hihetetlen várakozás előzte meg a meccset a fővárosban, és még a híres-hírhedt francia vetkőzőlány, Virgine Caprice is jósolt a kupadöntőre. Ide kattintva bárki megnézheti a hiányos öltözetű hölgy tippjét.
Miben reménykedett a Lazio? Elsősorban abban, hogy az utóbbi időben nagyon ment neki a Roma ellen. 2011 márciusa óta csak ruhákat osztottak ki a városi riválisnak, amely csak döntetlenekre volt képes ellenük. Ugyanakkor figyelmeztető volt a sasoknak, hogy az egyszer minden sorozat megszakad örök igazsága akár ma este is eljöhetett volna... Hogy mégsem jött el, azért igencsak sokat tettek a „sasok”.