Lukaku felé akkor kiabáltak rasszista szavakat a Cagliari szurkolói, amikor a tizenegyes elvégzéséhez készülődött. A majmozást a mérkőzés után felháborodva idézte fel a belga, aki Angliában a Manchester United játékosaként is élt már meg hasonlót (még az MU saját szurkolói nótája miatt is vizsgálatot követelt egy antirasszista szervezet).
Az Inter szurkolói a Facebookon közleményt adtak ki, de nem a csatárt védték meg, hanem a szardíniai tábort. Gyakorlatilag azt üzenték Lukakunak, hogy szokjon hozzá, mert Olaszországban ez nem sértő…
„Sajnáljuk, hogy azt gondoltad, ami Cagliariban történt, az rasszizmus volt. Meg kell értened, hogy Olaszországban, az északabbra fekvő országokkal szemben, a rasszizmus nem valós probléma” – állt a levélben. S ki is fejtették, mire gondolnak.
„Érthető, hogy sértőnek érezted, de nem volt az. Itt, Olaszországban mindenki a csapatát akarja segíteni. Különböző módszereink vannak arra, hogy megzavarjuk az ellenfelet, de ez nem gyűlölet vagy rasszizmus. Vegyes etnikumú a táborunk, és a világ minden tájáról érkező labdarúgókat tiszteljük. Ez azonban várhatóan a jövőben sem változtat a szurkolói szokásainkon. Nem vagyunk rasszisták, a Cagliari tábora sem az.”
Olaszországban először 1992-ben foglalkoztak a rasszista szurkolók problémájával, Ruud Gullit és Aron Winter kezdeményezésére a két legmagasabb osztályban antirasszista feliratok kiplakátolására kötelezték a klubokat. Az 1990-es évek közepén az Interben játszó Paul Ince panaszkodott rasszista szurkolókra.
Azóta sem sok minden változott, az elmúlt tíz évben Mario Balotellitől kezdve Kevin-Prince Boatengen át Kalidou Koulibalyig több tucat színes bőrű labdarúgót sértegettek csak az olasz élvonalban. Öt évvel ezelőtt Kevin Constantot és Nigel de Jongot az Atalanta szurkolói banánnal dobták meg. A Cagliari legutóbbi botránya idén áprilisból való, amikor Moise Keant majmozták le a szurkolói – juventusos csapattársa, Leonardo Bonucci megpróbálta mentegetni a szardíniai szurkolókat, amire nemzetközi felháborodás volt a reakció.
„Az ilyen bekiabálások nem az ellenfél miatt vannak, hanem a saját csapatunk támogatása miatt. Kérünk téged, vedd úgy, hogy az ellenfelek túlságosan is tisztelnek, tartanak tőled, attól, hogy gólt szerzel. És ezzel akarnak kibillenteni. Az igazi rasszizmus más dolog, és ezzel Olaszországban is tisztában vagyunk.”
Lukaku a mérkőzés után nagyobb szigort követelt a szurkolókkal szemben, de az Inter-tábor szerint ezzel ellenük is beszélt.
„Ha kijelented, hogy a rasszizmus probléma a lelátókon, csak támogatod a szurkolók elnyomását, beleértve az Inter rajongói elleni fellépéseket is. Hozzájárulsz ahhoz, hogy elefántot csináljanak a bolhából, probléma lesz abból, ami valójában nem is az, legalábbis nem úgy, mint más országokban – írták a szurkolók. – Mi is érzékeny emberek vagyunk, de a szervezetünk tagjai Itália minden tájáról érkezve, rassztól függetlenül ugyanezzel a módszerrel provokáljuk az ellenfeleket.”
„Kérünk, Romelu, segíts nekünk abban, hogy mindenki megértse, az olasz szurkolók nem rasszisták. A rasszizmus elleni harcot az iskolákban kell kezdeni, nem a stadionokban. A szurkolók másképp gondolkoznak egy futballmeccsen, mint a stadionon kívül. Garantáljuk, hogy amit egy játékosnak vagy csapatnak kiabálunk a stadionban, azt nem mondjuk ugyanúgy az utcán a civil életben. Az olasz szurkolók nem tökéletesek, érthető a zaklatottságod, de ezt nem fajgyűlölet váltotta ki.”