AS Roma: „Én már más ember vagyok...” – José Mourinho

– Miért az AS Roma mellett döntött 2021-ben?
– Azért írtam alá a Romához, mert ami­kor megismertem a klubtulajdonos Friedkin családot, nagyon megkedvel­tem őket – mondta a Corriere dello Sportnak adott interjúban a kétszeres Bajnokok Ligája-győztes José Mourinho, aki a Romával azóta megnyerte az Európa-konferencialigát, tavasszal pedig döntőt játszott az Európa-ligában. – Nagyon megfogott, ahogy beszéltek velem: „Csak ön az az edző, akit szeretnénk, mert ismerjük a munkásságát.” Mélyen megérintettek a szavaik, és elismerem, erre volt szükségem. Emellett lelkesek voltak, tetszett, hogy egyedi projektet képviselnek – hároméves szerződés, konstans fejlődés mellett –, márpedig a pályafutásom ezen szakaszában pontosan erre a stabilitásra volt szükségem. Hogy megbántam-e a döntésemet? Egyáltalán nem! Új életre keltem ennél a klubnál.

– Nemrég egy csapatfénykép készült a Romáról, amelyen ön és a stábtagok látványosan kihagytak egy helyet, jelezve, hogy szükség lenne egy csatárra. Provokáció? Egyáltalán, milyen kapcsolatot ápol az átigazolásokért felelős Tiago Pinto sportigazgatóval?
– Néhol azt olvasom, hogy Mourinho provokálja a társadalmat. Ezt a fényképet viccből készítettük el így. Ugyanakkor a csatárkérdésről leszögezhetem: ha maga Kylian Mbappé érkezne a jövő héten, már késő lenne. Huszonnyolc nap munka, harmincegy edzés és hat felkészülési mérkőzés, számtalan értekezlet és taktikai elemzés van már mögöttünk – az, hogy nincs csatárunk, gondot jelent. Ami Tiago Pintót illeti: nem mondhatom, hogy örülök a csapat állapotának, de azt kijelenteni, hogy nyílt harcot folytatok a klubbal és hogy nem vagyok elégedett a sportigazgatóval, teljesen téves. A kapcsolatunk a kölcsönös tiszteleten alapszik, és formálisnak mondható. Nem tegezem, igazgató úrnak hívom, és nem értünk mindig egyet.

– Tehát nem viszik kenyértörésre a dolgot?
– Amikor először voltam a Chelsea-nél, valóban harcba szálltam egy sportigazgatóval. Nem szerettem, nem volt vele semmilyen kapcsolatom, az átigazolási piacon katasztrofálisan szerepeltünk. Akkor kétezernyolcat írtunk, most kétezerhuszonhármat, és én már más ember vagyok. Lehet, hogy sokan ezt másként érzékelik, de mindig remek kapcsolatokat ápoltam azoknál a kluboknál, amelyeknél dolgoztam. Mindig a saját döntésemből távoztam, kivéve a Tottenhamtől, ahonnan menesztettek néhány nappal egy döntő előtt, ami esztelenség volt.

– Ugyanakkor mostanában a játékvezetéssel többször gyűlt meg a baja.
– Úgy éreztem, Olaszországban rám támadtak, megsértették a szabadságomat. Nem érzem jól magam ebben a szituációban, tartok attól, hogy újra megbüntetnek, s hogy újra ugyanazokat a vélekedéseket hallom és olvasom, mint az elmúlt két évben. Ez valóban zavar. A félelem talán túlzás, de nagyon bosszús vagyok.

– Nem csak Olaszországban tűzött össze a játékvezetőkkel…
– Az Anthony Taylor-incidensre gondol a budapesti Európa-liga-döntő után? A parkolóban a bíró ott sem volt. Mások igen, de Anthony Taylor nem. Tudom, hogy nem volt elegáns, de nem sértegettem senkit. A trágár szavak a helyzetből adódó szenvedély miatt törtek ki belőlem. Később odamentem a Premier League játékvezetőinek technikai igazgatójához, Howard Webbhez, akit a meg nem adott tizenegyesről kérdeztem. A vállamra tette a kezét, és azt mondta: „Igen, José, tizenegyes volt.” Korábban csak a jó oldalát ismertem az európai kupadöntőknek, most viszont a hatodik döntőmön kikaptam, és emberi szempontból ez csak gazdagabbá tett. Ha Anthony Taylor bejött volna az öltözőnkbe, és azt mondja, hogy „tévedtem, sajnálom”, akkor ott vége lett volna az ügynek, tiszteltük, becsültük volna érte. Nem tetszettek a döntései, a lapjai, de továbbra is jó játékvezetőnek tartom. Őszintén mondom, nem okoz gondot, ha a jövőben ismét összefutunk.

– A jövő pedig az AS Romát jelenti, de igaz, hogy Szaúd-Arábiából két csodás ajánlatot is kapott?
– Az Al-Hilal és az Al-Ahli keresett meg. Ugyanakkor rögtön jeleztem a vezetőségnek, hogy nem áll szándékomban elfogadni az ajánlatukat. Odahaza a családomnak ugyanezt mondtam. Úgy éreztem, köt a szavam, amit a budapesti El-döntő után mondtam a játékosaimnak, valamint a szurkolóknak a Spezia elleni idényzáró után: „Itt maradok veletek jövőre is.” Korábban is mondtam nemet visszautasíthatatlan ajánlatokra, például a kínai válogatott szövetségi kapitányi posztjára.