A legerősebb riválisokkal készül az olimpiára a férfiválogatott

Szinte napra pontosan két éve mutatták be Varga Zsoltot a magyar férfi vízilabda-válogatott új szövetségi kapitányaként. Egy normális olimpiai ciklus fele telt el azóta, ami alapvetően nem sok idő, de a mostani korántsem volt átlagos, az FTC korábbi sikeredzőjével pedig annyi minden történt a csapat élén, hogy könyvet is írhatna az elmúlt két évből.

„Sok munka vár ránk, de azon leszek, hogy mihamarabb egységessé kovácsoljam a csapatot, a közös cél eléréséért egy irányba toljuk a szekeret” – mondta Varga Zsolt az első interjúban, amelyet szövetségi kapitányként adott lapunknak, majd miután az említett közös célról kérdeztük, rávágta: nem lehet más, mint az olimpiai aranyérem. Aligha kell ennél jobb előszó, ráadásul hamar kiderült, nem a levegőbe beszélt, ugyanis a tőle megszokott intenzitással kezdte el a munkát – hozzá hasonlóan szenvedélyes stábtagokkal és játékosokkal. Senki sem keresett kifogásokat, aminek hamar meglett az eredménye, másfél hónap után Eb-ezüstöt szerzett a válogatott.

De ez még csak az első fejezet volt. Két év alatt hat világversenyt rendeztek, ami finoman szólva is nagyon sok, így aztán törvényszerű volt, hogy vidám történetek mellé kevésbé vidámak is jutottak. Olykor nem is a csapat írta őket, hanem az élet, az Egyesült Államok elleni tavaly júliusi világkupameccs végjátékának szürreális újrajátszását például szívesen átlapoztuk volna, de a következő fejezet végén, avagy három héttel később senkit sem érdekelt, mi történt Los Angelesben. Merthogy Fukokában negyedszer lett világbajnok a férfiválogatott, amely a negyeddöntőben visszavágott az amerikaiaknak, az elődöntőben utolsó másodperces góllal győzte le a spanyolokat, a döntőben drámai szétlövéssel a görögöket. Mintha Alfred Hitch­cock valamelyik forgatókönyvét olvastuk volna…

Varga Zsolt szeme előtt végig a párizsi olimpia lebegett, a feje felett meg Damoklesz kardjaként a jelentős elvárás, a pólóválogatottaktól ugyanis mindig a legtöbbet várjuk, legyen szó vb-ről, Eb-ről vagy felkészülési tornáról. Ha szigorúan az eredményeket vesszük alapul, a téli világversenyek nem úgy alakultak, ahogy reméltük, de a januári Európa-bajnokságon azért négy közé jutott a megfiatalított csapat, a februári világbajnokságon pedig csupán a franciák elleni negyeddöntős vereség fáj igazán – igaz, az mélyütéssel ért fel, viszont rengeteget lehetett tanulni a történtekből.

„Nagyon sokat fejlődött a francia válogatott az elmúlt években – mondta lapunknak Varga Zsolt az első párizsi csoportellenfelünkről, amellyel másfél hete a margitszigeti Dominó Trans-kupán is megszenvedtünk, 9–9 után ötméteresekkel győztünk. – Nem véletlenül jók a franciák labdarúgásban, kézilabdában vagy éppen rögbiben, olyan intézményeik vannak, amelyek a legmagasabb szinten szolgálják ki a válogatottakat. A vízilabdának nincs akkora hagyománya náluk, mint az említett sportágaknak, viszont nagyon jó edzőkkel és kimagasló tudományos háttérrel dolgoznak, ami látszik is a játékosok fizikai állapotán.”

A mieink sem panaszkodhatnak, az elmúlt másfél hónapban fokozatosan egyre jobb formába kerültek, pedig fárasztó klubidény van mögöttük. A válogatott egyik fele június 3-án kezdte az alapozást a Margitszigeten, a Bajnokok Ligája négyes döntőjében szereplők két héttel később csatlakoztak. A csoportok munkája idővel összeért, a terhelés első adagját a szokásos úszás és konditermi erősítés jelentette, a regenerációt többek között jégkád szolgálta. Nagy hangsúlyt fektetett a stáb a mentális felkészítésre, sportpszichológiai foglalkozásokra, a mátraházi edzőtábor a csapatépítés szempontjából is hasznos volt – jó néhány oldalt megtölthetnénk a módszerek részletes bemutatásával, de a lényeg, hogy minden a terv szerint halad(t).

A felkészülés első szakasza a horvátokkal közös zágrábi gyakorlással és hivatalos mérkőzéssel zárult (12–12 után szétlövéses vereség), Varga Zsolt ezt követően nevezte meg a Párizsba utazó tizenhármat. A szövetségi kapitány a fukuokai csapatra épít, a tavalyi vb-győztesek közül tizenegy játékos került be a keretbe, hozzájuk második számú kapusként Bányai Márk, valamint egyetlen klasszikus centerként a negyedik olimpiájára készülő Hárai Balázs csatlakozik. Öten először tapasztalhatják meg, milyen érzés olimpiai résztvevőnek lenni, míg a keret legrutinosabb tagja, Varga Dénes ötödször utazik, amivel beállítja Gyarmati Dezső, Benedek Tibor és Kásás Tamás rekordját. Ilyen az élet: valakinek az első, valakinek az utolsó ötkarikás fejezete lesz a párizsi.

Horvátország Persze hogy az esélyesek közé soroljuk a vb-címvédőt, már csak azért is, mert nem csupán Dohában teljesített kimagaslóan, hanem a balul sikerült fukuokai világbajnokság kivételével minden nagy tornán. Az előző két Európa-bajnokságot egyaránt Horvátországban rendezték, az előbbit a mieink legyőzésével nyerték meg a horvátok, míg az utóbbin ezüstérmet szereztek – a torna legjobb kapusának Marko Bijacot választották.

Olaszország Meg kell tanulniuk döntőt nyerni az olaszoknak, mert hiába jutottak be az előző három világbajnokságból kétszer is a fináléba, az utolsó lépcsőfokon megbotlottak, 2022-ben a spanyoloktól, az idén a horvátoktól kaptak ki ötméteresekkel. Addig viszont szépen meneteltek, vagyis a párizsi olimpiára is nagy reményekkel utazhatnak Francesco Di Fulvi óék . A horvát válogatotthoz hasonlóan az olasz is a másik csoportban szerepel – jó lenne mindkettőt elkerülni a negyeddöntőben.

Spanyolország A Margitszigeten ünnepeltek a spanyolok 2022-ben, amikor több mint két évtized után ismét világbajnokok lettek, azóta pedig világkupát és Európa-bajnokságot nyertek. A csapat gerincét a Barceloneta játékosai alkotják, vagyis az összhangra nem lehet panasz. A rutinos Felipe Perrone mellé felnőttek a fiatalok, Álvaro Granados az elmúlt években vezérré lépett elő, míg a kapuban Unai Aguirre ad stabilitást. Párizsban a csoportkör második mérkőzésén találkozunk velük.

Lapozzunk egyet, mert érdemes foglalkozni az erőviszonyokkal is. Nem véletlenül mondta a horvátok ásza, Loren Fatovic a Nemzeti Sportnak, hogy ezúttal hat-hét csapat is pályázhat az olimpiai győzelemre, a felkészülési mérkőzések, tornák alapján nagyon erős a mezőny, már a kiscsapatok ellen sem lehet biztosra menni. A franciák mellett Spanyolországgal, Japánnal, Ausztráliával és Szerbiával kerültünk egy csoportba, az első négy helyezett folytatja a negyeddöntőben. Az Európa-bajnok spanyolok különösen meggyőzően teljesítettek az elmúlt hetekben, ezért is hasznos, hogy keddig velük készülünk Barcelonában. A múlt héten Szicíliát is megjárta a csapat, a Dominó Trans-kupa után ismét a japánok és az olaszok társaságában.

„Elégedett vagyok  a túrával, rendkívül hasznosnak éreztem a meccs előtti gyakorlásokat, a japánok elleni két negyedet  és a z  olaszok kal közös kétkapuzást – értékelt Varga Zsolt, aki a házigazda olaszok ellen 10–10 után szétlövéssel elveszített felkészülési mérkőzésre is kitért. – Más volt a játék képe, mint egy héttel korábban  a Margitszigeten,  jó blokkokkal, védésekkel haladtunk előre, volt erő a csapatban.  A hazai játékvezetők azért eléggé beleszóltak a mecc sbe, de a folytatásban is mindent megteszünk, hogy történjék bármi a parton, a vízben még erősebbek legyünk.”

A felkészülés utolsó fejezetére Barcelona után csütörtökön a Duna Arénában kerül pont, következőt már Párizsban írják férfi vízilabdázóink – remélhetőleg aranybetűkkel.

A KERET
Kapusok: Bányai Márk (Szolnoki Dózsa Praktiker), Vogel Soma (FTC-Telekom)
Mezőnyjátékosok: Angyal Dániel, Manhercz Krisztián (mindkettő CN Marseille, francia), Fekete Gergő, Jansik Szilárd, Molnár Erik, Nagy Ádám, Varga Dénes (mind FTC), Hárai Balázs, Vigvári Vince (mindkettő Genesys OSC Újbuda), Vámos Márton (Olympiakosz, görög), Zalánki Gergő (Pro Recco, olasz)
A játékosok klubjaként azt tüntettük fel, amelyikből kiharcolták a válogatottságot.

A PÁRIZSI PROGRAM
B-csoport (Olimpiai Vizes Központ, Paris La Défense Arena)
Július 28., vasárnap
19.30: MAGYARORSZÁG–Franciaország
Július 30., kedd
21.05: MAGYARORSZÁG–Spanyolország
Augusztus 1., csütörtök
21.05: MAGYARORSZÁG–Japán
Augusztus 3., szombat
15.00: MAGYARORSZÁG–Ausztrália
Augusztus 5., hétfő
12.00: MAGYARORSZÁG–Szerbia
Egyenes kieséses szakasz (Paris La Défense Arena)
Augusztus 7.: negyeddöntő
Augusztus 9.: elődöntő, az 5–8. helyért
Augusztus 11.: helyosztók