VÍZILABDA
FÉRFIAK, 5. FORDULÓ
B-CSOPORT
MAGYARORSZÁG–SZERBIA 17–13 (2–4, 7–3, 6–2, 2–4)
Párizs, 12 000 néző. Vezette: Alexandrescu (román), Franulovic (horvát)
MAGYARORSZÁG: VOGEL SOMA – Angyal, Manhercz K. 1, VARGA DÉNES 2, Molnár E. 1, Jansik Sz. 1, ZALÁNKI 4. Csere: Bányai (kapus), FEKETE G. 4, VÁMOS 2, Nagy Ádám 1, Vigvári Vince 1, Hárai. Szövetségi kapitány: Varga Zsolt
SZERBIA: R. Filipovics – Drasovics, Sz. Rasovics 1, Randjelovics, N. Jaksics 1, MANDICS 5, Dedovics 1. Csere: Misovics (kapus), CSUK 3, Ubovics, V. Rasovics, VICO 2, P. Jaksics. Szövetségi kapitány: Uros Sztevanovics
Emberelőny-kihasználás: 7/6, ill. 10/5
Gól – ötméteresből: –, ill. 2/2
Kipontozódott: V. Rasovics (28. p.), Molnár E., Angyal (30. p.)
Nagyon jót tett és tesz a vízilabdatornáknak, hogy áthozták az Aquatic Centre-ből a La Défense Arenába, megsokszorozódott a nézőszám, a hatalmas lelátó szektorai szépen megteltek – egyedi, hogy ennyi ember előtt rendezzenek meccset a sportágban. Rögtön magyar–szerb párosítással nyitott az új helyszín, ahol eddig az úszást rendezték, a tét a csoport harmadik helye volt, ehhez nem kaphattunk ki az utóbbi években meggyengült riválisunktól.
Megúszásból szereztünk vezetést, a „tettes” Fekete Gergő volt – hogy idáig eljussunk, több mint három percnek kellett eltelnie, temérdek lövést hárítottak addig a kapusok. Az éveken át Magyarországon játszó Milos Csuk hatalmas akciógóllal egyenlített – Vogel Soma kapus a blokkot hiányolta, nem jogtalanul. Kaptunk még egyet akcióból, Csuknak megjött a kedve…
Mi meg végigjátszottunk egy emberelőnyt, egyetemen lehetne tanítani, ahogyan Vámos Márton kivárt, mindenki elmozdult, ő meg bevágta a labdát a rövidbe.
A fradista Dusan Mandics is megmutatta, hogy van még balkezes világklasszis az olimpián, kapásból bombázott a hálónkba fórból (2–3). Csak nem akartak visszaesni délszláv riválisaink, újabb játékelemben jeleskedtek, ezúttal húzásból vették be a kapunkat.
Kétgólos hátrányt szedtünk össze az első negyedben, de egyet gyorsan ledolgozott Fekete, aki három védővel a nyakán szerzett bravúros találatot. Angyal Dániel gyönyörűen szerelt bekként, és már ki is egyenlítettünk: Zalánki Gergő is világklasszis balkezesként úszott a medencében ezen a napon, meg is villantotta a tudását fontos pillanatban.
Ha egy üzlet beindul: Nagy Ádám a blokkokat, kezeket kikerülve szerzett távolról álomszép gólt, így 3–0-ra vezettünk a második felvonásban. Manhercz Krisztián fél-megúszásgóljával tovább dúsítottuk a jó szériánkat, ezt szerb ötméteres törte meg (6–5). Szomszédaink nem arról híresek, hogy csak úgy feladják a harcot, Sztrahinja Rasovics is gyors ellenakcióból bizonyult eredményesnek. Postafordultával Varga Dénes is prezentálta, milyen jó az öreg a háznál – potyogtak a szebbnél szebb gólok ezen az ütközeten. Mandics harmadik góljára is érkezett válasz, Zalánkitól a második dugó. Ezzel egy félidő alatt annyi gólt szereztünk, mint két napja az ausztrálok elleni az egész találkozón. Sőt, eggyel többet: Varga Dénes kissé szürreális, mintegy háromnegyed pályás, okos találatával kilencig jutottunk 16 perc alatt.
A folytatásban, térfélcsere után is potyogtak a magyar gólok, Fekete Gergő és Jansik Szilárd jegyezte őket, ezzel megnyugtató előnyre tettünk szert, néggyel mentünk. Aztán Vámos Márton körülbelül ezer méterről emelkedett ki a vízből, és fél másodperccel később ünnepelhetett is a magyar szurkolósereg (12–7).
Úgy fest, valóban kezdünk alakulni a második hétre, de azért ne bízzuk el magunkat: végre beindultak a balkezeseink, Zalánki is meglőtte a maga harmadik gólját. A fiesztajátékot Vigvári Vince is folytatta, leheletfinom befejezésének jutalmául kapott egy nagyot az arcára (14–8). Jó volt felszabadultnak látni a csapatot, persze tegyük hozzá, a szerbeknek egyáltalán nem akaródzott védekezni, elhagyta őket a hitük a második félidőre. A negyedik negyedre azt is megtehette Varga Zsolt, hogy első számú kapusát lecserélve vízbe küldi Bányai Márkot, akit szűk fél negyed alatt háromszor is mattoltak, de ennek nem volt nagy jelentősége (16–12). Akcióból, sőt, gyors támadásból Molnár Erik is beköszönt.
A vége 17–13 lett, nagyon jól nézett ki, a fontos lövőink közül sokan megszórhatták magukat, felvérteződhettek vállalkozókedvvel a negyeddöntőre, ahol minden valószínűség szerint a horvátokkal találkozunk majd. Ott már vérre megy a küzdelem.
Japán végletekig kiélezett mérkőzésen 14–13-ra nyert Ausztrália ellen a B-csoportban, ezzel az ázsiaiak megszerezték első győzelmüket, de így is a csoport utolsó helyén végeztek, míg az ausztrálok második helyen jutottak a legjobb nyolc közé.
B-csoport
Ausztrália–Japán 13–14 (5–2, 2–4, 2–4, 4–4)
Spanyolország–Franciaország 10–8 (3–1, 2–2, 2–4, 3–1)
A B CSOPORT VÉGEREDMÉNYE | M | GY | HGY | HV | V | L–K | Gk | P |
1. Spanyolország | 5 | 5 | – | – | – | 67–39 | +34 | 15 |
2. Ausztrália | 5 | 3 | – | – | 2 | 44–42 | +2 | 9 |
3. MAGYARORSZÁG | 5 | 3 | – | – | 2 | 62–54 | +8 | 9 |
4. Szerbia | 5 | 2 | – | – | 3 | 58–63 | –5 | 6 |
5. Franciaország | 5 | 1 | – | – | 4 | 50–60 | –10 | 3 |
6. Japán | 5 | 1 | – | – | 4 | 60–83 | –23 | 3 |
KÉSŐBB
A-csoport
Egyesült Államok–Horvátország 14–11 (5–2, 5–3, 1–2, 3–4)
Románia–Montenegró 10–7 (3–3, 2–1, 2–1, 3–2)
Görögország–Olaszország 9–8 (2–2, 4–3, 0–1, 3–2)
M | GY | HGY | HV | V | L–K | Gk | P | |
1. Görögország | 5 | 3 | 1 | – | 1 | 61–52 | +9 | 11 |
2. Olaszország | 5 | 3 | 1 | – | 1 | 60–43 | +17 | 11 |
3. Egyesült Államok | 5 | 3 | – | – | 2 | 59–51 | +8 | 9 |
4. Horvátország | 5 | 3 | – | – | 2 | 58–57 | +1 | 9 |
5. Montenegró | 5 | 1 | – | 1 | 3 | 45–50 | –5 | 4 |
6. Románia | 5 | – | – | – | 5 | 37–67 | –30 | 0 |
A SZERDAI NEGYEDDÖNTŐ PÁROSÍTÁSA
MAGYARORSZÁG–Olaszország
Görögország–Szerbia
Egyesült Államok–Ausztrália
Horvátország–Spanyolország
A FÉRFI VÍZILABDA-VÁLOGATOTT OLIMPIAI KERETE
Kapusok: Bányai Márk (Szolnoki Dózsa-Praktiker), Vogel Soma (FTC-Telekom)
Mezőnyjátékosok: Angyal Dániel (CN Marseille), Fekete Gergő (FTC-Telekom), Hárai Balázs (Genesys-OSC Újbuda), Jansik Szilárd (FTC-Telekom), Manhercz Krisztián (FTC-Telekom), Molnár Erik (FTC-Telekom), Nagy Ádám (FTC-Telekom), Vámos Márton (FTC-Telekom), Varga Dénes (FTC-Telekom), Vigvári Vince (Genesys-OSC Újbuda), Zalánki Gergő (Pro Recco)
Szövetségi kapitány: Varga Zsolt
„Köszönöm szépen azt a rengeteg segítséget az orvosoknak, amit az edzőm Franciaországban kapott. Már jobban érzi magát” – mondta Bahodir Jalolov kétszeres olimpiai bajnok üzbég ökölvívó az olimpia hivatalos oldalán, majd külön kiemelte a brit orvosi csapatot is, amely a leggyorsabban reagált ebben a váratlan szituációban, amivel valószínűleg megmentette Kilicsev életét.
Kilicsev múlt csütörtökön a férfiak 51 kilós döntője után a bemelegítőteremben ünnepelte Haszanboj Duszmatov győzelmét, amikor hirtelen összeesett, és megállt a szíve. A britek orvosi stábja egyből megkezdte a szívmasszázst, majd defibrillátor segítségével újraélesztette a szövetségi kapitányt.
Az üzbég szövetség hétfőn közösségi oldalán közölte: Kilicsev állapota stabil, egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy hamarosan visszatérhet a szorító mellé.
Az üzbég bokszolók öt aranyéremmel térhettek haza a vasárnap zárult párizsi olimpiáról, mivel a férfiak 51, 57, 71, 92 és a +92 kilogrammos súlycsoportjában is az ő öklözőjük nyert.
Az Európa-bajnokságot követően a párizsi olimpia alatt is folyamatosan jelentkeztünk élő hírfolyamunkkal, ahol próbáltuk rendszeresen színes tartalmakkal szórakoztatni olvasóinkat, de a gyors eredményközlések, frappáns nyilatkozatok, csodálatos fotók sem maradtak el. Hírfolyamunk az ötkarikás játékok lezárultával véget ért, köszönjük, hogy velünk tartottak!
Három hete indult az utazás. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren reggelente a megszokottnál is nagyobb volt a sürgés-forgás, a magyar olimpiai csapatot szállító gép folyamatosan ingázott Budapest és Párizs között. Miközben a többi utas a reggeli kávéját kortyolgatva törölgette a szemét, az élénkpiros szerelésben érkező sportolóink kicsattantak az energiától, izgatottan várták a felszállást. És nemcsak az ötkarikás újoncok, hanem a rutinos klasszisok is, elvégre az olimpia éppen attól különleges, hogy sohasem tudod, mire számíthatsz.
Mi sem tudtuk, de reménykedtünk a sikeres szereplésben, mert az elvégzett munka és a hároméves „csonka” ciklus eredményei alapján minden okunk megvolt rá.
Aztán fellobbant a láng, több mint két héten keresztül szoríthattunk a magyar sportolókért. Ahogy teltek a napok, az olimpiai járat kihasználtsága is változott, már nem Párizsba, hanem a francia fővárosból Budapestre kellett szállítania a küldöttség tagjait. A vasárnap esti záróünnepség után hétfő délután felszállt az Aranygép is, rajta csupa vidám utassal – és jelentős mennyiségű nemesfémmel. A biztonsági ellenőrzésnél természetesen az érmeket is át kellett világítani, olimpiai bajnok tekvandósunk, Márton Viviana gondosan külön dobozba helyezte az aranyát.
„Kellemes délutánt kívánunk a pilótafülkéből! Kérem, engedjétek meg, hogy a járat személyzete és minden magyar nevében tolmácsoljam gratulációnkat és köszönetünket a hihetetlen eredményeitekért, amelyeket magyar színekben elértetek az olimpián. Hatalmas megtiszteltetés a sok érem súlyától nehezített repülőt hazavezetni” – mondta a kapitány a felszállás előtt, s rögtönzött beszédét tapsvihar fogadta a fedélzeten, ahogy azt megtudtuk a Team Hungary oldalán megosztott videófelvételből.
Olimpikonjaink még a levegőben voltak, amikor a Puskás Szoborparkban már gyülekeztek a szurkolók, sőt, amikor megpillantották a gépet, integettek is a sportolóknak. A hangulatfelelősök, Fazekas Erzsébet és Léderer Ákos kvízzel tesztelték az érdeklődők tudását, nem tudtak olyan nehezet kérdezni, amire ne tudták volna a választ a sportrajongók. Az úszástól a víváson át a kajak-kenuig terítékre kerültek a sikersportágak, a párizsi hősök mellett a múlt nagyjait is megidézték, a zenét pedig a férfi vízilabda-válogatott kedvenc lemezlovasa, DJ Szecsei szolgáltatta.
Időközben befutott a férfi kardcsapat legfiatalabb tagja, Rabb Krisztián, olimpiai ezüstérmével a nyakában boldogan osztogatta az aláírásokat a kordon túloldalán várakozóknak. Sokan a fák árnyékába húzódva igyekeztek elviselni a rekkenő hőséget, de amint bemondták, hogy a sportolói buszok már a Népligetben járnak, összegyűltek a színpad előtt a szurkolók.
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár mellett a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt és a szervezet főtitkára, Fábián László vezette fel a színpadra a delegációt, amelyet hatalmas üdvrivalgással köszöntött a közönség. A Freed from Desire szólt, a párizsi hősök virágcsokorral a kezükben integettek, a tömegben a magyar zászlók mellett ballagási lufikat is kiszúrtunk.
„A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam – kezdte bibliai idézettel beszédét Gyulay Zsolt, aki köszönetet mondott a sportolóknak, edzőiknek és a sportvezetőknek. – Olyan eredményt értünk el, amelyre méltán lehetünk büszkék, olimpikonjaink a határon innen és túl tizenötmillió magyarnak szereztek örömet. Döcögősen indult, de fantasztikusan ért véget az olimpia, többek között a Grand Palais-ban, az uszodában, a kajak-kenu pályán és a Versailles-i kastélyban is felejthetetlen pillanatokat éltünk át. Az elmúlt százhuszonnyolc évben mindig hoztunk aranyat a nyári olimpiáról, amikor részt vettünk rajta. Az éremtáblázaton és a ponttáblázaton elfoglalt helyezésünk mutatja, mennyire sikeres a magyar sport.”
A közönség segítségével külön szólították az érmeseket: a vezetéknevüket a műsorvezetők, a keresztnevüket a szurkolók mondták – vagyis inkább kiabálták. Olimpiai ezüstérmes kalapácsvetőnk, Halász Bence köszöntésénél dobszólót is hallottunk, és az utolsó párizsi aranyérmünket szerző Gulyás Michelle-t is népes szurkolótábor éltette, alighanem ő volt a legfáradtabb a színpadon.
Végezetül az edzőket, orvosokat, gyúrókat, táplálkozási tanácsadókat és pszichológusokat, vagyis azokat a szakembereket ünnepelték, akik a háttérben segítették a sportolók párizsi felkészülését. Noha nem voltak reflektorfényben az elmúlt két és fél hétben, ők is ugyanolyan tapsot kaptak, mint a versenyzők, akik az ünnepélyes köszöntés után a szurkolókkal is találkoztak, beszélgettek.
A számok sohasem hazudnak. Hat arany, hét ezüst, hat bronz, vagyis 19 érem, 14. hely az éremtáblázaton. És ami mögötte van: emberfeletti teljesítmények, örömkönnyek, különleges történetek, emlékezetes pillanatok. Párizs tényleg megért egy misét.
Az olimpikonokkal együtt Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár is hazatért Párizsból, az ünnepélyes köszöntés után lapunknak összegezte a játékokat. „Felemelő volt megélni az olimpiát – hangsúlyozta Schmidt Ádám. – Köszönettel tartozom minden sportolónak, az őket felkészítő szakembereknek, kluboknak, szövetségeknek, a sportot a nehéz időszakokban is támogató családoknak. Nagy büszkeség és kiváltság volt magyarnak lenni Párizsban, mikor meglátták a Hungary-feliratot a pólónkon, tisztelettel és szeretettel közelítettek felénk. Ebből adódóan büszkék lehetünk arra, hogy van egy olyan szegmens, amelyben Európában a hatodik, a világon a tizennegyedik legsikeresebbek vagyunk. Sokatmondó, hogy a tizenkilenc érem mellett huszonkét pontszerző helyet szereztünk, egy érmet leszámítva megismételték a sportolók a tokiói teljesítményt, ami elismerésre ad okot.” |
„A kinti klubjuk edzője megkereste a magyar szövetséget, megkérdezték, indulhatnának-e a lányok magyar színekben. Akkor még nem látszott, hogy belőlük később olimpiai bajnok lehet, de az igen, hogy nagyon tehetségesek. Öt éve befogadtuk őket, azóta folyamatosan észrevehető volt rajtuk a fejlődés. Jó kapcsolat alakult ki a madridi klub és a magyar szövetség között” – mondta Márton Zsolt Krisztián a Márton ikrekről.
„Szerencsés helyzetben vagyunk, mert sok fiatal, feltörekvő versenyzőnk van. Sokan vannak Vivianáék mögött, akik szeretnének kijutni. Érdemes megjegyezni, hogy ez hosszú évek folyamata, munkája volt” – tette hozzá a szövetség elnöke.
A teljes beszélgetést IDE KATTINTVA hallgathatja meg!
Az alábbi fotót Hector Vivas készítette: a 18 éves Márton Viviana örömében nagyot üvölt az olimpiai döntő megnyerése után, s az erről készült fotót a világhírű mulató, a Moulin Rouge oldalfalára vetítették ki a döntő után.
Jazmin Felix-Hotham, az új-zélandi rögbicsapat tagjaként olimpiai bajnok lett Párizsban. Pihenésnek a budapesti Sziget Fesztivált választotta helyszínnek.
A 30 éves sportoló Tokióban aranyérmes volt ebben a versenyszámban, valamint egyéniben a dobogó harmadik fokára is felállhatott. Korábban Londonban és Rióban is egy-egy bronzérmet nyert, így a párizsi játékokkal lett teljes az éremkollekciója.
„Nagyon szürreálisnak tűnik ez az egész” – mondta Daley, majd hozzátette, nagyon ideges volt Párizsban, mivel tudta, hogy ez lesz az utolsó olimpiája, éppen ezért hatalmas volt rajta a nyomás, hogy jól szerepeljen.
„A torony tetején végül nagyon megható volt, tudva, hogy ez az utolsó versenyem. De egy ponton meg kell hoznom ezt a döntést, és most úgy tűnik, ez a megfelelő pillanat” – zárta gondolatait a British Vogue-nak Daley, aki négy világbajnoki és öt Európa-bajnoki címet nyert pályafutása során, előbbiből 2017-ben, utóbbiból 2021-ben egyet-egyet Budapesten.