Ez most nem volt szoros, könnyed győzelmet arattak Japán felett a férfi vízilabdázóink
PÁRIZS 2024, FÉRFI VÍZILABDA
CSOPORTKÖR, 3. FORDULÓ
B-CSOPORT
MAGYARORSZÁG–JAPÁN 17–10 (5–2, 4–2, 3–2, 5–4)
Párizs, 3500 néző. V: Ohme (német), Csang Liang (kínai).
MAGYARORSZÁG: VOGEL SOMA – Manhercz K. 1, Jansik Sz. 1, Nagy Ádám 1, Molnár E. 1, VARGA DÉNES 3, VÁMOS 2. Csere: Bányai (kapus), Fekete G. 1, VIGVÁRI VINCE 4, Zalánki 1, Angyal 1, Hárai 1. Szövetségi kapitány: Varga Zsolt
JAPÁN: Nisimura – VATANABE 3, Adacsi 2, Inaba 2, Araki 1, Takata, Szuzuki 1. Csere: TANAMURA (kapus), Okava 1, Nitta, Date, Inoue, Ogihara. Szövetségi kapitány: Siota Josinori
Emberelőny-kihasználás: 7/6, ill. 13/6.
Gól – ötméteresből: 2/1, ill. 1/1
Nem volt három hete, hogy a margitszigeti Dominó Trans-kupán gólgazdag találkozón 16–12-re győzte le a magyar nemzeti csapat Japánt, és most újra összecsapott vele a párizsi Olympic Aquatic Centre-ben – immár jóval nagyobb tét mellett, az olimpiai csoportkörben.
Előtte a román–horvát összecsapáson (amely természetesen sima délszláv sikert hozott) volt egy kis időnk elmélkedni: általános tapasztalatunk, hogy a műsorközlők kicsit sokat beszélnek a mérkőzések alatt. Bizonyára ezt csak azért teszik, hogy a laikus szemlélőket képbe helyezzék, meg a vízilabda amúgy sem a legkönnyebben követhető sportág, legalábbis az ítéletek terén, de a médiaszektorban egyértelműen azt érezzük, a kevesebb több lenne.
Az első ováció a magyar szurkolók részéről jóval férfiválogatottunk bemutatása előtt hangzott el: sokan nézték a telefonjukon vagy a laptopjukon Kós Hubert aranyat érő úszását. Varga Dénes és társai tehát már abban a tudatban ugorhattak medencébe, hogy küldöttségünk begyűjtötte az elsőt a legértékesebb medáliából.
Két rontott lövés után Molnár Erik volt az első, aki nem hibázott. Második gólunk előtt a saját fegyverüket fordítottuk a távol-keletiek ellen: gyorsan indultunk, Vámos Mártonnak meg elsült a balosa (2–0). Vogel Soma fantasztikus bravúrral ért át a kapu másik oldalára Inaba Juszuke közeli próbálkozásánál, és a túloldalon máris szállítottuk a harmadik találatunkat, Fekete Gergő vágta be az első fórunkat.
Hogy ne mehessen le negyven körülire a pulzusunk, arról két, gyors egymásutánban szerzett japán gól gondoskodott, de aztán Angyal Dániel megharcolt a negyedik gólunkért és volt még bő két perc az első negyedből. Ismét megkontráztuk az ellenfelet, Varga Dénes fejezte be a támadást, 5–2-vel mentünk pihenni.
Vatanabe Taijo második góljával, mutatós akció eredményeként zárkózott Japán, hogy ne jöjjön még közelebb, arról Vigvári Vince blokkja gondoskodott, később meg a kapufa. Kontrafaultot fújtak a sporik Hárai Balázs ellen, hiába mutatta, hogy őt bizony kis híján megfojtja a védője, a következő támadásnál azonban góllal állt bosszút ragyogó centerünk. Japán szépen végigjátszott egy emberelőnyt, kis szerencsével védhetett volna Vogel, de majd lesz mázlija, amikor igazán fontos. Vigvári Vince akciógóljával folytattuk, nem kétséges, kézben tartottuk a találkozót, Vogel pedig újabb védéssel szomorította fehér sapkás ellenfelünket. Fekete egyéni próbálkozása nem jött be, aztán Varga ejtett kapufát, ám a következő kísérletéből, amelyet fórban dobott el, már nem hibázott (8–4). „Vissza, vissza” – kérte el a labdát Vigvári, miután kiállítást harcolt ki és továbbpasszolta, és kívánsága meghallgattatott, aztán az ejtését simán beütötte a hálóba egy japán.
Az ellenfél kapust cserélt, Tanamura Kacujuki először fejjel, aztán kézzel hárított, legközelebb viszont már nem volt ellenszere Jansik Szilárd csapatkapitány megoldására, aki mielőtt elmerült volna, el tudta engedni a labdát, és pontosan célzott (10–4). Ennél azért szorosabb csatára számítottunk, Japán legalább az első félidőben szokta magát tartani a nagy csapatokkal szemben, most viszont nem volt erre képes, ami egyértelműen válogatottunk dicséretére szolgál, hiszen teljesen eszköztelennek látszott Siota Josinori legénysége.
Egyet kaptunk közben, Manhercz Krisztián szétforgácsolta a lécet, Vogel védett egy elkeseredett próbálkozást – így a harmadik negyed derekán már bármit megengedhettünk magunknak, ennek részeként Bányai Márk kapus elkezdett melegíteni a kispadunk mellett, Nagy Ádám meg lőtt egy mutatós akciógólt (11–5). Vogel Soma nem hagyta, hogy bevágják neki a rövidre, Zalánki Gergő átadását ugyanakkor kíméletlenül értékesítette Vigvári. Emberelőnyös bombával zárta a harmadik felvonást Japán, ezzel éppen feleannyi gólja lett, mint a mieinknek. Nem akarunk matematikai feladatot adni, de könnyen kitalálhatták, 12–6-ra vezettünk.
Gyors gólváltással indult a negyedik periódus, részünkről Vámos Márton volt az elkövető. Tanamura gyűjtögette a védéseket, hadd legyen vele boldog, mi végül öt és fél perccel a befejezés előtt cseréltünk kapust, ekkor jött el Bányai ideje. Zalánki megeresztette a balosát, 14–8, nagyon jól nézett ki ez a meccs, pláne, mert Bányai kettőből kettővel kezdett élete első olimpiai találkozóján. Manhercz Krisztián úszott oda a megítélt ötmétereshez, s mivel belőtte, az összes mezőnyjátékosunk szerzett gólt. Ha valakinek el is ment az önbizalma a keddi, Spanyolország elleni háromgólos vereség miatt, most, a lehető leghamarabb visszajöhetett. Bányai megfoghatott volna egy büntetőt is rögtön, ez azért nem jött össze, de természetesen szemrehányás nem érheti miatta. Tizenöt kilenccel indult az utolsó két perc, azért ennyivel, mert Varga ötméterest hibázott. A labdát azonban megszereztük, ő elöl maradt, s máris 16–9-et mutatott a tábla, a kegyelemdöfést a négyig jutó Vigvári adta meg a japánoknak, akik góllal búcsúztatták az ütközetet. 17–10
Szombat délután Ausztrália lesz a következő ellenfelünk, amely két meglepetést is összehozott már, a nagyobb az volt, hogy mindössze három gólt kapva felülmúlta Szerbiát, a kisebb, hogy pénteken elbánt a házigazda franciákkal is. Így vagy úgy, a spanyolokhoz hasonlóan mi sem kegyelmezhetünk neki.
| A B-CSOPORT ÁLLÁSA (2.) | M | GY | HGY | HV | V | L–K | Gk | P |
| 1. Spanyolország | 3 | 3 | – | – | – | 34–23 | +11 | 9 |
| 2. MAGYARORSZÁG | 3 | 2 | – | – | 1 | 37–32 | +5 | 6 |
| 3. Ausztrália | 3 | 2 | – | – | 1 | 22–20 | +2 | 6 |
| 4. Franciaország | 3 | 1 | – | – | 2 | 34–35 | –1 | 3 |
| 5. Szerbia | 3 | 1 | – | – | 2 | 30–38 | –8 | 3 |
| 6. Japán | 3 | – | – | – | 3 | 38–47 | –9 | 0 |
Vb 2026: őrült meccsen ikszelt Bahreinben Ausztrália
Billie Jean King-kupa: negyeddöntőben a japánok és a szlovákok
Férfi vízi: Burián Gergelynek bejött a váltás
A cselgáncsozó Pupp Réka folytatná Los Angelesig
Dengue-láz: robbanásszerűen nő a betegek száma
LeBron James ismét kilép a közösségi médiából
Andrei Mangra ügye: ez vár a sztártáncosra, ha elszökik Magyarországról
Szoboszlaival kapcsolatban egy emberként követelnek valamit a Liverpool szurkolói
Nem akárkit kért fel a TV2: egy nő miatt utasította vissza a Dancing with the Stars-t
Ismét nagyot emelkedik az egyik üzemanyag ára
Szédületes, 25–1-es utolsó negyeddel nyertek a Sopron kosarasai Franciaországban
Miss Universe: nem kímélik a győztes nőt
Csütörtöki sportműsor: a Szeged és a Veszprém is meccset játszik a kézi BL-ben
Fantasztikus kapusteljesítménnyel zágrábi győzelem a férfi kézi BL-ben
NL: magyarellenes rigmusok is közrejátszottak a románokra kiszabott szankciókban
Melyik sportág eredményjelzőjét látja a képen? – kvíz
Párizs 2024: jobban van az üzbég bokszedző, akinek ünneplés közben állt le a szíve
„Köszönöm szépen azt a rengeteg segítséget az orvosoknak, amit az edzőm Franciaországban kapott. Már jobban érzi magát” – mondta Bahodir Jalolov kétszeres olimpiai bajnok üzbég ökölvívó az olimpia hivatalos oldalán, majd külön kiemelte a brit orvosi csapatot is, amely a leggyorsabban reagált ebben a váratlan szituációban, amivel valószínűleg megmentette Kilicsev életét.
Kilicsev múlt csütörtökön a férfiak 51 kilós döntője után a bemelegítőteremben ünnepelte Haszanboj Duszmatov győzelmét, amikor hirtelen összeesett, és megállt a szíve. A britek orvosi stábja egyből megkezdte a szívmasszázst, majd defibrillátor segítségével újraélesztette a szövetségi kapitányt.
Az üzbég szövetség hétfőn közösségi oldalán közölte: Kilicsev állapota stabil, egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy hamarosan visszatérhet a szorító mellé.
Az üzbég bokszolók öt aranyéremmel térhettek haza a vasárnap zárult párizsi olimpiáról, mivel a férfiak 51, 57, 71, 92 és a +92 kilogrammos súlycsoportjában is az ő öklözőjük nyert.
Köszönjük többhetes figyelmüket!
Az Európa-bajnokságot követően a párizsi olimpia alatt is folyamatosan jelentkeztünk élő hírfolyamunkkal, ahol próbáltuk rendszeresen színes tartalmakkal szórakoztatni olvasóinkat, de a gyors eredményközlések, frappáns nyilatkozatok, csodálatos fotók sem maradtak el. Hírfolyamunk az ötkarikás játékok lezárultával véget ért, köszönjük, hogy velünk tartottak!
Ezeket a képeket nehéz szavakkal leírni
Üdvrivalgás fogadta a hazatérő olimpikonokat
Három hete indult az utazás. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren reggelente a megszokottnál is nagyobb volt a sürgés-forgás, a magyar olimpiai csapatot szállító gép folyamatosan ingázott Budapest és Párizs között. Miközben a többi utas a reggeli kávéját kortyolgatva törölgette a szemét, az élénkpiros szerelésben érkező sportolóink kicsattantak az energiától, izgatottan várták a felszállást. És nemcsak az ötkarikás újoncok, hanem a rutinos klasszisok is, elvégre az olimpia éppen attól különleges, hogy sohasem tudod, mire számíthatsz.
Mi sem tudtuk, de reménykedtünk a sikeres szereplésben, mert az elvégzett munka és a hároméves „csonka” ciklus eredményei alapján minden okunk megvolt rá.
Aztán fellobbant a láng, több mint két héten keresztül szoríthattunk a magyar sportolókért. Ahogy teltek a napok, az olimpiai járat kihasználtsága is változott, már nem Párizsba, hanem a francia fővárosból Budapestre kellett szállítania a küldöttség tagjait. A vasárnap esti záróünnepség után hétfő délután felszállt az Aranygép is, rajta csupa vidám utassal – és jelentős mennyiségű nemesfémmel. A biztonsági ellenőrzésnél természetesen az érmeket is át kellett világítani, olimpiai bajnok tekvandósunk, Márton Viviana gondosan külön dobozba helyezte az aranyát.
„Kellemes délutánt kívánunk a pilótafülkéből! Kérem, engedjétek meg, hogy a járat személyzete és minden magyar nevében tolmácsoljam gratulációnkat és köszönetünket a hihetetlen eredményeitekért, amelyeket magyar színekben elértetek az olimpián. Hatalmas megtiszteltetés a sok érem súlyától nehezített repülőt hazavezetni” – mondta a kapitány a felszállás előtt, s rögtönzött beszédét tapsvihar fogadta a fedélzeten, ahogy azt megtudtuk a Team Hungary oldalán megosztott videófelvételből.
Olimpikonjaink még a levegőben voltak, amikor a Puskás Szoborparkban már gyülekeztek a szurkolók, sőt, amikor megpillantották a gépet, integettek is a sportolóknak. A hangulatfelelősök, Fazekas Erzsébet és Léderer Ákos kvízzel tesztelték az érdeklődők tudását, nem tudtak olyan nehezet kérdezni, amire ne tudták volna a választ a sportrajongók. Az úszástól a víváson át a kajak-kenuig terítékre kerültek a sikersportágak, a párizsi hősök mellett a múlt nagyjait is megidézték, a zenét pedig a férfi vízilabda-válogatott kedvenc lemezlovasa, DJ Szecsei szolgáltatta.
Időközben befutott a férfi kardcsapat legfiatalabb tagja, Rabb Krisztián, olimpiai ezüstérmével a nyakában boldogan osztogatta az aláírásokat a kordon túloldalán várakozóknak. Sokan a fák árnyékába húzódva igyekeztek elviselni a rekkenő hőséget, de amint bemondták, hogy a sportolói buszok már a Népligetben járnak, összegyűltek a színpad előtt a szurkolók.
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár mellett a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt és a szervezet főtitkára, Fábián László vezette fel a színpadra a delegációt, amelyet hatalmas üdvrivalgással köszöntött a közönség. A Freed from Desire szólt, a párizsi hősök virágcsokorral a kezükben integettek, a tömegben a magyar zászlók mellett ballagási lufikat is kiszúrtunk.
„A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam – kezdte bibliai idézettel beszédét Gyulay Zsolt, aki köszönetet mondott a sportolóknak, edzőiknek és a sportvezetőknek. – Olyan eredményt értünk el, amelyre méltán lehetünk büszkék, olimpikonjaink a határon innen és túl tizenötmillió magyarnak szereztek örömet. Döcögősen indult, de fantasztikusan ért véget az olimpia, többek között a Grand Palais-ban, az uszodában, a kajak-kenu pályán és a Versailles-i kastélyban is felejthetetlen pillanatokat éltünk át. Az elmúlt százhuszonnyolc évben mindig hoztunk aranyat a nyári olimpiáról, amikor részt vettünk rajta. Az éremtáblázaton és a ponttáblázaton elfoglalt helyezésünk mutatja, mennyire sikeres a magyar sport.”
A közönség segítségével külön szólították az érmeseket: a vezetéknevüket a műsorvezetők, a keresztnevüket a szurkolók mondták – vagyis inkább kiabálták. Olimpiai ezüstérmes kalapácsvetőnk, Halász Bence köszöntésénél dobszólót is hallottunk, és az utolsó párizsi aranyérmünket szerző Gulyás Michelle-t is népes szurkolótábor éltette, alighanem ő volt a legfáradtabb a színpadon.
Végezetül az edzőket, orvosokat, gyúrókat, táplálkozási tanácsadókat és pszichológusokat, vagyis azokat a szakembereket ünnepelték, akik a háttérben segítették a sportolók párizsi felkészülését. Noha nem voltak reflektorfényben az elmúlt két és fél hétben, ők is ugyanolyan tapsot kaptak, mint a versenyzők, akik az ünnepélyes köszöntés után a szurkolókkal is találkoztak, beszélgettek.
A számok sohasem hazudnak. Hat arany, hét ezüst, hat bronz, vagyis 19 érem, 14. hely az éremtáblázaton. És ami mögötte van: emberfeletti teljesítmények, örömkönnyek, különleges történetek, emlékezetes pillanatok. Párizs tényleg megért egy misét.
Az olimpikonokkal együtt Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár is hazatért Párizsból, az ünnepélyes köszöntés után lapunknak összegezte a játékokat. „Felemelő volt megélni az olimpiát – hangsúlyozta Schmidt Ádám. – Köszönettel tartozom minden sportolónak, az őket felkészítő szakembereknek, kluboknak, szövetségeknek, a sportot a nehéz időszakokban is támogató családoknak. Nagy büszkeség és kiváltság volt magyarnak lenni Párizsban, mikor meglátták a Hungary-feliratot a pólónkon, tisztelettel és szeretettel közelítettek felénk. Ebből adódóan büszkék lehetünk arra, hogy van egy olyan szegmens, amelyben Európában a hatodik, a világon a tizennegyedik legsikeresebbek vagyunk. Sokatmondó, hogy a tizenkilenc érem mellett huszonkét pontszerző helyet szereztünk, egy érmet leszámítva megismételték a sportolók a tokiói teljesítményt, ami elismerésre ad okot.”  |
Az olimpia kabalafigurája is búcsúzik
Sportrádió: Öt éve fogadtuk be a Márton ikreket – Márton Zsolt Krisztián
„A kinti klubjuk edzője megkereste a magyar szövetséget, megkérdezték, indulhatnának-e a lányok magyar színekben. Akkor még nem látszott, hogy belőlük később olimpiai bajnok lehet, de az igen, hogy nagyon tehetségesek. Öt éve befogadtuk őket, azóta folyamatosan észrevehető volt rajtuk a fejlődés. Jó kapcsolat alakult ki a madridi klub és a magyar szövetség között” – mondta Márton Zsolt Krisztián a Márton ikrekről.
„Szerencsés helyzetben vagyunk, mert sok fiatal, feltörekvő versenyzőnk van. Sokan vannak Vivianáék mögött, akik szeretnének kijutni. Érdemes megjegyezni, hogy ez hosszú évek folyamata, munkája volt” – tette hozzá a szövetség elnöke.
A teljes beszélgetést IDE KATTINTVA hallgathatja meg!
Márton Viviana örömét a Moulin Rouge-ra vetítették
Az alábbi fotót Hector Vivas készítette: a 18 éves Márton Viviana örömében nagyot üvölt az olimpiai döntő megnyerése után, s az erről készült fotót a világhírű mulató, a Moulin Rouge oldalfalára vetítették ki a döntő után.
Igaza van Haliburtonnek?
Aranyérem Párizsban, ünneplés a Sziget Fesztiválon
Jazmin Felix-Hotham, az új-zélandi rögbicsapat tagjaként olimpiai bajnok lett Párizsban. Pihenésnek a budapesti Sziget Fesztivált választotta helyszínnek.
Párizs 2024: visszavonul a britek olimpiai bajnok műugrója
A 30 éves sportoló Tokióban aranyérmes volt ebben a versenyszámban, valamint egyéniben a dobogó harmadik fokára is felállhatott. Korábban Londonban és Rióban is egy-egy bronzérmet nyert, így a párizsi játékokkal lett teljes az éremkollekciója.
„Nagyon szürreálisnak tűnik ez az egész” – mondta Daley, majd hozzátette, nagyon ideges volt Párizsban, mivel tudta, hogy ez lesz az utolsó olimpiája, éppen ezért hatalmas volt rajta a nyomás, hogy jól szerepeljen.
„A torony tetején végül nagyon megható volt, tudva, hogy ez az utolsó versenyem. De egy ponton meg kell hoznom ezt a döntést, és most úgy tűnik, ez a megfelelő pillanat” – zárta gondolatait a British Vogue-nak Daley, aki négy világbajnoki és öt Európa-bajnoki címet nyert pályafutása során, előbbiből 2017-ben, utóbbiból 2021-ben egyet-egyet Budapesten.