Múlt, jelen és jövő - szezonértékelő interjúk

A három V bűvöletében élnek ezekben a napokban az egyetemisták, s minden bizonnyal a PLL játékosai és szurkolói is: Vizsgaidőszak, Világbajnokság, Vakáció. Sokunk bánatára előbbi még tart, utóbbi kettőre pedig kicsit még várni kell – PLL idény összefoglalónkra viszont nem, mely ezúttal rendhagyó formában érkezik! Játékosaink, ha úgy tetszik, sztárjaink, ugyanazokra a kérdésekre válaszolva tekintenek vissza a szezonra, s már kicsit előre is néznek!

1. Hogy értékeled a szezont?

2. Mi volt a csúcspont és a mélypont?

3. Hogy értékeled kedvenc csapatod szezonját?

4. Mit vársz a vb-től és kinek fogsz szurkolni?

5. Mik a terveid a nyárra?

Kezdjük Márkus Gergővel, aki idén debütált a PLL-ben, de nem játékosként, hanem játékvezetőként. Eleinte azt hittük, nem oszt senkinek lapot, de azért az utolsó fordulókban párszor előkerült; ennek ellenére úgy érzem, az elmúlt félévekhez képest sokkal sportszerűbb volt idén a PLL, ezért mindenképp jár Nektek a respect! Gergőnek pedig gratulálok ehhez a félévéhez, és sok sikert kívánok neki a továbbiakban is! (A harmadik kérdést rögtön félreértette, de nem baj, ha így alakult, ez a válasza is igen izgalmas, ráadásul a PLL-hez is jobban kötődik.)

1. Mint játékvezető, nagyon sokat fejlődtem. A kispályán sok dolog gyorsan történik, nagyon résen kell lenni. Egy hibámból azonnal gól születhet, egy jó előnyszabályból szintén. Szerintem a játékosokkal megtaláltuk a közös stílust, aminek örülök. A Liga nagyon tetszett. Vannak jó csapatok, jó játékosokkal, bombagólokkal, kapusbravúrokkal. A futball szépsége, hogy osztálytól és játéktudástól függetlenül roppant izgalmas meccsek tudnak kialakulni, ez a PLL-re nagyon is igaz. Úgy gondolom, a sportszerűség is helyén volt. Egy-két esettől eltekintve durvaság nem volt. Ezek is inkább egy hevesebb mérkőzésen való lökdösődések, kakaskodások voltak. De ez is a futball része, kell, hogy legyen egy kis feszültség. Persze, ezt tudni kell kordában tartani. Meglepő volt, hogy milyen sokan járnak át nézni a meccseket. A kora délutáni időpontokban volt, hogy olyan hangulatot teremtettek, hogy a sípomat alig lehetett hallani.

2. Vannak napok, amikor az ember nem olyan friss, ilyenkor a 9 óra folyamatos vezetés, koncentrálás nagyon hosszú és kimerítő tud lenni. Egy nap, amikor hazaértem, zabkását szerettem volna csinálni vacsorára, de kétszer is sót tettem bele cukor helyett, így az a kukában landolt. Azon a napon a játékvezetés sem volt a legjobb. Van, aki tudja, van, aki nem, én februárban tettem le a játékvezetői vizsgát. Így természetesen nagypályán még nem küldenek mindent eldöntő, nagy téttel bíró mérkőzésekre. Viszont itt a PLL-ben vezethettem bajnokságot eldöntő meccset az utolsó előtti fordulóban, osztályozót az I. osztályért. Úgy érzem, ezeken jól tettem a dolgomat, csúcspontnak eddig ezeket a meccseket nevezném. Sajnálom, hogy a három osztályozóból csak egy lett lejátszva.

3. Nekem nem lehet kedvenc csapatom. De volt két csapat, a III. - és IV. osztály bajnoka, a CV United és a H2Os póló, akiknek a meccsei cseppet sem voltak unalmasak, még akkor sem, amikor 10 fölött rúgva simán nyerték a meccseiket. Két nagyon összeszokott csapat, akik nagyon szép dolgokat csinálnak ezen a kis pályán, öröm volt nézni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy egy osztállyal feljebb mire lesznek képesek. A kedvenc gólomat viszont elárulom, Kletner Rajmund ollózós gólja élményszámba ment. Ilyet nem mindennap lát az ember, hát még kispályán, teremben...

4. Remélem, Brazília légköre és futball varázsa átjárja majd a mérkőzéseket. Legyen sok izgalmas pillanat és drámai jelenet. Kedvenc nemzetem nincs, majd a sportfogadások eldöntik, hogy egy-egy meccsen kinek szurkolok. Ha tippelni kell, akkor Németországra tenném le a voksomat, a meglepetés csapat Belgium lehet.

5. A sikeres vizsgák után dolgozni fogok. Többször haza szeretnék menni Szegedre a családomhoz, mert a tanév közben nagyon ritkán járok. Haverokkal tervezünk augusztus végére egy rafting túrát Szlovéniában, az jó móka lenne. Egyszer-kétszer a Balatont is meg kell nézni. De legelőször is remélem, hogy ez a poszt úgy kerül ki, hogy a Real Madrid május 24-én megnyerte a Tizediket, ezzel megalapozva az idei nyarat.

Szerencséje van Márkus Gergőnek, ez a poszt úgy került ki…

Kezdésként egy érdekes statisztikai adatra szeretném felhívni a figyelmeteket! Az első osztályban nem játszottak döntetlent egyszer sem a csapatok! A támadófoci hívei dörzsölhették a tenyerüket tavasszal, minden csapat őszinte focit játszott, s győzelemre törekedett, ez mindenképp dicséretes! Az első osztályt a Vaskapu megszűnése után a névszűkítésen átesett egykori „fiókcsapat”, a Jam-Jam uralta; a statisztikákból is kiderül, hogy kétség sem férhet bajnoki címük jogosságához. A PLL kérdéseire az első osztály gólkirálya, Pápai Patrik válaszolt!

1. Nekem ez volt a második szezonom a PLL-ben, ezért csak az őszi szezonhoz képest tudok viszonyítani. Véleményem szerint jelentősen előre léptünk. Mondhatni, jobban összeértünk, megerősödtünk, sikerült új csapattagokat (Rull Ricsi, Tóth Miki) igazolni, akik sokat tettek hozzá a csapatjátékunkhoz, de ehhez kellett az „öregek” rutinja, higgadtsága minden egyes meccsen. Valamint az egyik legfontosabb, hogy a védelem megerősödött Szabó Andris felépülésével, amely véleményem szerint az alapja volt annak, hogy bajnokok lehessünk. Egész évben jól játszottunk, voltak hullámvölgyek, de ezek is csak egy - egy meccsen belül, amit végül mindig sikerült korrigálnunk.

2. Mint bajnokcsapat, úgy érzem, egész szezon alatt kimagaslóan jól játszottunk. Összes mérkőzésünket megnyertük. Továbbá a 76 rúgott gól is jól mutatja a Jam-Jam teljesítményét. Legjobb meccseinket talán az első és az utolsó pár fordulóban játszottuk. Egy jó csapatnak nehéz minden meccsen ugyanolyan jól játszani, mint az azt megelőzően, ezért néha becsúszott egy-egy mélypont (pl:3-0-ról álltunk fel a Blancos ellen). Azonban ami a csapat erejét is jelzi, soha nem gondoltuk azt, hogy bármely meccsen is kikapnánk.

3. Nincs kedvenc csapatom.

4. A VB-től csakis a lehető legtöbbet várom, izgalmas, küzdős meccsekkel. Minden futballista számára ez a legnagyobb dicsőség, hogy a világbajnokságon nemzeti csapatát képviselhesse, nem kérdés számomra, minden csapat nagy elánnal fog nekivágni a VB-nek és ez megmutatkozik majd a tévéképernyők előtt is. Kedvenc csapatom Spanyolország, mint az elmúlt években, most is nekik fogok szurkolni. Ezért is leszek kíváncsi majd Diego Costa játékára, aki nagy felfedezettje lehet a spanyoloknak. Remélhetőleg úgy fog szerepelni majd, mint azt évközben is tette a bajnokságban.

5. Elsődleges célom minél előbb végezni a vizsgákkal. Utána, mint balatoni srác, a nyarat a Balatonon töltöm. Terveim között van a nyelvvizsga teljesítése, nyári munka, de ami biztos, pihenek, amennyit csak lehet.

A Los Blancos hiába örült, hogy megszabadult a Vaskaputól, a Jam-Jam személyében új versenyképes ellenfelet talált; ezúttal alulmaradtak a habfehérek, de az előző gyengébb szezonhoz képest még így is előrelépés az ezüstérem. Minden csapat építés egy jó kapus vételével kezdődik, nos, a Los Blancos kapta a legkevesebb gólt az első osztályban, amiben elévülhetetlen érdemei vannak Csizmazia Györgynek.

1. Nagy reményekkel vágtunk neki februárban az új PLL szezonnak, a Vaskapu kiválásával úgy gondoltuk, hogy itt az esély, hogy újra megnyerhessük a bajnokságot, de így visszanézve, ennek nem volt realitása. A Jam Jam hibátlan szezont produkált, nem tudtuk őket megállítani sajnos, így teljesen megérdemelten lettek bajnokok. Azért szerintem nekünk sincs okunk szomorkodni, ha ránézünk a tabellára, láthatjuk, hogy magabiztosan végeztünk a második helyen, a védelmünk a helyén volt, és a támadóink is szépen termeltek, egyedül a Jam Jam rúgott nálunk több gólt a ligában.

2. Az eredmények alapján nem mondhatni, hogy hullámzott a teljesítményünk, hiszen leszámítva a Jam Jam elleni vereségeinket, nem voltak különösebb problémáink, kivéve egy alkalmat, amikor nem nagyon tudtunk kiállni a Rangers ellen, ennek vereség is lett a vége, de szerencsére ezen nem múlt semmi. Ami különösen jó élmény volt, az a KRE elleni első fordulóban aratott győzelmünk, hiszen akkor még úgy tekintettünk arra a meccsre, mint két bajnokesélyes csapat összecsapására. A KRE Főnixek az elmúlt években nagyon jó formában játszottak, az előző szezonban előttünk is végeztek, így joggal érezhettük magunkat magabiztosnak a győzelem után. Mélypontot sajnos egyszerűbb találni, nem meglepően a Jam Jam elleni első meccsünk második félidejét és a visszavágót éltem meg így. Az első meccsen egy gólos hátrányban voltunk, és sajnos nem voltunk elég higgadtak, rohantunk előre a győzelem reményében, ennek az lett a vége, hogy gyorsan kaptunk még két gólt, így nagyon nehézzé téve magunknak a visszavágót. Ki tudja mi lett volna a második meccsen, ha csak egy gólos hátrányban lettünk volna? A visszavágón így szintén rá voltunk kényszerítve a támadásokra, ez a meccs volt a legrosszabb a szezonban, valahogy nem sikerült semmi.

3. Kedvenc csapatom Magyarországon nincs, természetesen figyelemmel kísérem a Mennyei Bajnokságot, de nem érzem azt egyik csapatnál sem, hogy szívvel-lélekkel tudnék nekik szurkolni egy bajnokin. Éppen ezért, én azért szoktam szorítani, hogy olyan csapatok végezzenek a nemzetközi kupás helyeken, akiknek remélhetőleg nem augusztusig tart az EL illetve a BL. Remélem, a Debrecennek sikerül megtartani az első helyét, illetve a Fradinak a harmadikat a Videotonnal szemben. A külföldi bajnokságok közül elsősorban a spanyolt és az angolt követem, ha kedvencet kell választanom, a Valenciát mondanám. A 10 évvel ezelőtti UEFA kupa győzelem után nagyon bíztam benne, hogy idén sikerülhet ismét nyerni valamit, aztán jött a 93. perces Sevilla gól, és a remény, hogy majd legközelebb. Pedig nagyon kellett volna egy kis sikerélmény, a bajnoki szereplés nem volt túl acélos, bár meg kell említeni, hogy a nagyoknak meggyűlt a bajuk a denevérekkel. Az első meccsükön a Real egy potyagóllal tudott nyerni 3-2-re, a visszavágón pedig a legvégén egyenlítettek, a Nou Camp gyepét pedig szintén győztesen hagyták el a srácok, ezt azért nagyon jó volt látni! Bár a spanyol mezőny nagyon erős, úgy gondolom, többre lenne hivatott a csapat, mint hogy 10 ponttal lemaradjon még a legutolsó EL selejtezős helyről is.

4. A világbajnokságtól elsősorban jó meccseket várok, tekintve, hogy a „szerethető válogatott” nem jutott ki, ismét nincs kedvenc csapatom. Azért természetesen vannak olyan országok, akik jó szereplésének örülnék, remélem, a németeknek sikerül végre feltenni a pontot az i-re, de a címvédés esetén sem lennék boldogtalan. Kíváncsian várom, hogy a magabiztos selejtezős szereplés után mire lesz képes Belgium, valamint a házigazda Brazília és az egyénileg nagyon jó játékosokkal felálló Argentína mit tud majd mutatni.

5. Nyárra nincsenek komoly terveim, remélem, sikerül egy 4-5 napra lejutnom a baráti társaságommal a Balatonra, emellett maximum egy-egy napos kis kirándulásokat, biciklizéseket tervezek.

A dobogó alsó fokát a KRE Főnixek szerezte meg, majd nagy szakadék következik: a Custodiát se a kiesés réme nem fenyegette, se a dobogóra nem volt esélyük. Nem játszottak rossz focit a kék mezesek, de ahogy Valkai Csaba interjújából is kiderül, „fél kerettel” piszok nehéz eredményt elérni…

1. Az év elején nagy dilemmában voltam, hogy a Vaskapu „nyugdíjaztatása” után játsszak még a PLL-ben vagy sem? Aztán gondoltam egyet, és megkérdeztem a Kocsis Marci\Párkányi Boti duót, hogy van-e még náluk hely. Ezt követően kerültem a csapathoz, amit azóta sem bántam meg. Mint minden csapatnak, nekünk is vannak gyengeségeink és erősségeink is. A kommunikáció és a szervezés területén kell a legnagyobbat előre lépnünk, mert szezonok óta tartó tendencia, hogy nem tudunk kiállni, vagy csak minimális létszámban. Véleményem szerint, ha ezen sikerül javítanunk és minden meccsen 1-2 cserével is meglennénk, akkor az őszi szezon sokkal szorosabb lesz. Ami a jövőt illeti, bizakodóak vagyunk, örülünk a bent maradásnak és a pozitív meccseinkből építkezünk. Remélem, ősszel is tudom még vállalni a játékot, hogy a csapat hasznára lehessek.

2. A csapat csúcspontja talán a KRE elleni mérkőzés volt, amikor 3 cserével tudtunk kiállni, pörgős, tetszetős, több gólos sikert értünk el. Morálisan a csúcspont a Jam-Jam ellen 8-6ra elveszített meccs volt, ahol 3 1ben játszottuk le a 40 percet és sokáig vezettünk. Ezúton is köszönöm a Jam-Jamnak a sportszerűségét, hogy ők is partnerek voltak a 3 1-ben. Mélypont egyértelműen a sok ki nem állás volt, még mindig bosszant. A 2013/14 egy fordulatokkal teli, vegyes érzelmű meglepetés szezon volt.

3. Kedvenc csapataim zseniális szezont futottak, bár volt, aki leeresztett a végére. AS Roma: Garcia összerakta a csapatot, megszilárdította a középpályát, Strootman, Pjanic, De Rossi, Nainggolan kvartettnél szerintem nincs erősebb a SERIE A-ban, és Európában is erősnek érzem. A Juventus bajnoki címének matematikailag is biztoss