Turán Frigyes remek hajrával megnyerte a pécsi viadalt

Most itt az újabb trófea a kedvenc versenyen – Turán egy év és három hónap után újra országos bajnoki futamot nyert, s ezzel esélye maradt arra, hogy tovább küzdjön Herczig Norberttel a bajnoki címért.

S hogy minek köszönhető a siker? Hogy Turánék nem hibáztak, egyetlen karcolás nélkül vitték célba az autót, s hogy a csapat remekül dolgozott a háttérben. A pilóta először nekik köszönte meg a segítséget, mert akármennyire is csak két ember ül az autóban, ez kőkemény csapatmunka.

A verseny elején Herczig Norbert volt az esélyesebb: az első hat közül öt gyorsasági szakaszt megnyert, a hatodikat pedig, amelyen defektet kapott és felnin tett meg 15 kilométert, etappá nyilvánították, mert Spitzmüller Csabáék éppen azon estek ki, s mivel mélyen voltak egy árokban, a mögöttük jövőket megállították.

Hercziget már kezdték a szerencse fiának titulálni (időveszteség nélkül megúszta a defektet), ám a hetedik szakaszon egy kő kicsípte a gumiját, Turán akkor vette át a vezetést. S ha már átvette, meg is tartotta a nap végéig. Három szakaszt nyert meg zsinórban, és 10.5 másodperces előnnyel kezdte a záró napot.

Azt mondta, nyugodt volt, tökéletesen nyugodt – s ez a megbízható háttérnek köszönhető. Turán a vasárnapi négy szakasz közül hármat megnyert, s a nap végére 13.8 másodpercesre növelte az előnyét. Szóval nem születtek túl nagy különbségek – mindkét pilóta állt a gázon.
„Az autózásunkban cseppnyi tartalék sem volt, a maximumot hoztuk ki magunkból. Hatalmas Egyetlen hiba, pillanatnyi kihagyás sem fért bele” – mondta Turán.

Herczig Norbert sem volt különösebben , ahogy fogalmazott, reggel vette fel a kesztyűt, hanem csak felpróbálta – ami azt jelenti, hogy a saját (nagyon gyors) tempójában közlekedett, de nem kockáztatott. Egy sokkal nagyobb cél lebegett a szeme előtt: beérni a második helyen, és megtartani az összetett éllovas pozíciót. Sikerült.

A dobogó harmadik fokára (az idén immár harmadszor) ifjabb Érdi Tibor állhatott fel, ami, tekintve, hogy az autója már elég öregecske, szenzációs eredmény. Úgy látszik, a családnak megy itt a Mecsekben, hiszen a pilóta édesapja is számtalan szép sikert ért el ezeken a pályákon.

Ami a további WRC-pilótákat illeti: Turi Tamás és Spitzmüller Csaba is beleszólhatott volna a győzelemért folyó csatába, ám mindketten már az első napon búcsúzni kényszerültek. Turi 150 km/órás sebességgel repült be a fák közé, s az autóját dirib-darabra törte, de tényleg, azon egy ép alkatrész, annyi sem volt. A két versenyző szerencsére nem sérült meg súlyosan, bár Turit meghúzta az öv és agyrázkódást kapott. Csakúgy, mint Spitzmüller, aki lefejelte a bukócsövet, a fent említett árokba esésnél.

Az N-csoportban Hadik András újabb futamgyőzelemmel gazdagodott, s újabb nagy lépést tett az országos bajnoki cím felé (a WRC-ket az idén a nyílt sorozatban értékelik). Azt mondja, egyelőre nem érzi a rá nehezedő nyomást, de nem is nagyon van ideje lelkizni, mert mindig a nyakán liheg valaki. Ezúttal Osváth Péter és Krózser Menyhért vadászott a skalpjára, de nem sikerült megszerezniük. Mint ahogy egyperces büntetése ellenére nem kapott ki Hideg Krisztián sem: az A8-asok között idén negyedszer nem talált legyőzőre.

A Szuper1600-as géposztályba visszatérő Bútor Róbert szemernyi kétséget sem hagyott afelől, hogy ki a legény a gáton: bár egyelőre még nem barátok, csak „haverok” a C2-es Citroennel, azért a győzelmet bezsebelte. Ez sem szegte azonban Ollé Sándor kedvét, aki ezen a futamon már matematikailag is bebiztosította a bajnoki címét. Igaz, az utolsó előtti szakaszon még jól magára ijesztett (leszüretelt egy szederbokrot), de végül nem lett baj.
A versenyen történt még valami, ami igazából nem a sporthoz kapcsolódik – vagy legalábbis csak közvetve.

A szombati utolsó körben az N-csoport éllovasa, Aschenbrenner György lecsúszott az útról, s bukfencezett kettőt. Mindez a cél előtt nem sokkal történt, úgyhogy bár az első futómű elég csehül állt, a pilóta nekiállt megjavítani. Nem sikerült. Az esetet egy egyelőre nem tisztázott közjáték követte: az Asiék kategóriájában csatázó Ranga László testvére, Ranga Péter le szerette volna fotózni a szakasz után (szerinte) tiltott szervizre készülő Asiékat, és ennek kapcsán összetűzésbe keveredtek a csapatok. Rangáék verziója szerint Asi ekkor megütötte egy kerékkulcsal ifjabb Rangát – akinek vérzett a lába sípcsontjánál – Asiék szerint nem történt tettlegesség.

A versenyorvos látleletet vett fel, az ügynek pedig valószínűleg még lesz folytatása. Bár rendőrségi feljelentés nem történt, a felügyelő testület véleményezte az ügyet, amelyet valószínűleg a rali szakágon belül vizsgálnak majd tovább.