– Mit mondott Michael Phelpsnek az olimpiai dobogón?
– Már nem emlékszem – válaszolta Kenderesi Tamás a Nemzeti Sportnak adott interjúban – Először gratuláltunk egymásnak, aztán valami olyasmiről volt szó, hogy az eredményhirdetés után nem sokkal már váltót úszik, ahol esélye van egy újabb aranyat nyerni.
– Milyen volt mellette állni?
– Fantasztikus. Még most sem hiszem el, hogy ez megtörtént velem. Gondoljon csak bele, gyerekként nézem az olimpiát a tévében, látom, hogy Michael Phelps nyolc aranyat nyer, körülbelül akkor kezdtem el úszni, most pedig itt vagyok én is. Tényleg hihetetlen.
Immár köztudott, hogy nagy tisztelője. Van Phelps-posztere otthon a falon?
– Az sajnos nincs. De biztosan lesz, mert én vagyok a legnagyobb rajongója.
– Az amerikai ezt tudja? Elárulta neki, hogy ő a példaképe?
– Még nem, de előbb-utóbb megtudja, az biztos.
– Amúgy milyen ereklyéi vannak tőle?
– Leginkább fényképek, de vannak ötleteim, hogy mivel bővíthetném a sort. Jó lenne néhány közös fénykép, sapkacsere, aláírás papírra, pólóra, szóval jöhet bármi.
– A tetoválást se felejtse ki!
– Ja, igen. Szeretném Phelps egy híres mondását az oldalamra tetováltatni, de úgy, hogy az alapot maga Michael írná meg. Remélem, azért ezekből néhányat sikerül itt begyűjteni, bár nem akarom zavarni. Tudom, hogy még van néhány szám, amelyikben elindul itt Rióban.
– Ha már több szám… Most csak kétszáz pillangón szerepelt, de tervezi-e, hogy a későbbiekben más számokban is versenyez?
– Egyelőre ez a legfontosabb, erre koncentrálok, de persze meglehet, idővel kipróbálom magam gyorson rövid pályán, és persze az sem elképzelhetetlen, hogy a száz pillangó is képbe kerül, de ez a jövő zenéje.
– Szögezzük le, tizenkilenc évesen csodálatos eredmény a bronzérem, de azok után, hogy az előfutamban és az elődöntőben is a legjobb időt úszta, nem érez némi csalódottságot?
– Egy pillanatig sem. A lényeg, hogy érmet nyertem. A döntőben Phelpsre és Cseh Lacira figyeltem, örülök, hogy Lacit le tudtam győzni és azért Phelpstől sem voltam olyan messze. Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy a döntő előtt volt két olyan úszásom, amivel megismert a világ, megismert Magyarország. Fantasztikus ez a bronz, arról nem is beszélve, milyen jó előjel a jövőre nézve, különösen, hogy csak kevesebb mint három tizedre voltam az aranytól.
– Például a 2017-es budapesti világbajnokságra?
– Igen.
– Barátkozzon a gondolattal, ezek után ott is nagyon szép eredményt várnak majd öntől a szurkolók.
– Nemcsak ők, én is. A tavalyi világbajnokságon Cseh Laci 1:53.48-cal nyert, aminél most csak tizennégy századdal úsztam rosszabbat, azaz nem vagyok már messze attól az időtől sem. Jó lenne hazai közönség előtt besöpörni a világbajnoki címet.