Lejtmenet

Nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy összefoglaljam az idei szezon első vereséggel záruló mérkőzését.

Akik látták a meccset azoknak nem kell tovább ecsetelnem miért csak ennyi lenne a hivatalos véleményem róla:

Feltételezem nem vagyok ezzel egyedül, nehezemre is esik ennél bövebben részletezni a látottakat, de mégis megpróbálok valami értékelhetőbbet összecsapni azon kedves olvasóinknak, akik valami oknál fogva lemaradtak eme "remek" mérkőzésről.

Férfiasan bevallom bármennyire is siettem hazafelé sajnos csak az első félidő 33.-ik percében tudtam bekapcsolódni a mérkőzés megtekitésébe, megkönnyebbülve nyugtázván hogy az eredményjelző még mindig 0-0 mutat, és csapatunk keményen ostromolja a Sampdoria lassan, de biztosan lemorzsolódó védelmét.Nem lesz itt baj gondoltam, előbb vagy utóbb begyötrünk egy gólt, melynek hatására a Samp kénytelen lesz kinyilni, és a Falque, Dzeko, Salah trió vigan-vidáman ontja majd a gólokat a kontrázás adta lehetőségekből.

Ugye milyen egyszerűnek tűnik? Na de ne "Salahdjunk" ennyire előre, nézzük miként is álltak fel a csapatok papiron a mérkőzés kezdete előtt.A hazai csapat eredetileg a 4-3-1-2 mellett tette le a voksát, (ami a gyakorlatban 8-2-es felállásban nyilvánult meg), a nagy stratéga hirében álló Rudi Garcia pedig ismét húzott egy "váratlant", és a senki által nem prognosztizált 4-3-3 alakzatot kapta elő a képzeletbeli cilinderből. Hiába a mester ötlettára kimerithetetlen...

Tudom, tudom könnyen van nagy pofám sörrel az egyik, cigivel ropival a másik kezemben, a kanapén görcsbe rándult gyomorral kényelmesen megpihenvén kritizálva az edzőt, de nem is én veszem fel az évi 2 millió euró körüli fizetést eme hatalmas taktikai repertoár felsorakoztatásáért. Pont.

Mi jön most főnök?

Az, hogy mi lett volna a megfelelő felállás ahhoz, hogy farkasaink helyett a matrózok kapituláljanak, azt szakavatott olvasóink a kommentekben úgyis megvitatják, (ha szerencsénk van talán még Legris kolléga is összedob egy profi elemző posztot a saját blogján) nekem egyszerű halandónak az jött le, hogy a Róma 10 emberrel támad a Samp meg valami emberfeletti módon 10 emberrel védekezik, a pálya majd felborult de mérkőzés végén mégis a hazai csapat örülhetett a megszerzett három pontnak.

Az, hogy a Róma ismét nem kapott meg egy jogos büntetőt már csak felületesen emliteném meg, megszoktuk már, nem az első és senkinek ne legyenek kétségei afelől, hogy nem is az utolsó. Luca Banti biró úr a mérkőzés egészét tekintvén végig remekül helyezkedett, csak 2 alkalommal akasztotta meg (fizikailag) a római csapat támadását, és a Sampdoria játékos kezezését, (nem'tom már ki volt az) csupán 5 méterre az esettől, páholyból tekinthette végig...

Na de nem szeretném csak a spori nyakába varrni ezt a blamát, egyébként sem tápláltam hiú reményeket a genovai kirándulásunkkal kapcsolatban, de az, hogy Manolas bóhozatba illő jelenete lesz a Róma szezonbéli első vereségének a kulcsmomentuma, arra még a legvadabb álmaimban sem mertem volna gondolni...

Szerencsétlen talán még most is a cipőjét keresi...

Nem akarom ezt az egyébként remek futballistát ekézni, de ezen a szinten ekkora luft már nálam is betette a kaput, mindazonáltal bizom benne, hogy ez a hiba nem hat ki a teljesitményére a soron következő mérkőzések alatt, mert akkor aztán tényleg világvége hangulat fog eluralkodni Rómában, és ezúton meg is ragadnám az alkalmat hogy jól leb@sszam a SUD-ot is!Ideje lenne már befejezni a hisztit, és nem a csapatot büntetni a nem szurkolással a szektort lefelező plasztik fal miatt!!!

Na de mielőtt ismét felb@szcsiznám az agyamat a sok szaron ami a csapatot körülöleli, megpróbálom összegezni pár mondatban a mérkőzésen látottakat, hogy a sok kép, meg a rizsálás mellett valami értelmes tartalma is legyen a posztnak, jöjjenek a száraz tények!

A találkozó folyamán a Róma 18 kapura lövést eresztett meg, ennek a fele volt a kaput eltaláló. Emellett a mérkőzés egészét tekintve 63%-ban birtokoltuk a labdát, amit 18 (!) szöglettel egészitettünk ki. Az első gólt a hazai csapat szerezte a Brazil (Olasz) Éder mester (Pumukli? Megvan? Nem? Mindegy lapozzunk.) remekül helyezett szabadrúgása révén az 50. percben, amit egy a Pjanical való remek összjáték után Salah a jobb felsőbe landoló találata egalizált. A mérkőzés végül a 85. pecben dőlt el végleg Manolas "remekül" sikerült felszabaditó lövése a saját kapujában kötött ki ezzel beállitván a 2-1 végeredményt...

A mérkőzésről még órákon keresztül lehetne regélni, de mivel a rohanó tempó miatt holnap ismét új posztal örvendeztetünk meg benneteket, igy nem szeretnék több energiát feccelni egy egyébként elbukott meccsre.

A lényeg az, hogy "Elkúrtuk, nem kicsit, nagyon..."

Forza Roma!