Született: 1991. december 31., Nyíregyháza |
Sportága: röplabda |
Posztja: ütő |
Magassága/testsúlya: 186 cm/72 kg |
Válogatottság: 123 |
Klubjai: NRK-Nyíregyháza (2007–2010), TEVA-Gödöllői RC (2010–2015), Linamar-Békéscsabai RSE (2015–2017), SSC Palmberg Schwerin (német, 2017–2021), Aydin Büyüksehir Belediyespor (2021–) |
Kiemelkedő eredményei: Eb-12. (2015), World Grand Prix (3. csoport)-győztes (2017), Európa-liga-győztes (2015), Európa-liga-2. (2018), 2x magyar bajnok (2016, 2017), 2x Magyar Kupa-győztes (2016, 2017), német bajnok (2018), 2x Német Kupa-győztes (2019, 2021), 4x német Szuperkupa-győztes (2017, 2018, 2019, 2020) |
Született: 1991. december 31., Nyíregyháza |
Sportága: röplabda |
Posztja: ütő |
Magassága/testsúlya: 186 cm/72 kg |
Válogatottság: 123 |
Klubjai: NRK-Nyíregyháza (2007–2010), TEVA-Gödöllői RC (2010–2015), Linamar-Békéscsabai RSE (2015–2017), SSC Palmberg Schwerin (német, 2017–2021), Aydin Büyüksehir Belediyespor (2021–) |
Kiemelkedő eredményei: Eb-12. (2015), World Grand Prix (3. csoport)-győztes (2017), Európa-liga-győztes (2015), Európa-liga-2. (2018), 2x magyar bajnok (2016, 2017), 2x Magyar Kupa-győztes (2016, 2017), német bajnok (2018), 2x Német Kupa-győztes (2019, 2021), 4x német Szuperkupa-győztes (2017, 2018, 2019, 2020) |
– Mennyire érzi otthon már magát Aydinban?
– Az elején, amikor odakerültem, nem volt sok időm berendezkedni, mert rögtön edzések és felkészülési mérkőzések sora következett, másfél héttel később pedig már a Török Kupában léptünk pályára – mondta lapunknak a 30. életévét az elmúlt év utolsó napján betöltő Szakmáry Gréta, az Aydin BBSK ütője. – Az első hónap nagyon sűrű volt, de már felvettem a ritmust.
– Olasz klubtársa, a megsérülő Anna Nicoletti több mint egy hónapos kihagyása miatt átlóként kellett játszania. Mennyire érezte idegennek magát ezen a poszton?
– Teljesen új helyzet adódott, előtte sosem játszottam átlót. Szerintem jól vettem az akadályokat, minden szituációhoz úgy álltam hozzá, hogy megyek előre, és meglátjuk, mi sül ki belőle. A posztból adódóan nem kellett nyitást fogadnom, viszont több labdát kaptam, mint négyes ütőként. Az eredmények azt mutatják, jól sikerült.
– Gyerekkori álma az olasz bajnokságban játszani. Mikor várható, hogy beteljesüljön?
– Szerintem minden röplabdázó álma Olaszország. Több ottani csapat megkeresett már, de nem olyan szintűek, hogy egyezzenek a jövőképemmel és a terveimmel.
– Ahol most játszik, az sem kutya…
– Persze, hiszen Európa egyik legjobb bajnokságáról beszélünk. Az olaszhoz képest a török más játékerőt képvisel, de itt is sok neves játékos röplabdázik. Élvezem, hogy velük, ellenük léphetek pályára. Nem bántam meg, hogy Törökországba jöttem.
– 2015 óta minden Eb-n ott voltunk, az első alkalommal és tavaly is továbbjutottunk a csoportból. Irreális elvárás, hogy kijussunk a világbajnokságra?
– Egyáltalán nem.
– Nagyon sokan szeretik itthon, több gyerek ön miatt tanult meg röplabdázni. Édes teher?
– Nagyon jó visszacsatolás, mert régebben többször mondták, úgysem lesz belőlem senki. Szerencsére nem ez a mondat motivált, hanem az, hogy én tényleg nagyon szeretek röplabdázni. Folyamatosan fejlődtem az évek során, és sikerült rácáfolnom erre a megjegyzésre. Másrészről kicsit zavarba ejtő is, de örülök neki, ha a pályafutásommal fiatalokat motiválok, és segíteni tudok a csapattársaimnak a válogatottban.
– Kik segítették, hogy Magyarország legjobb női játékosa legyen?
– Sok edzőt fel tudnék sorolni, akik formáltak, segítettek azzá válni, aki most vagyok. Mindig is jó volt a labdaérzékem, viszont egy idő után nem elég, ha valaki tehetséges, sokat is kell dolgozni. Ha az edzésen nem teszed oda magad, nem fog menni. Amikor még Békéscsabán játszottam, az edzőm, Szasa Nedeljkovics megtanította, hogy ki kell lépni a komfortzónánkból. Nagyon nehéz, de meghozza az eredményt.
– A korábbi edzői is ekkora hatással voltak önre?
– Sokszor, leginkább az edzéseken és a mérkőzéseken gondolok rájuk. Gimnáziumi edzőm, Balázs Pista bácsi például mindig a lépéseimre hívta fel a figyelmemet.
– Merre tart a karrierje?
– Jó úton haladok a céljaim felé. Nagyon hosszú, rögös volt az út idáig, de úgy érzem, közelítek a maximumhoz. Mindig lehet fejlődni, mert mindig jön egy nehézség, amin túl kell lépni.
– Hol látja magát öt év múlva?
– Családdal, gyerekekkel körülvéve.
– Tudja már, mivel foglalkozik majd pályafutása befejezése után?
– Talán már itt lenne az ideje komolyan gondolkoznom rajta, hiszen harmincéves vagyok. Sok tervem van, de még nem tudom pontosan, mihez kezdek, ha abbahagyom a röplabdázást. Természetesen a sportágtól nem távolodom el, hiszen annyira szeretem, hogy nem tudnék elszakadni tőle.