A sereghajtó ellen Van Nistelrooy mentette meg csapata becsületét

Már az egy héttel ezelőtti, Zaragoza elleni, végül 2-0-s Real Madrid-sikert hozó bajnokin is akadozott az ősszel többnyire feltartóztathatatlan fővárosi gépezet, de az eredmény akkor még nem maradt el. Legyűrte ellenfelét az önmagát alulmúló Schuster-csapat, de a hétközi Spanyol Kupa-mérkőzésen a rossz játék már eredménytelenséggel párosult: a mallorcai 2-1-s vereséget követően a nyolcaddöntő visszavágóját egygólos hátrányból kezdi a Bernabeuban a Real Madrid.

A Levante elleni találkozó előtt Iker Casillas gyomorrontása okozott némi izgalmat, végül a válogatott kapus tudta vállalni a játékot. Pályán volt a Raúl, Van Nistelrooy, Robinho, minden ellenfél által okkal rettegett támadótrió, az első felvonás mégis a Levante akcióitól volt visszhangos. Pedig a két klub közötti különbség pályán kívül óriási.

Amíg Madridban az a téma, hogy a célprémiumot 600 ezer euróról 900 ezerre emelte fel a klubelnökség - ha a BL-ben, a bajnokságban és a Spanyol Kupában is győznek -, a Barcelona elleni idegenbeli győzelem pedig újabb 20 ezer eurót ért minden kerettag számára, addig a Levante játékosai egy éve fizetés nélkül játszanak.

A harmadik percben máris Casillasnak kellett reflexből öklöznie egy labdát, majd a 14. percben két szöglet okozott nem kis bonyodalmat a madridi kapu előtt: a labda oda-vissza elsuhant keresztben a kapu előtt, erről a hazaiak centikkel maradtak le, a vendégvédők ezúttal a nézők létszámát gyarapították.

A 22. percben Baptista lábában volt és maradt is a vezető gól, a Nou Campban pazar győztes találatot jegyző brazil középpályás próbálkozását a hazai kapus, Kujovics, kis védői segédlettel hárítani tudott.

Két perc múlva már a valenciaiak előtt adódott óriási gólszerzési lehetőség: de az ötösön belül álló több hazai játékos egyike sem jutott lövésig.

A szünetig maradt a Levante mezőnyfölénye, a Real ezúttal is csak árnyéka volt önmagának, játékából hiányzott az ötlet és a lendület is.

A pihenő jót tett a vendégeknek, akik két fokozattal feljebb kapcsoltak. A mérkőzés hangsúlyos része áttevődött a Levante térfelére, ráadásul a hazai kapu is egyre jobban lőtávolon belülre került.

Van Nistelrooy kiugratása után Robinho a balösszekötő helyéről, 13 méterről lőtte telibe lapos lövéssel a rövid, bal alsó sarknál a kapufát, a 70. percben, a kipattanóról Raúl maradt le.

A hazaiak ekkor már csak és kizárólag a kontrákban bízhattak, de erejük fogytán volt, így egyre kevesebb veszélyt jelentettek Casillas kapujára. Legtöbbször már a madridi tizenhatos előterében elhalt a Levante-támadás.

A 75. percben aztán góllá érett a vendégek fölénye: José Serrano ért bele saját tizenhatosán belül egy jobboldali beadásba kézzel.

A jogos és senki által igazából nem vitatott tizenegyest Van Nistelrooy értékesítette: a holland center a kapu jobb oldalát célozta meg, Kujovics a másik oldalra indult.

Bár a 86. percben még egyenlítési lehetőség maradt ki a hazaiak előtt, a 88-ban eldőlt a mérkőzés: Van Nistelrooy kapott egy labdát a kaputól húsz méterre. Mivel senki nem lépett ki rá, a holland támadó tőle szokatlanul távoli lövésre szánta el magát: a fű fölött suhanó labda a jobb alsó sarokban kötött ki.