„A Barcának ott van Messi, nekünk viszont itt van Isco"

TIZENNÉGY ÉVESEN 600 KILOMÉTERRE A SZERETTEITŐL

Lassan hét esztendeje, hogy egy 14 éves focistapalánta szülővárosát otthagyva a hatszoros spanyol bajnok Valenciához igazolt, hogy aztán 2011-ben hatmillió euró ellenében „hazatérjen”, és a Málaga mezében bonthassa ki szárnyait.

A történet Francisco Román Alarcón Suárezről, ismertebb nevén Iscóról szól. Az április 21-én huszonkettedik életévébe lépő középpályás 1992-ben Benalmádenán látta meg a napvilágot mindössze 12 kilométerre Málagától, Andalúziában. A helyi Benamiel labdarúgócsapatánál nagyon jó képzésben részesült, s hamarosan a Valencia játékosmegfigyelői érdeklődését is felkeltette.

A tizennégy éves Isco előtt felkínálkozott a lehetőség a Valenciának köszönhetően, hogy valóra váltsa álmait. Tinédzserként nem lehet könnyű elhagyni a családi fészket, de a történet szerint Isco céljai elérése érdekében cseppet sem bánta, hogy mintegy 650 km-rel odébb kell költöznie, távol szeretteitől. Szülei, ha nem is nyugodt szívvel, de támogatták a céltudatos fiú döntését.

A Valencia akadémiáján szobatársában jó barátra tett szert Isco. Az ausztrál csatár, Theo Markelis ma már otthon, a Melbourne Victory szerelésében csillogtatja futballtudását. A két fiatal labdarúgó között szoros kapcsolat alakult ki, s egymást segítve feledtették honvágyukat. 2010-ben elváltak útjaik, Markelis ugyanis Olaszországba, a Vicenzába igazolt, míg Isco továbbra is azért küzdött Valenciában, hogy bemutatkozhasson az élvonalban.

Isco valenciai pályafutása ígéretesnek indult. A korosztályos csapatokban rendre meghatározó tudott lenni, ráadásul a Valencia Mestallát tizenöt góljával a harmadosztályból a másodba repítette. A „következő Cesc Fabregas” titulust is kiérdemlő középpályásra Unai Emery, a Valencia akkori trénere is felfigyelt, s 2009 decemberében a Deportivo La Coruna elleni bajnokin már ott ült Isco a felnőttcsapat kispadján Galiciában – tizenhét évesen.

Pályára viszont csak majdnem egy évvel később, novemberben lépett Emery gárdájában. Akkor a Logronés elleni Király-kupa találkozón kezdőként 80 percet kapott, s debütálásként két góllal segítette csapatát a 4–1- es győzelemhez. Az akkori jelentések szerint a fiatal tehetségből sugárzott az önbizalom és az elszántság.

„Nagyon fontos szerepet vállalt a mérkőzésen, ezt figyelembe fogjuk venni a jövőben is. A klub éjjel-nappal azon dolgozik, hogy kinevelje a jövő játékosait, akik megütik az elvárt szintet. Isco nagyszerűen játszott, elégedett vagyok vele” – összegzett a találkozó után Emery.

Három nappal később a Primera División újoncot avatott Isco személyében, aki a Getafe elleni 2–0 során a 73. percben Aritz Adurizt váltotta a Valenciában.

A valenciai kaland azonban hamar véget ért, s mindössze 202 pályán töltött perccel a háta mögött igent mondott a Málaga hívó szavára. Isco a Valenciában négy bajnoki és egy kupameccs mellett kétszer a Bajnokok Ligájában is játszhatott (mindkétszer csereként).

„A málagai projekt meggyőzött, hogy segítségemre lehet a fejlődésemben, mivel a Valenciánál Emery nem bízott bennem” – nyilatkozta tavaly ősszel Isco klubváltásának okait magyarázva.

A Valencia évek alatt felhalmozott adóssága miatt azonnal elfogadta a Málaga hatmillió eurós ajánlatát, az andalúziai klub pedig ötéves szerződést kötött Iscóval, s kivásárlási árát 21 millió euróban határozta meg 2011 nyarán.

A Málagánál óriási potenciált láttak Iscóban, Antonio Fernández sportigazgató például generációja legjobb játékosának nevezte az ifjú titánt, ami annak az embernek a szájából, aki még a Sevilla alkalmazásában felfedezte Daniel Alvest, nem hétköznapi bóknak mondható.

Szeptember 12-én a Granada elleni bajnoki (4–0) 66. percében lépett pályára először Málaga-játékosként a ligában, attól kezdve pedig alapembernek számított első idényében. A bajnokságban – amelyben a Málaga a negyedik helyen végzett, így története során először kiléphetett a nemzetközi porondra –, végül 32 bajnokin öt-öt gólt és asszisztot jegyzett, s csupán háromszor nem volt kezdő a fellépései során.

Isco abban a Málagában tudott alapemberré válni, amelynek vezéregyénisége akkor még Santi Cazorla volt, a spanyol futball egy másik kiváló középpályása. Ő viszont tavaly nyáron az Arsenalhoz igazolt (a Málaga nehéz pénzügyi helyzete miatt), Isco pedig örömmel vette át a stafétabotot tőle.

A Panathinaikosz elleni BL-selejtezőben Isco kifejezetten jól muzsikált (gólpasszt adott), majd szeptember 18-án a Zenit elleni BL-csoportmeccsen két gólt vállalt, ami egyértelműen meghozta Iscónak a nemzetközi hírnevet a szakmában.

Decemberben a bajnokságban vezérletével a Málaga 29 év után legyőzte a Real Madridot, Isco az andalúziaiak első gólját szerezte a 3–2-es összecsapáson a La Rosaledában.

Isco a most futó idényben (mérlege 38 meccsen tizenegy gól, öt gólpassz klubjával) pedig bravúrt bravúrra halmoz a BL-ben a Málagával, s emellett a bajnokságban 30 forduló után ismét nemzetközi kupaindulást jelentő helyen állnak. A Zenit után az Anderlecht elleni 3–0-ból is kivette részét, majd a Milan ellen otthon és a San Siróban is végig pályán volt, hogy elmondhassa, részese volt az olasz óriás legyőzésének (1–0) és a milánói pontrablásnak is (1–1), amelyen gólpasszt adott.

Az egyenes kieséses szakaszban a 2004-es BL-győztes Porto kiejtése után (Isco gól, gólpassz mellesleg), kedd este a Borussia Dortmund otthonában folytathatják Iscóék bravúros menetelésüket 0–0-s állásról.

„Isco zseni, született tehetség. Szenzációs idényt produkál a Málagával” – vélekedett keddi ellenfeléről Marco Reus, a Dortmund és a német válogatott reménysége.

A spanyol csapattársa, a Lyonnal minden jelentősebb franciaországi címet bezsebelő Jérémy Toulalan sem szerénykedik, ha Iscóról kell néhány jó szót mondani.

„Az ilyen mérkőzéseken fantasztikus játékosok kellenek ahhoz, hogy eredményesen végezzünk. A Barcának ott van Messi, nekünk viszont itt van Isco” – mondta a 36-szoros francia válogatott a Porto ellen Isco góljával és gólpasszával 2–0-ra megnyert BL-nyolcaddöntőt követően.

A „GOLDEN BOY” FOKRÓL FOKRA HALAD A VÁLOGATOTT RANGLÉTRÁN

Isco pályán nyújtott teljesítménye nem maradt elismertség nélkül: tavaly decemberben az európai újságírók szavazatai alapján elnyerte a Golden Boy-díjat, amelyet az olasz Tuttosport 2003-ban alapított, s minden évben a legjobb 21 éven aluli, európai élvonalban szereplő futballistának választott fiatal nyeri el.

A húszéves középpályás – akit manapság Fabregas mellett Andrés Iniestához is kezdenek hasonlítani – egészen fiatal kora óta tagja a spanyol válogatottaknak. Egyes források szerint minden korosztályos csapatot figyelembe véve (U16–U23) már 60 nemzetközi mérkőzésen van túl alig 21 évesen.

Isco 2009-ben tagja volt a világbajnoki bronzérmet nyerő U17-es spanyol válogatottnak, két évvel később a 20 éven aluliak vb-jén pedig a negyeddöntőig meneteltek társaival. Tavaly nyáron a csoportjából kieső spanyol válogatottal pedig ott volt a londoni olimpiai játékokon.

Az U17-es korosztályban a spanyol futball történetében ő bír a negyedik legtöbb válogatottsággal Bojan Krkic, Iker Muniain és David Silva mögött.

Tavaly májusban Vicente del Bosque közelebbről is szemügyre akarta venni az ifjú tehetséget, így meghívót küldött neki a szerbek és a dél-koreaiak elleni felkészülési meccsre, ám akkor még nem küldte pályára őt. Alig egy évvel később, az idén februárban Isco már a spanyol válogatott mezében is bemutatkozhatott a legmagasabb szinten az Uruguay elleni, dohai barátságos összecsapáson, amelyen 30 percet kapott a kapitánytól, s épp Iniestát válthatta.

MIT HOZ A JÖVŐ ISCO SZÁMÁRA? FEL TUDJA-E VENNI A VERSENYT INIESTÁÉKKAL?

Isco tehetsége és a benne rejlő lehetőségek felett érthetően egyik európai nagycsapat sem akar elsiklani, így némi túlzással a spanyol játékát „fél Európa” követi árgus szemekkel.

Nem megsértve a megrögzött Málaga-fanatikusokat, kijelenthető, az andalúziai gárda napjainkban még nincs a Barcelona vagy a Real Madrid szintjén, így Iscónak a következő lépcsőfok mindenképpen az lehet, hogy új klub után néz.

Ha nem akarja elhagyni szülőföldjét, nyilván a Barca vagy a Real lehet az úti cél, ám az ottani konkurencia miatt fejlődése döcögős útra sodródhat.

Külföldről „szokás szerint” az angol Premier League élcsapatai várják Iscót tárt karokkal. Ha csak pletykaszinten is, de többször lehetett olvasni a londoni Arsenal, Chelsea, Tottenham trióról, no meg Manchester kék és vörös fele is szívesen kiállítana egy csekket a Málagának, csakúgy, mint a Liverpool.

A Málaga pedig állítólag nem állna Isco útjába, mindössze annyit szeretne, hogy azon a bizonyos csekken lehetőleg minél több nulla szerepeljen majd. Ennek érdekében Isco szerződését néhány hónapja újrastrukturálták, s így papíron a kivásárlási összeg 35 millió euróra duzzadt. Isco elmondása szerint személy szerint neki se lenne gondja azzal, ha eladná őt klubja, hisz az mindkét félnek előnyökkel járna.

Isco pedig lassan „kiöregszik” a spanyol utánpótlás-válogatottakból, így ideje lenne a Del Bosque-csapat felé kacsintgatnia hevesen, s gondolkozni azon, miként válhat alapemberré. A nemzeti tizenegyben első számú konkurenciája egyértelműen Andrés Iniesta, de ha ez nem lenne elég, ott van még Cesc Fabregas, David Silva, Santi Cazorla és még ki tudja hány kreatív játékra képes középpályás Del Bosque tarsolyában.

„Mindig nehéz megjósolni, hogy egy Iscóhoz hasonló fiatal játékos mire viheti, de benne valóban megvan a kvalitás ahhoz, hogy futballcsillag legyen. A spanyol labdarúgás történetének nagyon fontos szereplője lesz, ehhez azonban rengeteg időre és tapasztalatra van szüksége a legmagasabb szinten” – mondta Fernando Sanz, a Málaga korábbi elnöke Iscóról.

Egy biztos, az idő Iscónak kedvez, hisz még mindig csak húszéves, ennek ellenére viszont kedden kulcsszerep várhat rá Dortmundban a BL-negyeddöntőjében.