Főszereplőből sokadrangú mellékszereplővé vált Gareth Bale a Real Madridban. Szeptember óta nem szerzett gólt, minden sorozatot figyelembe véve tizennyolc mérkőzésen mindössze négyszer volt eredményes, és ebben a naptári évben mindössze három bajnokin kapott lehetőséget.
Hazai pályán, a Santiago Bernabéu Stadionban több mint egy éve nem szerzett gólt, legutóbb 2019. március 16-án a Celta Vigo ellen 2–0-ra megnyert találkozón talált be. A klub és a játékos kapcsolata menthetetlenül megromlott, a jelenlegi helyzet senkinek sem jó, biztosra vehető, hogy a királyiak történetének legdrágábban igazolt futballistája a nyáron távozik.Pedig nemrégiben ünnepelt hős volt, aki nélkül aligha szerezte volna meg a csapat sorozatban háromszor a Bajnokok Ligája-trófeát.
Az elmúlt hónapokban Ryan Giggs walesi szövetségi kapitány is sok kérdést kap Gareth Bale formájával, viselkedésével kapcsolatban, ő azonban rendre kiáll a nemzeti csapat legjobb játékosa mellett. „A pályán és azon kívül is fantasztikus ember, de én csak a válogatottban tapasztalt hozzáállásáról tudok nyilatkozni – mondta a 46 éves szakember március elején a Cadena SER rádiónak. – A topfutballistáknak hétről hétre teljesíteniük kell, különben a kritikák kereszttüzébe kerülnek. Ettől ő még egyértelműen a klasszisok közé sorolható.” A szélső válogatottban nyújtott teljesítményét nem érheti kritika. Eddig 83 meccsen 33 gólt szerzett, a 2016-os Európa-bajnokságon három góllal járult hozzá az elődöntőbe jutáshoz – igaz, mind a hármat a csoportkörben szerezte. A 2020-as Eb-selejtezősorozat összes mérkőzésén pályára lépett, két-két góllal és gólpasszal segítette az E-csoport második helyéhez a csapatot. |
A 2018-ban a Liverpool ellen 3–1-re megnyert döntőben csereként beállva duplázott, az ollózós gólját a finálék történetének egyik legszebbjeként tartják számon. Éveken át a csapat kulcsembere volt, több olyan pillanat fűződik a nevéhez, amelyre örökre emlékeznek a szurkolók. Például, amikor a Barcelona elleni 2014-es, 2–1-re megnyert kupadöntő hajrájában a felezővonaltól indulva „körbefutotta” Marc Bartrát, mielőtt megszerezte a győztes gólt. Ugyanakkor az is tény, hogy sohasem tudott igazán beilleszkedni.
A Nemzeti Sportnak nemrégiben Juan Ignacio Gallardo,a Marca főszerkesztője megerősítette,hogy a sérülékeny, hűvös brit szélső túlságosan rideg, távolságtartó, ezért nem tudott igazán közel kerülni a szurkolókhoz. Árulkodó volt a Barcelona ellen 2–0-ra megnyert rangadó után készült kép, amelyen majdnem minden futballista szerepelt, még a sérült játékosok is, a walesi szélső azonban nem, és a hírek szerint amint tehette, egyből elhagyta a stadiont, nem akart a többiekkel ünnepelni.
Persze már 2013-as szerződtetésekor sejteni lehetett, hogy a golf-őrült, absztinens, pókfóbiás, gyerekkori szerelmével élő walesi kilóg a sorból. Ettől még, csaknem hét év távlatából, nem tekinthető rossz döntésnek a Madridba szerződése. Számos fontos gólt szerzett a csapatban, világklasszissá nőtte ki magát, három éven át tartotta az átigazolási rekordot, és minden értékes trófeát megnyert a királyiakkal. Az eddig szerzett 105 góljával az előkelő 11. helyen áll a klub örökranglistáján, megelőzve mások mellett a brazil Ronaldót vagy Ruud van Nistelrooyt. Az is sokatmondó, hogy a szerződtetése utáni idényben a Real Madrid egyből megszerezte a régóta áhított BL-trófeát, az Atlético Madrid ellen hosszabbításban 4–1-re megnyert döntőben ő szerezte csapata kulcsfontosságú második gólját. Vitathatatlan, hogy a legutóbbi hét évben kevés madridi futballista volt, aki ennyire meghatározó szerepet játszott volna a sikerekben. Másfelől marketingszempontból kevésbé váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Cristiano Ronaldóval vagy Sergio Ramosszal ellentétben nem tudott klubikonná válni, sőt szép lassan a keret talán legkevésbé népszerű tagja lett. Ezen természetesen az olyan, nehezen magyarázható cselekedetei sem segítettek, mint amikor a Magyarország ellen megnyert Eb-selejtező után „Wales, Golf, Madrid – ebben a sorrendben” feliratú zászlóval ünnepelte a kijutást.Zinédine Zidane vezetőedző februárban az Osasuna otthonában 4–1-re megnyert mérkőzés után azt mondta, nincs probléma Bale-lel, az egész ügyet csak a sajtó fújta fel.
Mindazonáltal elég valószínűtlen, hogy minden rendben van. A kevés játéklehetőséget még lehet a sok sérüléssel magyarázni, azt viszont kevésbé, hogy rendre tíz-tizenöt perccel a lefújás előtt elhagyja a stadiont, és nem vesz részt a közös programokban. Mellesleg a nyári felkészülés idején még a francia szakember is azt nyilatkozta róla, mindenkinek az lenne a legjobb, ha minél hamarabb távozna, ám erre végül nem került sor. Cosmin Olaroiu, a kínai Csiangszu Szuning vezetőedzője megerősítette, hogy tavaly nyáron jóformán mindenben megállapodtak a játékossal és a Real Madriddal, ám a spanyol klub az utolsó pillanatban változtatott, és az eredeti tervvel ellentétben úgy döntött, mégsem engedi el ingyen egyik legértékesebb labdarúgóját.
A mostani idény végén azonban valószínűleg kénytelen lesz kompromisszumot kötni.A helyzet nem egyszerű. Nettó tizenhétmillió eurós fizetésével a keret egyik legjobban kereső játékosa, ami a jelenlegi helyzetben egyrészt hatalmas luxus, másfelől bonyolítja a távozását. A hírek szerint ugyanis csak olyan helyre menne, ahol nem kell túlzottan lejjebb adnia igényeiből, állítólag Kínában is ugyanennyit kapott volna, ha tavaly nyáron klubot vált. Ennyi pénzt azonban – főleg a mostani járvány után várható gazdasági visszaesés miatt – nem sok klub tud majd kifizetni.
Az is elképzelhető tehát, hogy kitölti 2022 nyaráig érvényes szerződését. Ez azonban nemcsak gazdasági, hanem sportszakmai szempontból is hátrány lenne a klubnak, a Brexit miatt ugyanis a következő idénytől ő is Európai Unión kívüli játékosnak számít.Neki is az lenne az érdeke, hogy minél többet játsszon, és jó formában legyen a jövő évi Eb-re, mellesleg egészségesen még mindig az egyik legjobbnak számít a posztján.
Júliusban lesz harmincegy éves, egy-két jó éve biztosan van még, a kérdés csak az: lesz-e belőle újra főszereplő?