A Deportivo a sportban szokásos módon gratulált ellenfelének már a mérkőzés előtt a bajnoki címhez, a vendégek ugyanis a Camp Nouban a bevonulásnál sorfalat álltak a kezdéshez kijövő hazai kezdőnek. Más kérdés, ebben a kezdőben legfeljebb nagyítóval találtunk olyan játékost, aki érdemi részt vállalt ebből a bajnoki aranyéremből.
A kapuban Víctor Valdés állt, középhátvédként Javier Mascherano kapott szerepet, de utóbbi speciel mintegy osztályfőnökként terelgette a gondjaira bízott csapatot, amelyben elől a 21 éves Bojan Krkic már a megtestesült rutinnak számított. Abidal pedig ismét lehetőséget kapott, hogy utolérje önmagát.
A lelátón ellenben ott láthattuk az önfeledt Puyol, Piqué, Villa, Iniesta, Busquets világbajnoki ötösfogatot, a kispad pedig erősebb és értékesebb volt, mint a kezdő összesen. Csereként várt bevetésre készen Messi, Xavi, Dani Alves Maxwell, Pedro, Oriol Romey és Pinto. És hogy kik alkották a katalán kezdőt? A védelem például Bartrával és Fontással volt teljes, középpályán Seydou Keita, Thiago, Jonathan dos Santos szorgoskodott, Krkic csattársai pedig Afellay és Jeffrén voltak.
A mérkőzés első helyzetét a vendégek hagyták ki a 3. percben – Víctor Valdés ziccert mentett, majd rögtön utána az emeléses ismétlést hárította –, a 17. percben Valerón durrantott 12-ről a jobb kapufa mellé. A labdatartással a Barca fiataljainak sem volt túl sok gondja, de azért a kapura nem tudtak kellő nyomást gyakorolni és az ellenfél akcióit sem szűrték meg olyan intenzitással, mint az első gárda tagjai.
De legalább kiegyenlített és élvezetes volt a mérkőzés, függetlenül attól, hogy gól nem született. Idővel azért a Barca is felért az ellenfél kapujához, Jeffrén gyorsasága és Krkic cselező készsége azért eladható volt. Rajtuk kívül Ibrahim Afellay volt kifejezetten aktív, a holland légiós nagyon meg akarta mutatni, nem véletlen szerződtették.
A kispadról aztán beszállt a védelembe Dani Alvés és Maxwell is, a két brazil légiósa azonban nem az ifjú titánok helyére érkezett, hanem a rutinos társakat váltotta. A hajrára picit leült a találkozó, a kapuktól messzire kerültek a felek, a Barca labdajáratása meddőnek bizonyult, a La Coruna viszont mintha elfáradt volna. A vendégek játéka már nyomában sem emlékeztetett az első félidő lendületes futballjára, amikor elhitték magukról, kereshetnek is valamit. Végül találtak ugyan, egy pontot. Ettől függetlenül elmondhatják magukról, amit a világon kevesen: pontot szereztek és még gólt sem kaptak a Camp Nouban.
A díszvacsorával és városi parádéval megfűszerezett szorgos-dolgos hétköznapok után pedig alighanem jól jött a katalán alapembereknek a meccsnézéssel egybekötött kis hétvégi szieszta. Nekik legyen mondva, nem rossz program...
Eközben a Real Madrid semmit sem bízott a véletlenre. José Mourinho első sorát küldte csatába – no igen, nekik a héten nem volt okuk ünnepelni és különösebben fontos feladat sem vár már rájuk a szezonban –, be is gyűrték szépen vendéglátójukat, a Villarrealt. Marcelo a 17. percben szerzett vezetést a fővárosiaknak, majd a gólerős portugál szélső, Cristiano Ronaldo öt perccel később megduplázta az előnyt. A fordulás után nem sokkal szépítettek ugyan a házigazdák, de a hosszabbításban Cristiano Ronaldo második találata véget vetett minden izgalomnak és a mérkőzésnek.
A portugál bombaformában játszik, a legutóbbi három bajnokin kilencszer volt eredményes, a bajnokságban 38 gólnál jár. (A Marca szerint 39-nél, ami a sportlap által alapított Pichichi-díjnál érdekes.) Ezzel beállította a spanyol rekordot, a spanyol Telmo Zarra (Athletic Bilbao) az 1950–1951-es, míg a mexikói Hugo Sánchez (Real Madrid) az 1989–1990-es szezonban jutott el ebbe a magasságba. Cristiano Ronaldónak viszont még egy mérkőzés van hátra, hogy új fejezetet nyisson a történelem könyvekben.
Az Osasuna kétgólos vereséget szenvedett a Getafe vendégeként, a vesztes csapatban Vadócz Krisztián kezdőként kapott lehetőséget és végig a pályán volt.
A Zaragoza hazai környezetben gyűjtötte be a három bajnoki pontot az Espanyol ellen, a vendéglátók magyar légiósa, Pintér Ádám a kispadról izgulhatta végig a találkozót.
1. Barcelona | 37 | 29 | 6 | 2 | 92–20 | +72 | 93 |
2. Real Madrid | 37 | 28 | 5 | 4 | 94–32 | +62 | 89 |
3. Valencia | 37 | 20 | 8 | 9 | 62–44 | +18 | 68 |
4. Villarreal | 37 | 18 | 8 | 11 | 54–43 | +11 | 62 |
5. Sevilla | 37 | 16 | 7 | 14 | 59–59 | 0 | 55 |
6. Athletic Bilbao | 37 | 17 | 4 | 16 | 57–54 | +3 | 55 |
7. Atlético Madrid | 37 | 16 | 7 | 14 | 58–50 | +8 | 55 |
8. Espanyol | 37 | 15 | 4 | 18 | 44–52 | –8 | 49 |
9. Málaga | 37 | 13 | 7 | 17 | 53–65 | –12 | 46 |
10. Sporting Gijón | 37 | 11 | 13 | 13 | 35–42 | –7 | 46 |
11. Santander | 37 | 12 | 10 | 15 | 40–54 | –14 | 46 |
12. Levante | 37 | 12 | 9 | 16 | 40–50 | –10 | 45 |
13. Mallorca | 37 | 12 | 8 | 17 | 38–52 | –14 | 44 |
14. Real Sociedad | 37 | 14 | 2 | 21 | 48–65 | –17 | 44 |
15. Osasuna | 37 | 12 | 8 | 17 | 44–46 | –2 | 44 |
16. Getafe | 37 | 12 | 7 | 18 | 48–59 | –11 | 43 |
17. Deportivo | 37 | 10 | 13 | 14 | 31–45 | –14 | 43 |
18. Zaragoza | 37 | 11 | 9 | 17 | 38–52 | –14 | 42 |
19. Hércules | 37 | 9 | 7 | 21 | 36–60 | –24 | 34 |
20. Almería | 37 | 6 | 12 | 19 | 35–62 | –27 | 30 |