Tartozunk 3 millióval? Büntessük ennyire!

Alaposan meglepődött 2003. június 16-án, hétfő délelőtt Szanyó Károly. Szabadságról hazatérvén kinyitotta a postaládáját, és két levél esett a lábai elé – mindkettőt a munkaadója küldte. Előbb azt hitte, hogy talán az elmaradt fizetése átutalásáról kapott értesítést, ám ehelyett büntetésről informálta őt Tarsoly Csaba.2003. június 16-án, hétfő délelőtt Szanyó Károly. Szabadságról hazatérvén kinyitotta a postaládáját, és két levél esett a lábai elé – mindkettőt a munkaadója küldte. Előbb azt hitte, hogy talán az elmaradt fizetése átutalásáról kapott értesítést, ám ehelyett büntetésről informálta őt Tarsoly Csaba.

Mint azt Kiss József, Szanyó menedzsere a Nemzeti Sportnak kifejtette: a játékosnak többhavi járandósággal tartozott a klub, ezért a labdarúgó ügyeit intéző üzletember is tárgyalt a Győri ETO FC tulajdonosával. Utóbbi egyetlenegy alkalommal sem tagadta a tartozás tényét, mindig türelmet, megértést kért a futballistától és a képviselőjétől.

Most azonban új helyzet állt elő a levél tartalma alapján. Eszerint a zöld-fehér egylet első embere azt tudatta a középpályással, hogy a tavasszal négy találkozón is elfogadhatatlan teljesítményt nyújtott, ezért háromszázezer forintra bünteti mérkőzésenként, és a teljes összeg így 1 200 000 forint. A másik küldeményben pedig arról értesítette, hogy az egyik hetilapban tett nyilatkozata miatt 1 500 000 forintot kell befizetnie az ETO pénztárába, helyesebben ennyit vonnak le a járandóságaiból.

Kiss József, bár nem matematikus, rögtön kiszámolta, hogy a tételesen felsorolt csaknem 3 milliós összeg majdhogynem forintra megegyezett azzal, amennyi a tartozások fejében járt volna Szanyó Károlynak... A menedzser jogi lépéseket tervezett, mert úgy vélte, mondvacsinált okokra hivatkozott a klub.

„A szokásos szakmai értékelések során eredménytelen szereplés és rossz teljesítmény miatt több futballista, így Szanyó Károly is négy esetben háromszázezer, azaz összesen egymillió-kettőszázezer forint pénzbüntetést kapott. Ezt követően három játékosunk mellett Szanyó Károlya sajtóban engedély nélkül nyilatkozott, és ezért a mindenkori megbízási díjának, a havi fizetésének háromszorosára, azaz egymillió-ötszázezer forintra büntettük.

Mindezt a szerződésben foglaltaknak megfelelően tettük, e megállapodás ugyanis pontosan leírja a labdarúgónak nem csupán a jogait, de a kötelességeit is, és az is bizonyos, hogy aki ezt nem tartja be, azzal szemben a szerződésben foglaltaknak megfelelően járunk el.

Rajta kívül még Kardos Ernő és Németh Norbert is kapott hasonló büntetést. Azt el kell ismerni, hogy Szanyó Károllyal szemben az úgynevezett pályára lépési pénz címén vannak elmaradásaink, de ez ügyben még időben egyeztettünk vele, és ekkor megjelöltük a teljesítés időpontját is, amit ő tudomásul vett."

A Nemzeti Sport mindenfajta kommentár nélkül leírta, hogy a többek között lélektelen játékért megbüntetett futballista az éppen befejezett bajnoki évadban – az értékelt 25 pályára lépése alapján – a következő teljesítményt nyújtotta az NB I-ben 6. helyen végző ETO színeiben: 10 szerzett gól, 5.680-as osztályzatátlag.

Ez utóbbival a lapnál a posztján a 6. helyen végzett a rangsorban (annyit hozzáfűzve, hogy az „érdemjegyek" alapján nem nyújtott igazán emlékezeteset), és ezzel ő volt a legjobban teljesítő győri mezőnyjátékos – az abszolút rangsorban pedig a 18. Nála jobb produktummal csak Sebők Zsolt büszkélkedhetett, a kapus átlaga 22 mérkőzésen 5.909 lett.

Azt pedig már mi teszzük hozzá, hogy a többször is házi gólkirály Szanyó Károly az őszi szezonban remekül szerepelt a csapatban, ami után a télen azzal a kéréssel fordult a tulajdonoshoz, hogy ha lehet, engedjék el, mert külföldi ajánlata van. Tarsoly Csaba rábólintott az igényre, ám konkrét megkeresés végül nem érkezett a klubhoz, noha a menedzsere spanyol kérőket is emlegetett a Rába-parti vezetőknek... Maradt tehát tavaszra is, majd az idény végén lejárt a szerződése és szabadlistára tették. Ekkor érkezett a postás.

Mivel a két fél álláspontja – érthetően – nem igazán esett egybe, a labdarúgó cselekvésre határozta el magát, miközben a szokatlan (mármint az összegek látványos egybeesése tekintetében szokatlan) ügy országos visszhangot keltett és még címlapra is került. Június 17-én, kedden a középpályás még nem kívánt nyilatkozni, csupán annyit mondott, szerdán menedzsere társaságában Győrbe utazik. Ugyanakkor elismerte: már megtették a válaszlépéseket, abban a tudatban, hogy az ETO szerződést szegett.

Június 18-án tehát a konfliktushelyzet rendezése érdekében Szanyó Károly tárgyalóasztalhoz ült a győri vezetőkkel. Több mint négyórás megbeszélés után elsőként Kiss József lépett ki a tárgyalóteremből – elégedetten: „A Győr és Szanyó Károly között fennálló, e hónap végéig érvényes szerződést közös megegyezéssel felbontottuk, az anyagi kérdések végül is mindkét fél számára elfogadhatóan megoldódtak, így a játékos békésen vált el az ETO-tól."

Tarsoly Csaba klubtulajdonos nem kívánt az ügyben nyilatkozni, ám annyit azért megjegyzett, hogy dokumentumokkal tudja igazolni, az igazság az ETO oldalán áll, szó sincs meghátrálásról, és azt nem is engedi meg, hogy az ügy elkendőzésével, a tények kiforgatásával besározódjon a Győr neve.

A játékos mindenesetre nem volt boldogtalan: „Elégedett vagyok, mert sikerült megegyezni az ETO-val – mondta Szanyó Károly. – Számomra elfogadható megoldás született, a klub kiegyenlítette a velem szemben fennálló tartozását, így legalább békésen távozhatok Győrből, ahol kellemes éveket töltöttem, és úgy érzem, hogy a szurkolók is szerettek."