Kissé vehemens edző: pofonok és diadalok

A sport tele van furcsábbnál furcsább egyéniségekkel, Bob Knight ráadásul még ebből a kompániából is kirítt. A kosárlabdázás professzorát majdnem három évtized után, botrányait és bámulatos sikereit követően távolították el 2000-ben az Indiana Egyetemről. Ötvenkilenc éves volt – befejezte, vélhettük.

Hát nem. Ahogy arról az NS 2004. március 24-én elkészített száma tudósított, nem sokkal azelőtt rá jellemző, magyarán felettébb sajátos hír érkezett Lubbockból: úgy döntött, az aktuális szezonra nem veszi fel a Texas Tech Egyetemtől neki járó 250 ezer dolláros fizetést. „Csapatunk nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ez csak az én hibám, nem érdemlem meg az illetményemet" – nyilatkozta a Dallas Morning Newsnak.

Ideje megnéznünk, ki is tulajdonképpen ez a Bobby Knight. Vázlatos pályafutása következik alább, amely egyszerre dicsőségtabló és botránykrónika.

1940: Ohióban született, és 22 évvel később a helyi állami egyetemen diplomázott történelemből s államigazgatásból – közben pedig 1960-ban megnyerték az országos egyetemi bajnokságot; ő maga csak kiegészítő embernek számított, a fő érdem a sportági Hírességek Csarnokába később bekerülő két ászé (John Havlicek, Jerry Lucas) volt.

1963: miután az oklevelét követően rögtön a kispadot választotta hivatásul és egy helyi középiskola csapatát dirigálta, egy év elteltével az amerikai hadsereg híres West Point-i katonai akadémiáján lett segédedző, majd két esztendő múltán már át is vette az Army Black Knights irányítását; a nevéhez is remekül passzoló gárdánál kezdte hosszú szakvezetői karrierjét a főiskolai kosaraséletben – eleinte akadt olyan játékosa is, aki idősebb volt nála...

1971: az Indiana University együtteséhez szerződött; a hamar elnyert Generális, vagyis Tábornok becézéshez méltóan az intézmény csapatát is nagy sikerekre vezette, az ezredfordulóig tartó korszak volt a Hoosiers és saját karrierjének fénykora is.

1976: egy veretlenül, 32–0-s mérleggel teljesített évad végén az első egyetemi, azaz NCAA-bajnoki arany (egyébiránt már a második idényében bekerültek a final fourba).

1979: megnyerték a NIT küzdelmeit, amelyet odaát szintén nagy becsben tartanak, pedig csak az országos „főtábla" (64 alakulatból álló + további 4 selejtezős) mezőnyébe be nem férő együttesek „kupájáról" van szó); a Puerto Ricó-i Pánamerikai Játékokon mint az amerikai válogatott trénere felpofozott egy ottani rendőrt – távollétében hat hónap börtönre ítélték.

1981: újabb egyetemi bajnoki cím, a leendő NBA-sztár Isiah Thomasszal a csatasorban.

1984: Los Angelesben a Michael Jordan-vezette amerikai válogatottal olimpia aranyérem – majd eme össznemzeti hőstettet mintegy ellensúlyozva 1985-ben egy pályára behajított székkel célozta meg a játékvezetőket az Indiana–Purdue helyi presztízsderbin.

1987: a harmadik NCAA-diadal; a szöuli ötkarikás játékokra készülő Szovjetunió elleni felkészülési találkozón dührohamot kapva levonultatta a pályáról az Indiana legénységét, az NBC tévétársaság pedig lemondott a szakkommentátori segítségéről az 1988-as olimpián.

1988: a Big Ten, vagyis az egyik jól ismert egyetemi elitliga a legtöbb győzelmet szerző edzőjeként ünnepelte (amúgy 1973 és 1993 között 11 alkalommal végeztek az élen a konferenciában, úgy, hogy 1974 és 1976 között egyetlen vereséget leszámítva végig veretlenek maradtak – nem csoda, hogy összesen hatszor választották az esztendő trénerévé ebben a nívós bajnokságban); „Ha elkerülhetetlen, hogy megerőszakoljanak, lazíts és próbáld élvezni!" – tanácsolta ekkoriban egy televíziós interjú során a bírók működésével kapcsolatos legfrissebb „élményeire" utalva, ami persze a női nézőknél kiverte a biztosítékot.

1989: voksaikkal a főiskolás szakemberek – 1975, 1976 és 1978 után negyedszer – az év edzőjének szavazták meg az összes ligát tekintve.

1991: beiktatták a kosárlabdázók Hall of Fame-jébe, többek között mint azt az embert, aki (még 15 évvel korábban) először lett játékosként és edzőként is NCAA-bajnok – 1976 óta mindössze ketten csatlakoztak hozzá e bravúrkategóriában.

1992: ötödször került be a Hoosiers élén a final fourba; nyílt színen mímelt rabszolga-korbácsolást két színes bőrű sportolóján, köztük az első számú sztárján – elvileg viccnek szánta; 1995-ben a bajnoki összecsapásokon sorozatban bemutatott „színjátékai" miatt 30 ezer dolláros, 1998-ban pedig a bírók sokadik szidalmazása miatt 10 ezres büntetéssel sújtották.

2000: egyik korábbi játékosa megvádolta, hogy annak idején fojtogatta őt – Knight tagadott, de ekkor a CNN lejátszott egy felvételt, amelyet még egy 1997-es edzésen rögzítettek, főszerepben a kosarassal és a nyakát megragadó trénerrel; az egyetem rektora válaszul zéró toleranciát hirdetett, így amikor ősszel egy másik játékos feljelentette a szakembert bántalmazásért, az elöljáró lemondásra szólította fel a vétkest (mondván, sok más panasz is érkezett rá), aki nem volt hajlandó, így kénytelen volt felmenteni őt.

Az történt egyébként, hogy az illető, Kent Harvey odabökte a mesternek, „Hé, Knight, mizu?", mire a megszólított megragadta a karját és erőteljesen figyelmeztette a tiszteletteljesebb viselkedésre – utóbb azonban tagadta a durvaságot és a kiabálást. Mindenestre a diákok többség Knight mellett állt ki, több ezren tiltakoztak és a rektor képmását is elégették, az elsőévest pedig azzal vádolták, hogy szándékosan provokált. Az esetből országos címlapsztori lett.

Az Indiana Egyetemről tehát távozott a veterán szakember, és úgy tűnt, végleg visszavonult, ám egy év szünet után a CBS szakkommentátornak akarta szerződtetni, de a tárgyalások kudarcba fulladtak. Ehelyett elvállalta a Texas Tech (előző alakulatánál alacsonyabban jegyzett) együttesének felkészítését.

A megelőző négy esztendőben a déliek kivétel nélkül vesztes idényt zártak, ám az ősz edzővel egyből megszerezték a jogot, hogy felkerüljenek az egyetemi bajnokság már említett főtáblájára. A következő szezon februárjában pedig saját közönségük előtt szűnni nem akaró ünneplésben részesült: simán felülmúlták a Nebraskát, és ez volt a tréner 800. győzelme.

A 2002–2003-as kiírás a túláradó lelkesedés ellenére sem úgy sikerült, ahogy a szakmai felelős tervezte – még a vigaszkupát sem tudták megnyerni, a NIT-en „csak" az elődöntőig jutottak –, ám a Texas Tech sport- és testnevelési tanszékének igazgatója mégsem akart hinni a fülének, amikor Bobby Knight bejelentette: nem veszi fel a negyedmilliós jussát. „Érthetetlen – reagált a megrökönyödött vezető –, hiszen az elmúlt két évben óriási munkát végzett, talán még többre is rászolgált, mint a fizetése."

A felsoroltakon kívül jó néhány másik balhéban („baráti" taslik, dulakodások, fenyegetőzések) is érintett, a sajtóval és az újságírókkal gyakran nem túl kíméletesen bánó, azaz a vezetékneve ellenére a lovagi viselkedéskódexet erősen hanyagoló Knightról az említett nagyvonalúsága nyomán a Nemzeti Sport főmunkatársa a következőket írta kilenc évvel ezelőtt:

„Előrebocsátom, jóllehet olvastam John Feinsteinnek, a Washington Post riporterének róla írt könyvét is (a megjelenés óta a szerző és hőse nincsenek beszélő viszonyban...), mégsem vagyok képes megfejteni a Knight-rejtélyt. Bonyolult ügy. Többnyire ugyanis megütközünk, ha valakiben a jó tulajdonságok és hibák egyaránt szélsőséges formában nyilvánulnak meg, józan ésszel alig követhető váltakozással.

Hivatását lejárató megnyilvánulásai ellenére léteznek ritka értéknek számító erényei is. Olthatatlan lángolás fűti. Mondják, az NCAA, sőt a profiliga edzői közt sincs senki, aki a sportág elméletét, taktikai variánsait, technikáját olyan átfogóan és alkotó-továbbfejlesztő módon értené, mint ő.

És ezt még azok a kosarascsillagok is elismerik, akiket annak idején fenékbe rúgott. Amikor oktat – világos, szellemes. Képzett társalgó, példás családfő és jó apa. Kizárólag a hibátlan teljesítmény elégíti ki, ebben nem ismer pardont – önmagával szemben sem."

A meredek dolgok ezután is folytatódtak. Az egyik idegenbeli meccsen egy diákkal keveredett összetűzésbe, rendőrnek kellett közbeavatkoznia. Máskor, a civil életében azzal vádolta meg valaki, hogy kézifegyverrel felé lőtt, amikor az illető (szerinte) túl közel vadászott a házához.

De a legjobb az az eset, amikor mérkőzés közben egyik tanítványát állítólag megütötte – konkrétan az történt, hogy önbizalom-hiányos, fejét szégyenében leszegő játékosával szemkontaktust akarva a kezével felemelte a fiú állát, és úgy próbálta rávenni arra, hogy ne legyen olyan kemény magával, ne izgassa magát a hibái miatt, csak menjen és játsszon, ahogy tud. Volt, aki a történtekben erőszakot látott. Végül ennek sem lett komoly következménye.

Mi több, a Red Raiders az edző mea culpázós gyengélkedése után a következő bajnokságban már bejutott az országos kieséses szakaszba, sőt eggyel utána a legjobb tizenhat közé is – az Egyesült Államokban, a rengeteg iskolát felvonultató mezőnyben ez meglehetősen nagy haditett.

Aztán volt még két és fél évad, bizonyos részsikerekkel, például azzal, hogy 2007. január 1-jén a 880. győzelmét elérve az örökranglista élére ugrott. Amikor pedig bő egy esztendővel később meglett a 900. bajnoki meccsnyerés is, az előzetes terveket sutba vágva bejelentette a visszavonulását (végül február 4-én, 902–371-es mutatónál szállt ki), és elfáradására hivatkozva, a szezon lezárását be sem várva átadta a kispadot fiának, az utódjául már korábban kijelölt Patnek (aki aztán tavaly április elejéig ténykedett Lubbockban).

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a rekorder – akinek a csúcsát egyébként múlt novemberben túlszárnyalta egykori tanítványa, a Duke Egyetem (szintén) legendás szakvezetője, Mike Krzyzewski – néhány évvel ezelőtt jelentős adománnyal gazdagította a Texas Techet, egész pályafutása alatt pedig azzal is hírnevet szerzett, hogy mindig tiszta eszközökkel toborozta legénységét és tanítványai nagyon magas arányban eljutottak a diplomáig, már szinte egy túlzottan idilli kép bontakozik ki lelki szemeink előtt.

Ez azonban nem igazán illene Bobby Knighthoz – akinek ellentmondásos, izgága karakterét filmben is felidézték (Brian Dennehy játszotta), máskor pedig róla mintázták meg egy érdekes természetű kosáredző alakját (Nick Nolte) –, ezért ne menjünk el amellett se szó nélkül, hogy az egyetemi kosárlabdaport valaha volt egyik legnagyobbjaként az utóbbi néhány évben az ESPN-nek dolgozott mint szakértő.

És az (egyesek által elfogultnak titulált) elemzései közben megejtett bizonyos beszólásaival természetesen e minőségében is sikerült rendre újabb botrányokba keverednie...