A főhőse Manti Te’o, a tengerentúli egyetemi amerikaifutball-bajnokság legjobbjai között szereplő Notre Dame csapatának kulcsjátékosa, az egyik legígéretesebb tehetség, akire az NFL-ben is fényes jövő vár. Szerény, szorgalmas, istenfélő, a pályán viszont félelmet nem ismerő legény, aki súlyos terhet cipelt.
Szeptember közepén, néhány nappal a Michigan State elleni csúcsrangadó előtt ugyanis hat óra leforgása alatt elvesztette nagymamáját és 22 éves barátnőjét, bizonyos Lenny Kekuát, a Stanford Egyetem volt diákját is – majd csodálatos játékkal 20–3-as győzelemre vezette az övéit, és utóbb megköszönte a túlvilágról érkezett segítséget.
Kekua korábban sokáig kórházban volt – leukémiával. Az újságok tele voltak a megható történettel: hogy Te’o miként hívta fel sokszor kómában lévő barátnőjét, hogyan hallgatta órákon át minden szusszanását, és hogyan gyorsult fel az öntudatlan Kekua légzése mindig, ha Te’o hangját hallotta a telefonban. A futballista a tévében mesélt arról, hogyan írt neki a lány szívhez szóló leveleket a betegágyból.
Amerika zokogott. Mindenki elolvadt a hős férfiú tartásától, hatalmas szívétől. A futballista felkerült a Sports Illustrated címlapjára, és hajszál híján a legjobb egyetemi játékosnak is megválasztották – ő lett volna az első igazi védőjátékos a sportág történetében, akinek ez sikerül (Charles Woodson a speciális csapatrészben is tevékeny szerepet vállalt sikere során, sőt, a támadósorban is feltűnt, amikor 1997-ben, Peyton Manninget is megelőzve megkapta a Heisman-díjat. Sorra érkeztek a jótékonysági felajánlások és az inspiráló levelek, a tévében bemutatták Kekua fényképét, és idézték utolsó szavait – Te’o, ez a fantasztikus futballista és sportember pedig biztos lehetett benne, hogy tavasszal az NFL játékosbörzéjén az elsők között választják majd ki.
Aztán a Deadspin amerikai internetes újság kiderítette, hogy Lenny Kekua – ezt figyeljék! – sosem létezett. Innentől kicsit zavaros a történet – hogy pontosan mi történhetett, azt elolvashatják a pénteki Nemzeti Sportban!