Mel nagyjából egy hónapja vette át a birminghami csapat irányítását. Talán kevesen tudták róla, hogy már több könyve is megjelent spanyol nyelvterületen. Az első még 2011 októberében, amelyben egy gazdag régiséggyűjtő a Vatikánnal is ujjat húz, miközben néhány lopott kézirat után vadászik.
Sajnos Angliába meglehetősen szerény nyelvtudással érkezett, ezért a munkaideje után már megy is a tanárához, aki Shakespeare nyelvét vési a fejébe. Ki tudja, talán még ez is jól jöhet az íráshoz…
„Semmi időm nincs írni. Lehetetlen. Minden szabadidőmben az angolt tanulom. Mentálisan sokkal fáradtabb vagyok, mint fizikailag. Muszáj megértenem, hogy mit mondanak nekem, aztán végiggondolni spanyolul, lefordítani angolra, majd kimondani.”
„Az egy dolog, hogy a piacon milyen angolt beszélnek, de az egészen más tészta, hogy mi az angol futballnyelv. Tanulom, hogy mondják a szakszavakat… nem könnyű.”
„Lépésről lépésre haladok. Van egy angol anyanyelvű tanárom, valamint egy segítségem, aki átsegít a napi nehézségeken, főleg a sajtótájékoztatókon.”
A csapat célja a bennmaradás, és ha nem sikerül Melnek, akkor lehet, hogy szednie kell a sátorfáját. Igaz, az angoltudás akkor is megmarad neki.