Gomes alighanem valami ilyesmit kívánhatott a harmincadik szülinapjára! Kapott gól nélküli, győztes meccs a San Siro-ban, úgy, hogy Ibrahimovics, Robinho és Pato néz farkasszemet az emberrel. Mindig szürreális élmény, amikor a Tottenham jól védekezik - ha pedig ez még ráadásként egy sosem látott középpályával és egy 14 hónap után visszatérő Woodgate-tel is meg van bolondítva, akkor tényleg azon kapja magát az ember, hogy attól fél csak álmodja az egészet. Okosan, fegyelmezetten és végig koncentrálva nyertük meg ezt a meccset - és, bár a második félidő második felére elfáradtunk egy cseppet, végig úgy tűnt mintha egy rutinos BL-résztvevőt néznénk a csapatunk mezében! Győztes gólunk pedig echte villám-Spurs támadás volt, amit Crouch, a szürrealitás talaján maradva, lábbal fejezett be. Játékos-értékelések és egy-két gondolat alább.Gomes alighanem valami ilyesmit kívánhatott a harmincadik szülinapjára! Kapott gól nélküli, győztes meccs a San Siro-ban, úgy, hogy Ibrahimovics, Robinho és Pato néz farkasszemet az emberrel. Mindig szürreális élmény, amikor a Tottenham jól védekezik - ha pedig ez még ráadásként egy sosem látott középpályával és egy 14 hónap után visszatérő Woodgate-tel is meg van bolondítva, akkor tényleg azon kapja magát az ember, hogy attól fél csak álmodja az egészet. Okosan, fegyelmezetten és végig koncentrálva nyertük meg ezt a meccset - és, bár a második félidő második felére elfáradtunk egy cseppet, végig úgy tűnt mintha egy rutinos BL-résztvevőt néznénk a csapatunk mezében! Győztes gólunk pedig echte villám-Spurs támadás volt, amit Crouch, a szürrealitás talaján maradva, lábbal fejezett be. Játékos-értékelések és egy-két gondolat alább.
KEZDŐK
Gomes - A meccs elejétől a végéig tanárian védett. Most nem emlékszem tőle egyetlen megingásra sem. Kétszer is világklasszis bravúrral tartotta távol Yepes-t (az ellenfél messze leggólveszélyesebb játékosát) attól, hogy megszerezze a vezetést a hazaiaknak.
Corluka - Rá sem lehetett panasz ma (meg fogjátok unni ezt a félmondatot, mire a végére érünk ennek). Kitűnően felügyelte a Milan baloldalát, Lennont nagyon jól támogatta támadásban, alig adott el labdát, oktatófilmbe illően teljesített. Aztán jött Flamini. Mihamarabbi gyógyulást, Charlie!
Dawson - Maga volt a megtestesült nyugalom (mondom, hogy Abszurdiában volt a meccs!), a végén olyan magától értetődően szerelte Robinhót a baloldalunkon, hogy könnybe lábadt a szemem. Ibrát úgy elnyomta, mintha Santa Cruz lett volna a bosnyák.
Gallas - Nem jött rá agymenés a pályán - gondolom elintézte az öltözőben. Ha valaki emlékszik tőle hibára feltétlenül jelezze alább kommentben! Corluka szétrúgása után kiment jobbhátvédbe - kifejezetten otthonosan mozgott, még támadni is előrejött egyszer-kétszer.
Assou-Ekotto - Hozta az idei formáját, vagyis kurva jó volt. A balbunkók James Bond-ja, minden feladatot megold, hűvös mint a jég, a nők a lábánál hevernek és brit kocsival jár.
Lennon - Az első félidőben akkor verte meg Antoninit amikor akarta, a beadásai nem mindig sikerültek tökéletesre, de istenem. A védőjátéka (ismét) egészen kiváló volt. Amikor a gólunk előtt megkapta Modric-tól a labdát már mindannyian tudtuk, hogy ebből buli lesz. Yepes még egy frissen élezett kaszával sem tudta volna megállítani.
Palacios - Wilson őrmesternek tiszteeeeeeeeeeeeeeLEGJ! A 0-0-ás hazai Arse-bajnoki óta nem láttam ennyire mesterien játszani. Olyan volt mint egy beszámítható állapotban lévő, élete formájában focizó Gattuso.
Sandro - Tulajdonképpen miért is lepődtünk meg? Sandro nyert már Bajnokok Ligáját - igaz, hogy nem Európában, de azért a Libertadores Kupa sem terembajnokság. Palacios ikertestvére volt - és annak ellenére, hogy sosem játszottak még együtt, nagyon hatékonyan romboltak. A brazil külön említést érdemel a gólunkban játszott szerepe miatt: ő volt az aki lefülelte Ibra passzát és egyből osztott Modric-nak - onnantól meg már magától ment az egész.
Pienaar - Nem lehet könnyű úgy pályára lépni, hogy tudod, hogy az edzőn kívül nincs ember a világon, aki téged választott volna Niko helyett. Becsületére váljék, hogy védekezésben hibátlanul teljesített - nagyon sokszor segítette Assou-Ekottót egészen hátul, de a pálya egész hosszában láthattunk tőle szerelést. Előrefelé nem sokat mutatott, de nem is ezért rakta kezdőbe Harry.
van der Vaart - A meccs legzseniálisabb jelenete az ő nevéhez fűződik: a második félidő elején nagyon kis területen húzogatott a Milan tizenhatosa előtt, három védő körülötte, Amelia picit kint áll - Rafa pedig pontosan olyan erővel löbböli át a kapus felett, hogy az már ne érje el, de még a felső léc alatt maradjon. Csak az a kurva jobb oldali kapufa volt rossz helyen már megint! Most éppen 40 centivel volt beljebb a kelleténél. Végig biztos helyen volt nála a labda, elkövetett néhány ígéretes lövést és beadást, jól szervezett főleg az első félidőben - ÉS - még a védekezéshez is hozzátette a magáét.
Crouch - Szerintem még életében nem futott annyit, mint tegnap. Mindent kihozott magából - nagyon mélyen hátrajött védekezni, ha kellett, de Ameliát is többször Defoe-ként támadta hazaadásoknál. A gólnál tudta tartani a lépést Lennonnal - a befejezése pedig megérdemli a tökéletes jelzőt, de én sajnos nem találom. Kapásból a kapufa tövébe, esélyt sem hagyott Ameliának, de Nestával is jól kibaszott az okos helyezkedésével. Statisztikafetisisztáknak (deszépszó!): Crouch a meccs előtt tízszer találta el a kaput a BL-ben és ebből hat gólt szerzett. Most ez 13/7-re módosult.
Poetry in motion
CSERÉK
Woodgate - 2009 ősze óta most játszott először. Több mint félórán át küzdött hiba nélkül a védelem közepén. Túl szép lett volna, ha megússza sérülés nélkül a kalandot: mai hír, hogy meghúzott egy izmot a bal combjában. Legutóbb is megsérült a visszatérése alkalmával, szóval elkenődtem, amikor ezt olvastam. Különösen fájdalmas ez a sérülés, mert régi önmagát idézte tegnap este: még egy levédett Woodgate-féle seggesblokkot is bemutatott Robinho lövésénél.
Modric - Van der Vaart-ot váltotta az egy vakbélnyivel könnyebb horvát. Úgy néz ki, hogy a kéthetes kihagyás nem zökkentette ki a jó formából - ha kellett eldugta a labdát, ha kellett becsúszott, ha kellett letámadott, ha kellett másodgólpasszt adott Lennonnak. Jó újra látni téged, Lukács ecsém!
Kranjcar - Kapott negyedórát Pienaar helyén, és stílszerűen megint akkor rúgtuk a gólt amikor ő a pályán volt. A gyerek egy gólmágnes - még ha ebben a találatban most nem is volt közvetlen része. A lefújás előtt még majdnem összehozott egy ziccert a 2-0-hoz - elrabolta a labdát egy hazai védőtől a Milan térfelén, berobogott a tizenhatoson belülre, de nem volt elég társ a helyzet kialakításához. Nagyon jó volt látni a csapatban, remélem a Lane-en is szerepet kap majd. Bár, ha Bale felépül akkor ott is csak csere lesz alighanem.
SZAKIK
Redknapp - Két jó döntést is hozott: Pienaar védekezőmunkája hozzájárult a clean sheet-hez (bár azt sosem fogjuk megtudni, hogy Niko miként teljesített volna kezdőként). Modric óvatos pihentetése szintén jó húzás volt: van der Vaart tökéletesen működött egyedüli kreatívként, Modric pedig hozott egy extra dimenziót a hajrára - és végül tevékeny rész vállalt Crouch góljában.
Joe Jordan - Türtőztette magát mindkét alkalommal amikor Gattuso átment zárt osztályba. Pedig van temperametuma az öregnek, és a meccs végére le is vette a szemüvegét, hátha esetleg egy jófajta bunyó lesz a dologból. Ez itt jobbra amúgy egy tipikus kép a "Jaws" becenevű egykori ManU, Leeds, Milan és skót válogatott csatárról még a Gattuso születése előtti időkből.
EZ VOLT
Az első félidőt egyhangú pontozással nyertük, a másodikat pedig kiütéssel. A szünet után voltak periódusok amikor otthon játszó mamutcsapathoz illően beszorított bennünket a Milan, de ez a játékrész hozta meg a gólunkat, és az olaszok elvárható kitámadása teremtette meg az ideális feltételeket a Lennon-show-hoz. A második félidő teljesen kiegyenlített volt, a gólt mégis egyértelműen megérdemeltük, mert az első negyvenöt percben csak nekünk voltak lehetőségeink (a Milan kaput-eltaláló lövés nélkül állt ekkor). Az utolsó pár perctől ill. egy második féildei 5-10 perces periódustól eltekintve eléggé nyugis volt a meccs a mi szempontunkból. Legalábbis a Blackburn, Bolton, Sunderland trió ellen többször volt meleg a pite mint kedd este! És ez hatalmas elismerést jelent a csapatnak. Azt mondtuk/mondjuk, hogy a B csapatunk állt ki. Nos papíron ez teljesen igaz. Viszont a mutatott teljesítmény egy optimális összeállításában pályára lépő csapatnak is büszkeségére vált volna.
EZ LESZ
Bale, Modric, Jenas, vdV, Lennon a középpályán a Lane-en. Vagyis támadás, támadás, támadás. Nem szabad ikszre játszani - de emiatt felesleges aggódnunk. A csapat úgy fog kifutni hazai pályán, mintha hátrányból kezdenénk a meccset. De messze van még március 6 9. Először a Blackpool és a Wolves elleni idegenbeli meccseket kell abszolválni. Utána jöhet megint a csillogás.
Addig is köszönjük meg a srácoknak az újabb felejthetetlen estét. Csodálatos, történelmi győzelem volt. De ne nekem higgyetek: inkább olvassátok Alan Mullery mondandóját. Ő volt az aki 39 éve gólt lőtt a San Siro-ban, ezzel bebiztosítva a Spurs helyét a történelem első UEFA-kupa kiírásának döntőjében, amelyet aztán meg is nyert a csapat.
Most két hétre búcsút intünk a krémek krémjének - szóval minden idegszállal a 'Pool-ra kell koncentrálni. Legutóbb megégtünk az Inter elleni diadal után, most jobb lenne elkerülni ezt a sorsot.
COYS!