20 perc játék, 3 pont: Spurs 2-1 'Pool

Megint izmozva kezdtünk, padlóztattuk az ellenfelet az első negyedórában, aztán mint aki jól tette dolgát elmentünk aludni. A meccs háromnegyedében alig-alig működött a labdatartásunk, nem nagyon mentek a kontráink, hátul viszont Stan Dawson és Pan Gallas bőven ellátta labdákkal és hittel az éppen arra kóricáló vörös szerencsétleneket. Szóval nem voltunk top formában, de megvan a három pont. Érdekeljen minket a híg teljesítmény? Szerintem ne. Nem volt olyan régen, hogy játszhattunk akármilyen jól magunkhoz képest, az istennek se tudtuk megverni a Liverpoolt. Most meg akkor is nyerünk ellenük, amikor szarok vagyunk. Szerintem ennek nyugodtan örülhetünk felszabadultan. A negatívumokkal meg mindannyian tisztában vagyunk - a lefújás utáni nyilatkozata alapján AVB is.Megint izmozva kezdtünk, padlóztattuk az ellenfelet az első negyedórában, aztán mint aki jól tette dolgát elmentünk aludni. A meccs háromnegyedében alig-alig működött a labdatartásunk, nem nagyon mentek a kontráink, hátul viszont Stan Dawson és Pan Gallas bőven ellátta labdákkal és hittel az éppen arra kóricáló vörös szerencsétleneket. Szóval nem voltunk top formában, de megvan a három pont. Érdekeljen minket a híg teljesítmény? Szerintem ne. Nem volt olyan régen, hogy játszhattunk akármilyen jól magunkhoz képest, az istennek se tudtuk megverni a Liverpoolt. Most meg akkor is nyerünk ellenük, amikor szarok vagyunk. Szerintem ennek nyugodtan örülhetünk felszabadultan. A negatívumokkal meg mindannyian tisztában vagyunk - a lefújás utáni nyilatkozata alapján AVB is.

Rőt szakállú mestertanoncunk ugyanis azt találta mondani, hogy egyet kell értsen Rodgers-szel abban, hogy az iksz lett volna a leginkább reális végeredmény. Ez két dolgot jelent: 1. nem AVB utasítására válunk varázsütésre domináns ragadozóból űzött vaddá, 2. nem is akarja, hogy azt higgyük, hogy neki tetszik amit a pályán művelünk az eredmény őrzése címén. Tisztában van vele, hogy ha ilyen szinten engedjük át a területet és a kezdeményezést az ellenfélnek, akkor csak szerencsével húzhatjuk ki a kívánt eredménnyel a lefújásig. Nem tudom hogy vagytok vele, de én nagyon örülök ennek. Eddig is bíztam AVB tisztánlátásában (néha a pályán látottak ellenére), viszont mindig jól esik egy kis első kézből jövő bizonyíték.

MECCS

A vezető gólunk előtt két helyzetünk is adódott. Bale 30 méteres szabadrúgása majdnem megtréfálta Reinát - nagyon szeszélyesen csavarodott a labda és a 'Pool továbbra is gödörben lévő kapusa csak maga elé tudta paskolni, Dempsey és Defoe elé. Ezt még megúszták a Vörösök. Sőt, még azt ezt követő helyzetet is, ami JD labdaszerzésével indult (Gerrardtól vette el a labdát) és Bale hosszú alsó mellé menő lövésével zárult. Érdekes, hogy ez a két gólhelyzet mintha előre jelezte volna a góljaink születésének körülményeit. Bale balról keresztbe lövi, ill. Bale 30-ról rákúr egy szabit.

Mert ugye ez történt. Az első gólunk előtt Dawson kapcsolt le egy hamvába holt Allen Johnson indítást, amit állítás nélkül tudott kipasszolni Bale-nek. Onnan már nem volt mese - Gareth Gerrard, Allen, Johnson és Skrtel igéző tekintetétől üldözve bekocogott a tizenhatoson belülre, ahol senkitől sem zavartatva keresztbe adta a labdát tudva, hogy Rodgers balhátvéd nélkül állította fel a csapatát és Lennon minden bizonnyal magányosan várja majd a hosszú oldali kapufánál. Nem is számította el magát. Nagyon szép - és nagyon egyszerű - gól volt.

A második gól a Dempsey ellen elkövetett harmatgyenge szabálytalanságból indult. Nem tűnt úgy, hogy Henderson lába hozzáért volna a jenkihez - az viszont egyértelmű volt, hogy a Liverpool középpályása kézzel Dempsey után nyúlt és el is érte. Hogy emiatt feltétlenül el kellett-e esnie az nem kérdés (nem), mint ahogy az sem kérdés, hogy teljesen idióta dolog volt-e Hendersontól a mozdulat (igen). A bíró csak azt láthatta, hogy az üldöző védekező játékos keze az üldözött támadó játékos után nyúl, és el is éri - Phil Dowd bírót tehát felmenteném az ügyben. A szabadrúgás megintcsak elég őrültre sikeredett: szerintem nem pattant meg. Több nagy felbontású visszajátszást láttam, és egyikből sem tűnik úgy, hogy a sorfalon változtatott volna irányt a labda, és nem is kezdett el pörögni mint általában, ha hozzáér valaki. Egyszerűen ez egy ilyen labda - ha bivalyerősen lövik meg és némi csavart is tudnak bele tenni, akkor kiszámíthatatlanabbul szitál mint egy részeges nagymami. Láthattuk ezt Ledesma bombájánál a Lazio elleni meccsen. Lehet vitatkozni, hogy Reina gólja volt-e elsősorban vagy Bale bravúrja, valszeg valahol a kettő között, de közelebb az utóbbihoz.

A két gól között Suárez kisebbfajta ziccert hibázott - Lloris nagyon könnyen olvasta az uru szándékait. Viszont pár perccel később már azt bizonyította francia kapuszsenink, hogy azért ő sem tévedhetetlen és olyan ótvar szar ütemben mozdult ki egy indításra, hogy azért szegény Gomes-t hónapokig anyáztuk volna. Gólt is kaphattunk volna belőle, de hálistennek Henderson elé került a labda az üres kapus szitunál. No meg Walker időben átért a jobb oldalról, hogy megzavarja a lövésben.

Ha már Walker: tökéletesen játszott. Igaz, hogy a támadások segítése most nem igazán merült fel nála, de nagyrészt neki köszönhetjük, hogy nem kaptunk már az első félidőben két gólt. A fenti helyzet mellett ugye a gólvonalról is mentett. Suárez gurított a Gerrard elől takarítani igyekvő Dembélé és Lloris között a kapunk felé, a 30 és 40 között félúton járó Gallas is utána eredt ugyan, de nem biztos, hogy elérte volna. Kyle barátunk pedig jobb külsővel(!) kanyarította ki a labdát a vonalról - még arra is figyelt, hogy nehogy öngólt rúgasson Billy-vel... Egyébként Rodgers (és a Pool szurkolók jó része) úgy vélte, hogy tizit kellett volna ítélni Dembélé szerelésénél, de a MOTD szakértői azon a véleményen vannak, hogy tiszta becsúszás volt. Nem én mondom, hanem Shearerék.

FORDULÁS UTÁN

A második félidőben alig volt értékelhető megmozdulásunk - egy sistergős Bale-szabadrúgás, pár ígéretesnek induló de korán megakasztott vagy elherdált kontra mellett csak az egyre inkább pánik-üzemmódban végzett védekezés ragadt meg bennem. A 'Pool a segítségünk nélkül aligha szerzett volna gólt. A sors furcsa fordulata volt, hogy két gólszerzőnk összjátékából született a vendégek szépítése. Nem is volt akármilyen találat... Lennon teli rüszttel pörkölte orrba Bale-t. A felelősség inkább Azzát terheli - jó helyzetben volt, hogy felszabadítson, így figyelhetett volna, hogy ne találja telibe az egyetlen arra járó alakot. Egyébként az a röhögés, hogy az első félidőben Dawsonnak is sikerült úgy Gallasba bombáznia egy felszabadítást az ötösünkön, hogy simán öngól lehetett volna annak is a vége. (Történelmi stat: az összes PL-párosítás közül a Spurs-Pool-on esett a legtöbb öngól. Carragher egyedül hármat vállalt. Plusz az idei bajnokságban Suarez után a jó öreg Own Goal a legeredményesebb liverpooli...)

Lennon törp nincs túlságosan meghatva, Lloris legalább azt ellenőrzi, hogy él-e még Bale

Ha már Dawson... könnyebben rááll a szánk Gallas szidására, mert mégiscsak megfordult Abra és Wenger csapatában is, de valljuk be, hogy Michael fiunk talán még a vén gallnál is nagyobb kockázatot jelentett szerda este. Két alkalommal is sikerült neki úgy az ellenfél támadó játékosához passzolnia a kapunk előterében, hogy senki sem zavarta, illetve több simán megjátszató csapattárs is a látóterében volt. Mindkét alkalommal áldhattuk a sorsunkat, hogy nem lett belőle nagyobb baj. (A második esetet azzal úsztuk meg, hogy Enrique az ötös sarkáról nem kapura fejelte a labdavesztés után érkező beadást, hanem Hendersont akarta játékba hozni.)

Viszont legalább az öngól után nem zuhantunk még inkább össze, és a Liverpool nem tudott kialakítani igazán komoly helyzetet. Na jó, Suarez hat méterről fölébikázott egyszer, de azt már korábban le kellett volna fújni, mert Agger úgy tűnt jóval az alapvonal mögül húzta vissza a labdát. A hosszabbítás négy perce viszonylag nyugisan telt (bár a szögletzászlónál bemutatott kontraproduktív idétlenkedéstől mindig elszáll az agyam). A Liverpool játékosai három percen belül háromszor nem tudták az oldalvonal mellett lekezelni a labdát, és ezekkel a nekünk ajándékozott bedobásokkal tulajdonképpen eljátszották az esélyüket arra, hogy akár csak egyszer is támadásba lendüljenek a hosszabbításban.

A meccs embere címet nálam megosztva kapja Bale és Walker. Érdemes hangsúlyozni utóbbi kiváló védőjátékát, mert mostanában igencsak kijárt neki a szidalmakból. Egyébként annak ellenére, hogy mindennek elmondjuk a csapat szerdai teljesítményét azt azért meg kell jegyeznünk, hogy az eredmény tudatában újra nézve a meccset (és az összefoglalót), sokkal kevésbé tűnik veszélyesnek a Liverpool a második félidőben, mint amilyennek élő adásban érződött. (Ugye egygólosra zsugorodott előnynél már az ellenfél saját térfelén történő alibi-passzait is ziccerként éljük meg.)

KONTEXTUS

Megszereztük idei hetedik győzelmünket, ami az jelenti, hogy AVB győzelmi mutatója 50%-os a bajnokikat tekintve. Nagyon is elfogadható ez az arány a körülményeket figyelembe véve. Ha a sérültek és Adebayor visszatérése után még javítani is tudnánk ezen egy picit, azzal 60 és 70 pont között zárhatnánk a PL-szezont. És ez, tekintve a reálisan riválisként számon tartott csapatok messze nem meggyőző teljesítményét akár elég is lehet a negyedik hely megszerzésére. A bajnokság kezdete előtt nem gondoltam volna, hogy november végén ilyet mondhatok. Az Arse és az Everton elé ugrottunk, három pontra vagyunk a harmadik helytől. Nagyszerű hétközi fordulón vagyunk túl. Három meccset játszottunk hat nap alatt - és most sem lesz hosszú a pihenő: szombaton már jön is a Fulham elleni, baromi nehéz, idegenbeli derby.

A MOTD összefoglalóját és az elemést itt találjátok.

COME ON YOU SPUUUURRRRSSSSSSSSS!!!!!!!!