Best friends forever

Valódi slamasztikában ismerszik meg az igaz barát. Mi pedig 2012-ben bebizonyítottuk, hogy a Spurs-nél jobb barátról nem is álmodozhatnának a Gúnárok. Februárban a béka segge alól kapartuk ki őket egy megmagyarázhatatlan produkcióval, hogy aztán év végéig asszisztáljunk a befülöpözött BL-indulásukhoz. Most is elég szarul fest a Wenger-brigád, ráadásul azóta RvP is átköltözött kövérebb legelőkre. A Norwich-tól elszenvedett sima vereség, a ManU otthonában bemutatott egészen lelketlen kapituláció, a Schalke elleni börleszk és a Fulham meccsen elrontott utolsó perces ajándéktizi után az orvos sem írhatott volna fel jobb gyógyírt mint egy fordítással egybekötött derby-győzelmet, ahol ráadásul ex-gúnárok eszement hibáin is lehet röhögni meccs után az öltözőben. You're welcome!Valódi slamasztikában ismerszik meg az igaz barát. Mi pedig 2012-ben bebizonyítottuk, hogy a Spurs-nél jobb barátról nem is álmodozhatnának a Gúnárok. Februárban a béka segge alól kapartuk ki őket egy megmagyarázhatatlan produkcióval, hogy aztán év végéig asszisztáljunk a befülöpözött BL-indulásukhoz. Most is elég szarul fest a Wenger-brigád, ráadásul azóta RvP is átköltözött kövérebb legelőkre. A Norwich-tól elszenvedett sima vereség, a ManU otthonában bemutatott egészen lelketlen kapituláció, a Schalke elleni börleszk és a Fulham meccsen elrontott utolsó perces ajándéktizi után az orvos sem írhatott volna fel jobb gyógyírt mint egy fordítással egybekötött derby-győzelmet, ahol ráadásul ex-gúnárok eszement hibáin is lehet röhögni meccs után az öltözőben. You're welcome!

Öt gólt kapni mindig rohadt érzés függetlenül az ellenféltől. Az Arse-tól meg persze egyetlen gól is egy szívet átjáró tőrdöféssel ér fel, még akkor is ha teszem azt 4-0-ás vezetésnél eső "szépítő" találatról van szó. Szóval a szombati meccs után pozitívumokról beszélni eléggé idióta ötletnek hangozhat. Mégis van egy pár dolog ami bizakodásra adhat okot.

Ott van mindjárt a JD-Ade párossal mutatott fantáziadús és eredményes támadójáték. Nemcsak a gólról beszélek, hanem talán még hangsúlyosabban az azt követő Lennon helyzethez vezető akcióról: gyorsan járt lábról lábra a labda, Bale-nél kötött ki, aki cipelte egy kicsit majd a legjobbkor játszott Aaron elé, aki a két egyformán indokolható opció közül a lövést választotta (Bale elé is próbálhatott volna kanyarintani). Rég láthattunk ilyen szép és lövéssel befejezett támadást a csapattól.

További pozitívumként fogható fel AVB szünetbeni működése: a két csere és a lelki fröccs úgy tűnt hatásos lesz, hiszen a második félidőt is jobban kezdtük, és a felállásbeli változtatás azt tükrözte, hogy nem a nagyobb verést akarjuk elkerülni, hanem vissza akarunk jönni a meccsbe. A paradox módon egyszerre váratlan és kalkulálható negyedik Arse-gól megint megfogta a csapatot pár percre, de Bale gondolt egyet és lőtt egy gólt a semmiből, és aztán két ordító lehetőségünk is volt arra, hogy feljöjjünk 4-3-ra. (Persze gondolom nemcsak nekem volt az első gondolatom Bale gólja után, hogy ez a meccs tutira 5-2-re fog végződni.)

Pár szó néhány játékosunkról:

Lloris: hatalmas kapus ez az ember - a Giroud ellen az első félidőben bemutatott két védést szájtátva néztem. AVB helyében semmiképp sem tenném ki a kezdőből a következő bajnokin - már csak pedagógiai célzattal sem, hiszen úgy kapott öt gólt, hogy nem igazán tehetett egyikről sem. Nagyon jól együtt élt a játékkal és hozott két bravúrt - ha űbermaximalisták akarunk lenni, akkor elmondhatjuk, hogy Giroud gólját talán védhette volna egy extra bravúrral, de rajta nem múlt semmi.

Gallas: nem neki való ez az erőltetett menet. A szezon első pár hetében sokakat meglepett az összeszedett és sallangmentes játéka, de most már fordulók óta halmozza a hibákat, meg persze ezzel részben összefüggésben úgy tűnik a szerencséjét is eljátszotta. Elfogyott. Nem egy Giggs vagy Maldini a srác, nem bírja ezt a tempót. Kiegészítő embernek tartottuk meg, annak jó is lenne. A cséká dolgot nem lihegném túl: gondolom a többiek tisztelik, meg aztán a játékvezetők körében is talán neki van a legnagyobb tekintélye a jelenlegi keretünkből. Ha pályán van akkor legyen nyugodtan cséká, engem nem zavar. Egyébként ritka furcsa, hogy amikor lesen állt olyan magától értetődően tekert a felső sarokba, hogy David Villa sem tehette volna lazábban - amikor azonban a második félidőben kellett öt méterre a társhoz passzolnia a nagy nehezen elindított támadásépítéseink segítésére, akkor többször is ugyanolyan természetességgel gurított az ellenfélhez...

Naughton: őt furcsa dolog szidni. Rossz formában van és ráadásul jobbhátvédként játszott balbunkót egy éppen formán belül játszó Walcottal szemben. Egy kommentben már valaki megemlítette, hogy Naughton annyira azért nem fiatal, sőt rutintalannak sem mondható a PL-ben - valószínű, hogy Danny Rose sorsára jut majd. Bár még lesz javítási lehetősége az biztos.

Dempsey: engem megint halálra idegesített a körülményessége, viszont szokás szerint küzdött, és egy-két hasznos dolgot is láthattunk tőle. 4-2 után ő is részese volt annak a támadásnak amivel majdnem folytattuk a felzárkózást.

Adebayor: bolond. Viszont nagyon jó csatár, jól illeszkedik az összjátékba. Az eltiltás lejártával muszáj lenne JD-vel együtt játszatni, mert nagyon jól megforgatták a gúnárok védelmét. Erről nem is akarok többet mondani. Pár szót a kiállításhoz vezető szituról: vitathatatlan, visszajátszás nélkül is azonnal nyilvánvaló piros volt. Viszont annyit azért elmondanék a srác védelmében, hogy akármennyire is felelőtlennek és veszélyesnek tűnt, ahogy Cazorlára vetette magát, szerintem valójában nem kockáztatta a spanyol testi épségét. (Ellentétben a szezonbeli RvP vs Suso esettel például.) Ezt abból gondolom, hogy telibe találta a gyerek lábát, akinek ennek ellenére kutya baja sem esett, mivel a levegőben történt a kontakt, nem tudott leragadni a lába. (Ami nagyon örvendetes.) Sőt, Wenger még két gólos vezetésnél, emberelőnyben, negyedórával a vége előtt sem cserélte le óvatosság címén, tehát valóban nulla kárt tett benne a togói. Szóval a piros vitathatatlan, de Ade ezúttal nem vérszomjas fenevad módban működött, hanem egysejtű létformaként. (Ja, és természetesen őt terheli a legnagyobb felelősség a vereségért.)

Defoe: nos, most ő sem frusztrált kevésbé mint Dempsey. Oké, hogy Ade kiállításáig nagyon élt, és pozitívan focizott. Viszont a piroslapot követő hitvesztést talán rajta láttam leginkább megnyilvánulni. A második félidőben pedig két gólt is szerezhetett volna, ha a focira koncentrál és nem arra, hogy a lehető leglátványosabban szidja Bale-t, amiért az nem passzolt neki. Az első szitunál Bale beküszködte magát a tizenhatoson belülre és kissé kisodródva a hosszú kapufán kívülre csűrte a labdát. Defoe eközben az ötösön állt a hátvédjével párban - meg sem próbált arra bazírozni, hogy bevetődjön. Ami abban a helyzetben szerintem egy vérbeli befejezőcsatár számára megbocsáthatatlan. Nem olyan régről emlékszem egy hasonló szituációra, egy Everton elleni hazai bajnokin történt, amikor még Pav nálunk kötözte a csomókat az ellenfél lábaira, hogy Defoe kiszorított helyzetből a középen tisztán érkező ruszkihoz való passzolás helyett kapura bombázott, kábé 4 méterrel ment volna mellé. De Pav minden mindegy alapon bedobta magát még azelőtt, hogy JD ellőtte volna és a labda bepattant róla. Ennyi az egész. (A januári City elleni eset óta azt gondolná az ember, hogy JD megtanult előre gondolkodni. Ha akkor még azelőtt elindul, hogy Bale passzol, akkor megnyertük volna azt a meccset is.) A második eset a szöglet utáni ordas nagy luft volt, amikor mindenki feje fölött elszállt a labda, hogy sült galambként érkezzen Defoe elé, akinek csak be kellett volna szépen passzolnia a többnyire üres kapuba. Dühítő hiba volt. Majd elfelejtettem, még az első félidőben, de már a kiállítás után volt egy majdnem analóg rögzített helyzet, csak akkor egy szabit tekert be Huddlestone - megint elszállt mindenki feje fölött, és épp tökéletes lett volna Defoe-nak egy bepasszra a hosszú oldalon - ha érthetetlen módon nem állt volna meg 5 méterrel kijjebb... Talán nem tűnik tisztességesnek, hogy több szidalmat szórok rá mint Adéra, de hát JD végig pályán volt.

Carroll: sokáig hangoztattam, hogy még nem láttam értelmesen játszani. Többé nem tehetem, mert meglepően jól megállta a helyét, még akkor is, ha az ötödik gól előtti labdavesztésben ő is benne volt. De egészében bátran tartotta a labdát, sokszor passzolni is tudott - most végre ígéretes süldő játékosnak tűnt.

Bale-Lennon: a kiállításig nagyon jól működtek, kavarták és kavarták mint Piszkos Fred. Utána viszont csak Bale tudott a klasszisához méltó módon veszélyeztetni. Két ilyen szélsővel emberhátrányban is jóval veszélyesebbnek kellene lennünk. És igen, megint előállt az a fránya helyzet, hogy aránytalanul sokat kelett védekezniük, és részben ennek a számlájára is írható a visszafogottabb teljesítmény, de Bale gólja is elsősorban a sebességének volt köszönhető, tehát Lennon is ugyanúgy végigtrappolhatott volna a pályán mint tette azt wales-i kollégája.

SZERENCSE

A szerencse faktort általában hiba túlságosan komolyan venni. De teljesen figyelmen kívül hagyni sem üdvös, mert igenis létezik. Szombaton például röviddel a piros előtt hozott Webb egy nehezen magyarázható döntést: a partjelzője integetett hevesen egy Arse-támadásnál, alighanem lest mutatva, Webb viszont annak ellenére nem fújta le, hogy előnyszabálynak sehogy sem lehetett ítélni a kialakult helyzetet annak ellenére sem, hogy nálunk volt a labda. Nem is tudtunk rendesen felszabadítani, és hamarosan érkezett Ade, hogy ellentmondást nem tűrően kiállíttassa magát.

A szerencse mint tudjuk forog - a United ellen nekünk adott a gép, de összességében AVB alatt nem ez a szokás. Persze egy jó csapat megcsinálja a maga szerencséjét, de ha visszagondolunk a Fulham elleni tavaly őszi 3-1-es idegenbeli győzelemre, akkor nem sok különbséget fogunk látni az akkori második félidős buszparkolás és az Old Traffordon bemutatott szerencsevárás között.

SPÁRTAI SZELLEM

No, ez az ami sokszor hiányzik a mieinkből - vagy éppen idő előtt fogy el. Ezt a meccset a kiállítással együtt is meg lehetett volna nyerni, nem lett volna világraszóló bravúr. Az iksz pedig simán benne volt. Ehhez képest kaptunk egy ötöst. És az első három bekapott gólunk még csak nem is kontrából esett. Tulajdonképpen felállt védelem mellett ajándékoztuk a gólokat jobbra-balra. Mertesacker _totál_ egyedül fejelhetett, Podolski góljában volt egy kicsi mák is, de megint ott tartunk, hogy blokkolni kellett volna, és akkor nincs miről beszélni. Giroud találatát sem lett volna nehéz megakadályozni, hiszen ketten is ott legyeskedtek körülötte a beadás pillanatában. Az adott helyzetek nem festettek volna másképp akkor sem, ha Ade még pályán van. Az persze igaz, hogy az adott helyzetek talán ki sem alakulnak, ha nincs az a piros... de ettől még tudnunk kellene kezelni őket.

A második félidei mini-feltámadásunkat nem lihegném túl - talán, ha 4-2 után kihasználjuk az egyik helyzetünket, akkor jogosan mondhatnánk, hogy komolyan aggódtak a hazaiak. De így, hogy nem kerültünk két gólon belülre nehéz megítélni mennyire volt kalkulálva, hogy kissé visszább vesznek. Szczesny látványos (és meglepő) időhúzásán kívül nem volt komoly jele annak, hogy más is be lett volna szarva, hogy lövünk még pár gólt.

Ja, és a végére egy bajusz alatt elmormolt gratulációt még azért megeresztek a szomszédék irányába. Elfogadták az ajándékot, és nagyon jól éltek az emberelőnnyel. Kapaszkodhatnánk abba, hogy a játék képe alapján az emberhátránnyal együtt is túlzónak hat a végeredmény, de tény, hogy az Arse-nak nem kellett megmutatnia, hogy mit tudott volna előhúzni még a kalapból, ha szükség lett volna valami extrára. Mert nem volt.

COME ON YOU SPURS!