Everton 2-1 Spurs... Sebaj!

Ne idegesítsük magunkat túlságosan fel a vasárnapi fantasztikus vereségen. Eleve úgy volt kalkulálva ez a meccs, hogy bónusz lenne a pontszerzés - hazai pályán ugye veretlen az Everton, ráadásul pihentebbek is voltak, meg sérültek terén is irigylésre méltó a helyzetük. Ehhez képest sikerült kikényszerítenünk a hazaiakból egy viszonylag nyugis, unalmas meccset, ahol látványosan szenvedtek, még úgy is, hogy a mieink passzjátéka gyakran minden képzeletet alulmúlt. Okosan lehúztuk magunkhoz az Evertont és nehéz lenne ráfogni a meccsre, hogy alárendelt szerepet játszottunk volna. Ez önmagában már pozitívum. Hab a tortán, hogy meg is nyertük volna a meccset, ha Caulker néha napján használna párat az agysejtjeiből. Arra kérek mindenkit, hogy vonatkoztasson el az eredménytől. Nem mintha olyan jól állnánk, hogy ezt megengedhetnénk magunknak, de az a helyzet, hogy AVB a mostoha körülmények ellenére (elsősorban a sérülésekre és a hétközi meccsre gondolok) úgy húzogatta a szálakat, és a pályán lévők úgy teljesítettek, hogy az simán elég lehetett volna a győzelemhez.Ne idegesítsük magunkat túlságosan fel a vasárnapi fantasztikus vereségen. Eleve úgy volt kalkulálva ez a meccs, hogy bónusz lenne a pontszerzés - hazai pályán ugye veretlen az Everton, ráadásul pihentebbek is voltak, meg sérültek terén is irigylésre méltó a helyzetük. Ehhez képest sikerült kikényszerítenünk a hazaiakból egy viszonylag nyugis, unalmas meccset, ahol látványosan szenvedtek, még úgy is, hogy a mieink passzjátéka gyakran minden képzeletet alulmúlt. Okosan lehúztuk magunkhoz az Evertont és nehéz lenne ráfogni a meccsre, hogy alárendelt szerepet játszottunk volna. Ez önmagában már pozitívum. Hab a tortán, hogy meg is nyertük volna a meccset, ha Caulker néha napján használna párat az agysejtjeiből. Arra kérek mindenkit, hogy vonatkoztasson el az eredménytől. Nem mintha olyan jól állnánk, hogy ezt megengedhetnénk magunknak, de az a helyzet, hogy AVB a mostoha körülmények ellenére (elsősorban a sérülésekre és a hétközi meccsre gondolok) úgy húzogatta a szálakat, és a pályán lévők úgy teljesítettek, hogy az simán elég lehetett volna a győzelemhez.

CAULKER

Bűnbakot keresni sosem volt ilyen könnyű. A BBC beszámolójában ugyan egy szóval sem említik a srác hibáját, de ezt már megszokhattuk, hiszen fiatal angol játékosról van szó (ugyanez a gondolatmenet magyarázza a szigeti sajtó Livermore-t és Carrollt övező megingathatatlan jóindulatát). Semmi sem mentheti fel - hacsak nem nagyot halló. Pár fordulón belül másodszor kapunk gólt az ő egyedi, levédett, caulkeres hülyesége miatt. Már a West Ham ellen is érthetetlen volt amit csinált - mindenki hallotta Lloris-t, ráadásul jó előre szólt a francia.

Eddig is tudtuk, hogy Caulker egyszerű mint a bot. Amerre áll arra rúgja, ha éppen elé kerül a labda. Ezzel nem is lenne semmi gond - bár sokan arról álmodoztak, hogy ő lehet az új King, de már a swansea-s kölcsönben is látszott, hogy jó esetben egy feltuningolt Dawson lesz a gyerekből. Jelenleg úgy tűnik ez is borgőzösen optimista feltételezés lenne. Dawson hiányosságaival és erényeivel mindannyian tisztában vagyunk évek óta - Michael játéka viszont nagyban javult, ha volt mellette valaki aki ellátta tanácsokkal (King, Woody). De a tanácsok csak akkor érnek valamit, ha a célszemély meghallgatja azokat... Caulker úgy tűnik, hogy szarik a segítségre, azt csinálja ami neki célravezetőnek tűnik ( = seggbe rúgni a labdát, hagy szálljon). Lehet, hogy ez egyfajta pavlovi reflex nála - ha a látóterébe ér a labda, akkor elkezd dobolni a kényszer zaja a fülében: "rúgd! fejeld!" És ez a dobolás olyan hangos, hogy minden mást felülír.

A másik, hogy ha már a maga feje után megy, akkor legyen már képes kibikázni azt a labdát a stadionból. Elvégre favágó, vagy mi. A West Ham ellen sem tudta tizenhatoson kívülre tenni a labdát, meg most is kábé öt métert szállt a labda a "felszabadításánál." Minden fizikai adottsága megvan ahhoz, hogy király védő legyen, de agy nélkül semmi sem lesz belőle. Valakinek rá kell döbbentenie a srácot, hogy ő is homo sapiens sapiens - a név pedig kötelez.

ÖNTÖKÖNSZÚRÁS

Kétség ne essék: lehet, hogy akkor sem húztuk volna ki, ha Caulker békén hagyja a labdát. De az Everton látványosan szenvedett egész meccsen, és a lefújás közeledtével egyre türelmetlenebbé váltak. Kiabáltak egymással, mutogattak, veszekedtek. Semmi jel nem utalt arra, hogy egyenlítenek - arra meg pláne nem, hogy a győzelmet is megszerzik. Az egyenlítés, ill. annak módja annyira sokkolt mindenkit, hogy még azon melegében megkaptuk a második pofont is. Nem lett volna szabad hagynunk, de valahol megértem, hogy le voltunk taglózva. Meg persze az Evertonnak hatalmas lökést adott az ajándék - és mint már említve volt, igencsak erős csapatról van szó.

Jól küzdöttünk a végéig, amikor is Caulker demoralizált mindenkit. Remélhetőleg nem lesz hatása a hátralévő decemberi meccsekre. Assou-Ekotto már talán visszatérhet a Swansea ellen - persze még ekkor is kérdés, hogy a fiatal angolt padra tudjuk-e ültetni...

Na tessék, azzal kezdtem, hogy ne idegesítsük magunkat az eredmény miatt, erre fel egyfolytában csak Caulkert b@szogatom.

Eh, hagyjuk. Felejtsük el ezt az első 90 perc alapján nagyon is felejthető meccset. Sokat nem tudunk belőle tanulni. Egyetlen önfejű egyéni hiba okozta a vesztünket - ez nem AVB sara, és nem is a csapat sara.

COME ON YOU SPUUUURRRRSSSSSS!!!!!!!