Nehéz meccs, fáradtan: Everton-Spurs

Kissé kedvetlenül és pesszimistán nézek a ma délutáni meccsünk elé. Szinte minden ellenünk szól. Az Evertont alig lehet megverni - ráadásul a három idei vereségük egyikét sem hazai pályán szenvedték el. A nagyobb csapatok ellen rendre felszívják magukat (verték a ManU-t és verniük kellett volna a Shitty-t és az Arse-ot is). Visszatér a keretükbe Mirallas és Coleman is, míg nálunk nem lesz Bale, aki nélkül a támadójátékunk sokkal kevésbé dinamikus. Ráadásul amíg mi csütörtökön egy 80 percig éles és verejtékes kupameccset játszottunk, sok alapemberrel, addig Moyes-ék uborkaszelettel a szemhéjukon mojitózhattak az edzőtermi pezsgőfürdőben. Nem nekünk áll a zászló, de ilyenkor szép meglepődni.

CSAPATHÍREK

Bale és Dawson nincs, de Ade van. A régóta sérült trió ma még ugyan nem áll rendelkezésre, de ha minden jól megy Parker és Assou-Ekotto a Swansea ellen már akár játékra is jelentkezhet.

Lloris

Walker - Caulker - Gallas - Vertonghen

Lennon - Sandro - Dembélé - Dempsey/Siggy

Adebayor - Defoe.

Visszatérhetünk ahhoz a 4-4-2-höz, ami a valóságban 4-4-1-1. Defoe relatíve kevésbé használható a vdV szerepkörben, így az a fura helyzet áll megint elő, hogy a kétméteres, jól fejelő Ade lesz visszavontabb. Egyébként valószínű, hogy Bale sérülése nélkül is hasonló lett volna a felállás, csak a balszélen nem lennének kérdések. Gallas neve a védelem közepén gondolom sokaknak nem tetszik, de Naughton görögök elleni teljesítménye a balhátvéd posztján nem ad esélyt más alternatívára. Lloris szinte 100%, hogy megtarthatja a bajnokikon megszilárdult helyét a kapuban.

ŐK

Az Everton nagyon jó csapat, ezt minden szezonban el lehet mondani róluk mióta Moyes átvette őket. Jelenleg van egy-két igazi világklasszis is a csapatukban amellett, hogy minden játékos hoz egy nagyon erős nemzetközi szintet. Fellaini a középpályáról szerzett nyolc gólt, emellett gólhelyzeteket is teremt, a levegőben verhetetlen (részben, mert a bírók valami oknál fogva olyan RvP-sen elnézőek vele a könyökösök esetében) és a védőmunkát tekintve is a liga egyik legjobbja a posztján. Emellett ott van még Leighton Baines aki balbunkóból is tud játékot szervezni, kulcspasszokat adni, kapura törni - plusz még bónuszként a ca. 20 méteres szabadrúgások konvertálásában egész Európában sem találunk nála jobbat. De, ahogy már említettem rajtuk kívül is csupa megbízható, jómunkásembert találunk az Evertonban: Jagielka, Mirallas, Distin, Coleman, Pienaar, stb. Meg persze akad pár troll is (pl. Heitinga), de az mindenkinél megesik.

A Goodison Park közönsége is komoly előnyt jelent a hazaiaknak. Annyira rá tudnak szállni a bíróra, hogy az első félidő közepétől a fitfy-fifty esetek általában a Toffies javára billennek. Minden egyes párharcnál, együttes fejelésnél majd felrobban a stadion az ellenfél fejét követelve. Ez általában idegesítő tévénézőként is, de a játékosainknak különösen zavaró lehet.

MILESZ?

Hol is vannak ennek az Evertonnak a gyenge pontjai?A védelmük kifejezetten szilárd ugyan, de talán a lassabbak közé tartozik a ligában. Defoe és Lennon fürgesége Dembélé és Ade kreatív labdáival kombinálva eredményre vezethet közöttük. Howard pedig akármennyire is hasonló pályát fut be Friedelhez talán kevésbé kiegyensúlyozott és hajlamosabb a furcsa hibákra. Emellett Jelavic kisebb krízisen meg keresztül, amit az Arse ellen illusztrált legtisztábban, amikor is ziccereket hibázott, és még egy egy az egybeni szitut is tönkretett azzal, hogy lesen állva tök feleslegesen beleért egy szöktetésbe amit Baines saját magának szánt és amivel kapuig gyalogolhatott volna. Persze előbb-utóbb minden jó csatár kikecmereg a gödörből, akármilyen mély is legyen az (lásd még: Torres), jó lenne, ha a horvát várna még ezzel egy kicsit.

Pienaartól nagyon élénk játékot várok, és ellenünk Osman és Coleman is jó szokott lenni. A védelmünk közepe nagyon sebezhető, de mint már mondtam Jelavic a jelenlegi formájában talán tartható lesz a Gallas-Caulker páros számára. Fellaini viszont ha a tizenhatosunk kornyékére engedjük, akkor pusztítani fog - Sandro és Dembélé jól teszik, ha elsősorban rá koncentrálnak.

Ahogy már említettem kissé hitehagyott vagyok az eredménnyel kapcsolatban... Jó mélyen kell a kincstárba nyúlni ahhoz, hogy megtaláljuk a kellő mennyiségű optimizmust. 2007 februárja óta nem nyertünk az Everton vendégeként - tehát még azelőtt, hogy a Liverpool utoljára megvert minket a Lane-en (csak a perspektíva kedvéért). Az Everton rengeteg döntetlent játszott az utóbbi fordulókban, tehát talán kicsit türelmetlenebbek lesznek a szokottnál, ha nem tudják korán megszerezni a vezetést. Ez akár a javunkra is játszhat, ha a változatosság kedvéért a mieink most a Spurs-szurkolók helyett az ellenfelet tudják majd halálra frusztrálni. Ha valószínűség szerint tippelnék, akkor a hazai és az iksz között vacillálnék, ám a szurkoló már hivatalból is a szívére hallgat, tehát egy újabb szoros győzelemre szavazok, amit egy későn eső Ade gól hoz majd meg. 2-1 ide. (Azért nem 1-0, mert két idegenbeli clean sheet egymás után valódi sci-fi lenne...)

Néhány érdekes stat a BBC jóvoltából: az Everton kapta a legtöbb gólt a meccsek első tizenöt percében, szám szerint hatot - míg mi egyetlen egyszer kapituláltunk a mérkőzéseink hasonló idősávjában. Utána viszont termeli a védelmünk a gólokat - a 23 gombócnál csak öt csapat szedett be többet. A meccsek végén pedig különösen egyértelmű a balf@szkodásunk, mivel ha a 80. perc elteltével lefújnák a bajnokikat, akkor vezetnénk a tabellát.)

EL

Méltatlan módon külön poszt nélkül maradt az európai tavaszt érő csütörtöki győzelmünk. Az első húsz perc agyzsibbasztó unalmát nagyon izgalmas és élvezhető bő óra követte. Ezért mindkét csapatnak jár a dicséret - a görögök példásan küzdöttek és volt egy olyan periódus az egyenlítő góljuk után, amikor minden Spurs-szurkolót körömrágásra ítéltek. Adebayor hozott egy magabiztos befejezést, Dempsey egy gólpasszt és egy gólt, Lennon és Defoe pedig egy igazi ínyencfalatot (gyönyörű assziszt és elegánsan laza löbbölés a kapus fölött). Naughtont megint belekényszerítette a sors a kellemetlen helyzetbe, hogy balhátvédet kellett játszania, és most sem jártunk jobban vele mint ezelőtt (a görögök gólszerzőjét neki kellett volna kísérnie). Carroll megint lehetőséget kapott egy erős kezdőben, egy komoly téttel bíró meccsen. Nem volt tragikus a szereplése, de megint nem láttam benne semmit. Nagyon gyakran próbálkozott kiugratásokkal, nulla százalékos hatékonysággal. A rövid passzokat viszont simán megoldja, eléggé labdabiztos.

AVB dicsérte a csapatot és szidta az UEFA-t meccs után. Mestertanoncunknak az nem tetszik, hogy a BL csoportharmadikjai ajándékot kapnak a sikertelenségükért azzal, hogy lehetőséget biztosítanak nekik egy további trófea megszerzésére. Szerinte annak is jóval fair-ebb lenne, ha a BL-nyolcaddöntők vesztesei folytathatnák az EL-ben. Valahol egyet kell értenem vele - ha az EL presztízsének növelése a cél, akkor lehetne nyugodtan a legjobb 16 BL-klub alulmaradó felét integrálni a sorozatba. Ha meg nem ez az objektíva, akkor eleve hülyeség az (egyoldalú) átjárás a két kupa között.

COME ON YOU SPUUUURRRRRSSSSSS!!!!!!