Guardiola BL-átka – és a pénz

Az eddig felmerült verziókból szerintem a valósághoz a legközelebb azafrikai sámánok átkaáll.afrikai sámánok átkaáll.

Nem abban az értelemben persze, hogy hinnék az ilyenekben, hanem az „átkot” egyszerű balszerencsének, véletlennek értelmezve – Guardiola 2016-ban lett a City edzője, tehát öt szezonról beszélünk, ebbe a viszonylag rövid időtávba simán belefér annyi balszerencse, hogy éppen a legfontosabb a trófea csússzon ki mindig a City kezei közül.

Nyilván bele lehet ezt foglalni valamilyen szakmai keretbe, például hogy Guardiola aprólékos edzői munkamódszere inkább a hosszú távú versenysorozatokra, azaz elsősorban a bajnokságra van optimalizálva, egy mérkőzésen viszont kiütköznek a meccseléssel kapcsolatos problémái – ennek ellentmond viszont, hogy a Cityvel is megnyert már minden angol kupasorozatot, egymeccses döntőkkel. Ugyanígy felvethető, hogy a csapata az angol mezőnyben tud dominálni, de nem a nemzetközi porondon – viszont az eddigi 5 BL-idényéből 3 alkalommal angol csapat búcsúztatta a Cityt, tehát ez a magyarázat sem fogadható el teljes körűen.

Közgazdásztól nem lesz meglepő, amit mondok: a pénz a döntő faktor.

Miért gondoljuk, hogy a Manchester Citynek meg kellene nyernie a Bajnokok Ligáját? Nyilván a sok elköltött pénz miatt, amelynek következtében például aTransfermarkt piaciérték-rangsorábanis jelenleg a Citynek van a legértékesebb kerete. Ez azonban – bár szakmailag a legpontosabb becslése a piaci értékeknek – rengeteg szubjektivitást tükröz, és beleépülnek azok a várakozások is, amelyeket a Cityvel szemben támasztanak.

Éppen ezért sokkal precízebbnek, pontosabbnak tartom a klubok bevételeinek figyelembe vételét, mert ez jobban mérhető, objektívebb, és végső soron ettől függ, hogy mennyit tud bérekben a játékoskeretére fordítani egy-egy csapat. A Deloitte tanácsadócég szokásos éves listáját veszem figyelembe, ez a legelfogadottabb forrása az európai futballklubok bevételeinek.

Csak 2013-ig menjünk vissza – ekkor törte át egy futballklub bevétele afélmilliárd eurós álomhatárt, innentől lépett újabb szintet az elitcsapatok és a többiek közötti jövedelemkülönbség. (Azidei listábanmár 8 csapat van félmilliárd felett, atavalyibanmég 9 volt, ez a visszaesés nyilván a koronavírusnak köszönhető, mint ahogy az is, hogy az újabb álomhatár, az egymilliárd euró még nem dőlt meg.) Az egyes évek a BL-döntő évét jelentik, amelyhez az előző bajnoki szezon bevételi adatait használom, mert az jobban meghatározza az adott szezon pénzügyi tervét, illetve az adott szezon bevételeit már a BL-eredmények is befolyásolják, így statisztikailag erősödne a bevétel és a szereplés közötti összefüggés.

Ahogy azt márkorábban többször írtam, a bevételi lista első négy helye bérelt hely: hosszú évek óta csak a Real Madrid, a Barcelona, a Manchester United és a Bayern München tud odaférni. Ezek a nevek a Bajnokok Ligája-trófeáról is ismerősek lehetnek...

De nézzük részleteiben. 2013 óta csak olyan csapat tudott BL-t nyerni, amely az első 8-ban szerepelt az éves bevételi listán. Ebbe természetesen belefér a City is, jellemzően az 5-6. helyen található a listákon. Viszont fontos adat, hogy csak kétszer fordult elő olyan, hogy nem az első 4-ben szereplő csapat nyert: 2019-ben a Liverpool (7.) és most a Chelsea (8.). Tehát pontosabb, ha úgy fogalmazunk: a Bajnokok Ligája a top 4-nek van fenntartva, amelybe néha-néha betörhet egy olyan csapat, amelyik egy-két hellyel alacsonyabbról jön a bevételi a listán. Innen nézve máris nem olyan törvényszerű, hogy a Citynek BL-t kellett volna nyernie Guardiola irányítása alatt. (Oké, az felvethető, hogy miért pont a Chelsea-t nem tudták megverni a döntőben.)

Hogy még precízebbek legyünk, nézzük meg azt is, hogy hogyan viszonyul a BL-győztesek bevétele az aktuális pénzügyi listát vezető klub bevételeihez. 2013 óta a BL-győztes csapat bevétele átlagosan 85%-a a pénzügyi első bevételeinek, tehát igencsak meg kell közelíteni az első ahhoz, hogy a pályán is elsők legyünk. A két legalacsonyabb, egyedüli 70% alatti érték természetesen itt is 2019 és 2021, a Liverpool 68%-kal, a Chelsea pedig 66%-kal nyert. A legmagasabb érték értelemszerűen 100%, amikor a pénzügyi első nyerte a BL-t: 2014-ben, 2016-ban és 2018-ban a Real Madrid. A City értéke jellemzően 75-80%, Guardiola érkezése óta 76% az átlaguk, az idei szezonban 77% volt ez az adat. Ez nem nagy eltérés a 85%-tól, tehát alkalmassá tesz a Cityt arra, hogy megnyerje a BL-t, de megint csak azt mondhatjuk, hogy nem törvényszerű, hogy a City nyerjen.

Összegezve: bár a pénz miatt merül fel a kérdés, hogy Guardiola miért nem nyert még BL-t jelenlegi csapatával, valójában a pénz meg is magyarázza ezt. A Manchester City csak egy klub azok közül, amelyek megnyerhetik a sorozatot, de arról, hogy ez tényleg meg is történik-e, hála istennek már nem a pénzügyi adatok, hanem a futball kiszámíthatatlansága, a szerencsefaktor, a kiemelkedő játékos- és edzőteljesítmények döntenek. Ezek pedig eddig így együtt nem a City mellett szóltak.

Mellesleg, a fentiek szóról szóra ugyanígy igazak a Paris Saint-Germainre is, amelynek bevételei nagyságrendileg rendszerint minden évben megegyeznek a Cityével. A Chelsea a sokat emlegetett „újgazdag” klubok közül az egyetlen, amely a Cityhez és a PSG-hez hasonló pénzügyi adottságait már kétszer is Bajnokok Ligája-győzelemre tudta váltani – ennek okaként megint csak a szerencsét és a kiemelkedő teljesítményeket emlegethetjük.

A futballban majdnem mindent a pénz határoz meg. De csak majdnem.