Örömteli fejlemény: négy fiatal kapus is időről időre szerepet kap a labdarúgó NB I-ben. A kezdeti nehézségekről, a rutin fontosságáról kérdeztük az érintetteket, továbbá a korábbi tízszeres válogatott Hajdu Attila véleményét is kikértük.

A labdarúgó NB I huszonnegyedik fordulójában 749 percet kaptak a 2003-ban vagy annál később született magyar játékosok. A három fővárosi csapat összesen két fiatalpercet gyűjtött, a DVTK és a Paks viszont továbbra sok lehetőséget ad az utánpótláskorúaknak.

A fiatal légiósok legutóbbi tíz mérkőzését vizsgáltuk meg; a 19 éves Vancsa Zalán minden mutatóban kiemelkedik a mezőnyből.

A labdarúgó NB I huszonharmadik fordulójában 822 percet kaptak a 2003-ban vagy annál később született magyar játékosok. A legtöbb lehetőséget a Debrecen adta a korosztályos futballistáinak.

A labdarúgó Magyar-kupa nyolcaddöntőjében 1328 percet játszottak a 2003-ban, vagy annál később született fiatalok.

A labdarúgó NB I huszonkettedik fordulójában 680 percet kaptak a 2003-ban vagy annál később született magyar játékosok. A legtöbb lehetőséget a Diósgyőr és a Paks adta a korosztályos futballistáinak.

Szombaton kezdődik a kiemelt labdarúgó-utánpótlásbajnokságok tavaszi szezonja. A legizgalmasabbnak az U17-es liga ígérkezik, ezért a élen álló Puskás Akadémia korosztályos csapatának vezetőedzőjét, a 22-szeres válogatott Laczkó Zsoltot kérdeztük arról, mit vár az idénytől.

A Magyar Labdarúgó Szövetség két korosztályban létrehozta az úgynevezett perspektív válogatottat abból a célból, hogy lehetőséget adjon a kétségtelenül jó képességű, ám fizikálisan később érő fiataloknak. A program részleteiről Szalai László, az U16-os válogatott szövetségi edzője nyilatkozott az Utánpótlássportnak.

A labdarúgó NB I huszonegyedik fordulójában 630 percet kaptak a 2003-ban vagy annál később született magyar játékosok. A legtöbb lehetőséget ismét a Puskás Akadémia adta a korosztályos futballistáinak.

Vajon hogyan működnek azok a hazai labdarúgó-egyesületek, amelyek az FC Barcelonával, a Juventusszal vagy a Borussia Dortmunddal ápolnak szoros szakmai kapcsolatot? Hogyan kerültek ide a legjobb európai klubok és mennyire vannak jelen a magyar utánpótláscsapatok életében? Ezekről beszélgettünk az BVB Akadémia UDSE, a Barca Academy Hungary és a Juventus Academy Hungary vezetőjével, valamint természetesen arra is rákérdeztünk, mennyi esélye van annak, hogy a közeljövőben magyar fiatal labdarúgó igazol a külföldi partnercsapatba.

A labdarúgó NB I tizenkilencedik fordulójában 615, a huszadikban pedig 814 percet kaptak a 2003-ban vagy annál később született magyar játékosok. A legtöbb lehetőséget a Puskás Akadémia és az MTK Budapest adta a korosztályos futballistáinak.

A labdarúgó NB I tizennyolcadik fordulójában 808 percet kaptak a 2003-ban vagy annál később született magyar játékosok. A legtöbb lehetőséget az eddig legkevesebb fiatalpercet gyűjtő két csapat, a Fehérvár és a Diósgyőr adta a korosztályos futballistáinak.

Az U19-es labdarúgó-válogatott másod- és harmadosztályban szereplő játékosokkal esett ki az Európa-bajnoki selejtező első szakaszában.

A labdarúgó NB I tavaszi szezonja pénteken kezdődik, ezért átvesszük, kik azok a fiatalok, akikre érdemes figyelni a hátralévő tizenhat fordulóban.

A labdarúgó-akadémiák kiválasztási folyamatának fizikális aspektusáról és a fiatalok erőnléti felkészültségének rendszeres méréséről beszélt Bubori Kornél, a DVTK Labdarúgó Sportakadémia erőnlétiszekció-vezetője.

A korosztályos labdarúgó-válogatottak a gyengébben sikerült tavalyi évet követően 2024-ben bizonyíthatnak az Európa-bajnoki selejtezőkön és a felkészülési mérkőzéseken. A tervekről és az esélyekről Németh Antal, az utánpótlás-válogatottak szakmai vezetője beszélt.

A szombathelyi Király SE 2016-ban váltott a szabadidősportról a profi labdarúgásra, de a felfogás ugyanaz maradt: türelmesnek kell lenni a fiatalokkal, mert csak akkor tudnak kiteljesedni. A klubról, a Király Gábor Nemzetközi Kapusiskoláról, valamint a hazai kapushelyzetről beszélgettünk a 108-szoros magyar válogatott névadóval, Király Gáborral.

A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) közzétette a világ legprofitábilisabb labdarúgó-akadémiáinak listáját, amelyet az elmúlt tíz évben értékesített saját nevelésű játékosok utáni bevételek alapján állított össze. A gazdasági adatok tükrében vizsgáltuk meg, vajon hosszú távon kifizetődő-e az utánpótlásba fektetni, mennyire eredményesek a legjobb fiatalokat nevelő klubok korosztályos és felnőttcsapatai, illetve megnéztük, a szomszédos országok hogyan teljesítenek e téren.

A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) közzétette a világ legprofitábilisabb labdarúgó-akadémiáinak listáját, amelyet az elmúlt tíz évben értékesített saját nevelésű játékosok utáni bevételek alapján állított össze. A gazdasági adatok tükrében vizsgáltuk meg, vajon hosszú távon kifizetődő-e az utánpótlásba fektetni, mennyire eredményesek a legjobb fiatalokat nevelő klubok korosztályos és felnőttcsapatai, illetve megnéztük, a szomszédos országok hogyan teljesítenek e téren.

Az államilag elismert labdarúgó-akadémiák jelentősen több forrásból működnek, mint az elit körből kimaradó tehetségközpontok. A Zalaegerszegi TE utánpótlás-igazgatója, Molnár Balázs mesélt a kiemelt akadémiákon kívüli világról, a fiatal labdarúgók beépítéséről, valamint arról, hogy a pénzügyi hátrány ellenére hogyan igyekeznek vonzó alternatívát nyújtani a legígéretesebb játékosoknak.