Sebestyén Júlia már a moszkvai vb-re készül

Természetesen elsőként azt kérdeztük tőle, hallott-e már arról az itthoni felháborodási hullámról, amelyet az indított el, hogy az egyik ugrását - a tripla Lutzot - érthetetlen módon lepontozták a bírák.
- A felvételt ugyan még nem néztem vissza, de azt tudom, hogy a Lutzom szabályos tripla Lutz volt, amelyet külső élről ugrottam el - mondta Sebestyén. - Az is igaz viszont, hogy a leérkezésem nem volt tökéletes.
- Igen ám, de az ezért járó levonásokat a jóval kisebb értékű dupla Lutzból kapta. Márpedig ha biztosan triplát ugrott, és abból büntetik a rontásért, akkor négy tizeddel is magasabb lehetett volna az összpontszáma, az pedig már érmet, sőt, ezüstérmet ért volna.
- Utólag sajnos már nem tudunk ezzel mit kezdeni. Az viszont kiderült, hogy milyen nagy szerepe van annak a néhány embernek, aki a bázispontokat megállapítja. Valójában azonban ez csak egy tényező volt a sok közül, amely miatt végül negyedik lettem. Sajnos szombaton abban a négy percben nem tudtam megmutatni, amit igazán tudok.
- Eszerint már megbékélt a helyezésével?
- Túl kell tennem magam rajta, hiszen tovább kell dogoznom.
- A kűr után, amikor ott ült a lihegőben, látszott az arcán, hogy kicsit félve várja a pontjait. Ám a végeredmény láttán mintha elsápadt volna. Éremre azért mindenképpen számított?
- Mivel nem láttam a többieket, viszonyítási alapom sem volt. Csak azt tudtam, hogy én korántsem futottam jól. Amikor ott ültem, a program újra lejátszódott előttem, a hibáimmal együtt. Aztán kiírták a pontokat, és láttam, hogy negyedik lettem. Igazán az keserített el, hogy milyen kevésen múlt a bronz-, sőt az ezüstérem is.

- Utólag azért tájékoztatták róla, hogyan szerepeltek a vetélytársai?
- Igen, hallottam, hogy szinte mindenki rontott, és hogy a pontozók döntése ellenére azon a napon nem Irina Szluckajáé volt a legjobb kűr. De hát ő Szluckaja, aki az ősz folyamán mindent megnyert. Ráadásul orosz, vagyis a legnagyobb hagyományokkal büszkélkedő korcsolyázónemzet tagja, és márciusban épp Moszkvában lesz a világbajnokság…
- Említette, hogy nem látta az ön előtt korcsolyázókat. A közönség reakciójából azért csak kihallott valamit?!
- Nem, mert a közönség egy dupla ugrást is megtapsol. Szóval fogalmam sem volt róla, ki mit csinált. Talán ha tudom, hogy Szluckaja többször is hibázott, akkor kevesebbet kockáztatok. Persze utólag könnyű okosnak lenni.
- Eszerint, ha legközelebb ugyancsak utolsónak mutathatja be a programját, megkéri az edzőjét, hogy nézze a többieket?
- Ha így alakul, majd az edzőm eldönti, hogy az adott szituációban mi a helyes lépés. Leginkább azonban abban bízom, hogy legközelebb, azaz a moszkvai világbajnokságon nagyon jó kűrt tudok majd futni.
- Az a verseny már egyben olimpiai kvalifikáció is lesz. Ez emeli a tétet?
- Természetesen. Már az Európa-bajnokság előtt is azt mondtam, hogy nagyon nehéz verseny lesz, a vébére ez hatványozottan igaz, hiszen ott lesznek a tengerentúliak is.
- Hogyan alakul a felkészülése a következő másfél hónapban?
- Februárban biztosan végig itthon készülök, márciusban, a verseny előtt azonban lehet, hogy egy hétre megint kimegyünk Svédországba. Szeretném maximálisan kihasználni a hátralévő időt, hogy tökéletesre csiszoljam mindkét programomat, és bebizonyítsam, mire vagyok képes.