Sebestyén és Pavuk összehozta a két olimpiai kvótát

Nekünk, magyaroknak azonban már rögtön az első csoport alatt is akadt izgulnivalónk, hiszen a budapesti Eb-n negyedik helyezett Pavuk Viktória itt lépett jégre. Noha a 19 esztendős versenyző hónapokig makacs bokasérüléssel bajlódott, Ennio Morricone zenéjére szinte hibátlan programmal rukkolt ki, amelybe hat tripla ugrást is beleszőtt. Nem csoda, hogy ezzel a teljesítménnyel az összesítésben két korábban még elé sorolt korcsolyázót - a kanadai Cynthia Phaneuföt és a brit Jenna McCorkellt - is sikerült megelőznie.

Pavuk tehát megtette a magáét - végül a 18. helyen zárt -, s innentől kezdve már Európa-bajnoknőnkön, Sebestyén Júlián múlott, hogy jövőre kettő vagy csupán egy női versenyzőt indíthat-e a magyar szövetség a torinói olimpián. A szabályok ugyanis úgy szólnak, hogy akkor jöhet szóba két kvóta, ha az indulók helyezési száma nem haladja meg a 28-at, s mivel a 16. hely után mindenki egyaránt 16 pontot kap (így Pavuk is), a tiszaújvárosi korcsolyázónak legalább a röviddel kivívott pozícióját (12.) kellett ehhez megtartania. Ami az egészséges Sebestyén Júliának nem is okozott volna problémát, ám Juli a vb eleje óta torokgyulladással bajlódik. Látszott ez a selejtezőben és a kötelező során is, hiszen jóformán edzés nélkül állt ki a közönség és a bírák elé, csúnya köhögőrohamai ugyanis a szállodai szoba fogságába kényszerítették. Hogy ezután oly sok más versenyzőhöz hasonlóan - köztük a hazai pálya előnyét is élvező világ- és Európa-bajnok Jevgenyij Pljuscsenkóval - mégsem lépett vissza, az pontos képet fest az elszántságáról, az pedig, hogy ráadásul sikerült megőriznie a helyét, kivívva ezzel a két ötkarikás részvételt, bizonyítja, milyen remek korcsolyázó.

A Bizet Carmenjére futott szabad programja egyébként kifejezetten biztatóan kezdődött, a nyitó tripla flip és Lutz olyan volt, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, ez azonban fel is emésztette az erejét, így a folytatásban duplák (Rittberger, Salchow, toe-loop), sőt, szimplák (két Axel) is becsúsztak. A lépéssorát és a forgásait viszont ugyancsak magas színvonalon sikerült előadnia, így aztán a második pontot jogosan nyomták meg a bírák.
"Nagyon küzdöttem, de megérte, mert megvan a két olimpiai kvóta. Most az a legfontosabb, hogy hazaérve kikúráljam magam, és aztán folytassam a munkát, hiszen jövőre szeretném megmutatni, hogy továbbra is helyem van a legjobbak között" - mondta Sebestyén.

Innentől aztán már tényleg az volt a kérdés, hogy ki lesz az az utolsó hatosból, aki leginkább semlegesíteni tudja a feszültséget. Elsőként az ötszörös világelső Michelle Kwan igyekezett ezt elérni, ám a Bolero dallamaira futott kűrjével - amelyet Christopher Dean koreografált, aki 1984-ben éppen ezzel a zenei aláfestéssel lett olimpiai bajnok, párja, Jayne Torvill oldalán - csupán egy helyet tudott előrelépni, így lemaradt a dobogóról, amelyre az olaszok üdvöskéje, a még mindig csak 18 éves Carolina Kostner viszont felállhatott, s ezzel pályafutása első felnőttek között szerzett érmét ünnepelhette - tegyük hozzá, megérdemelten. Az ő esetében egyébként jobbkor nem is jöhetett volna ez a siker, hiszen a torinói Eb-7. hely nem igazán növelte az ázsióját, márpedig jövőre ugyanott, azaz hazai helyszínen rendezik az olimpiát, s az olaszok tőle várják a legjobb műkorcsolyás eredményt.

Már csak az arany sorsát kellett tehát eldönteni, amelyért a két nagy rivális, az amerikai Sasha Cohen és az oroszok favoritja, Irina Szluckaja szállt harcba. Cohen jutott túl előbb a rá nehezedő nyomáson, s igen technikás programot mutatott be Csajkovszkij Diótörőjére - mindössze egy-két apróbb rontással. Szluckajának azonban, úgy tűnik, kötélből vannak az idegei, ugyanis még ezt is felül tudta múlni, méghozzá nagyon, hiszen végül több mint nyolc pontot vert vetélytársnőjére. S korántsem a moszkvai helyszín befolyásolta a pontozókat, ugyanis Szluckaja szinte szárnyalt: a közönség vastapsától kísérve nemcsak hibátlanul ugrott - tripa-tripla, tripla-dupla-dupla és tripla-dupla kombinációt egyaránt bemutatott -, hanem az összekötő elemei is tananyagba illettek. S mindehhez fülig ért a szája. A "lihegőben" aztán a könnyei is kicsordultak, igaz, csak örömében, ugyanis a kűrre kapott 130.10 pont még őt is meglepte egy kicsit.

Orosz szempontból tehát kitűnően, három aranyéremmel - Szluckaja mellett a Tatjana Totmjanyina, Makszim Marinyin páros és a Tatjana Navka, Roman Kosztomarov tánckettős lett első - zárult a moszkvai világbajnokság. Csupán a férfiaknál voltak kénytelenek lemondani a győzelemről, miután a címvédő Jevgenyij Pljuscsenko lágyéksérülése miatt a rövid program után visszalépett.

A magyar csapat pedig két olimpiai kvótával térhet haza Oroszországból, igaz, még az sem teljesen egyértelmű, hogy a 15. helyen záró Hoffmann Nóra, Elek Attila jégtáncospár második lehetőségre szorul. Mert ugyan az amerikaiak három egységet is indíthatnak Torinóban, kiszorítva ezzel a mieinket a 19-es keretből, az ezüstérmes Tanith Belbin, Benjamin Agosto kettős hölgytagja nem amerikai állampolgár, s ha a nemzetközi szövetség (ISU) a GP-sorozatban és a vb-n engedte is így indulni, a téli olimpiára ez nem vonatkozik.

Ám ha marad a jelenlegi állás, azaz Hoffmannéknak az ősszel Bécsben indulniuk kell a pótkvalifikáló viadalon, akkor az első ötben kell végezniük a kvótáért, ami afféle ujjgyakorlat lesz csupán nekik

VILÁGBAJNOKSÁG, MOSZKVA
Nők. Végeredmény (24 induló). Világbajnok: Irina Szluckaja (Oroszország) 222.71, 2. Sasha Cohen (Egyesült Államok) 214.39, 3. Carolina Kostner (Olaszország) 200.56, 4. M. Kwan (Egyesült Államok) 200.19, 5. Szuguri F. (Japán) 196.01, 6. Ando M. (Japán) 193.14, …12. Sebestyén Júlia (Magyarország) 167.56, …18. Pavuk Viktória (Magyarország) 148.46