Világsztárok köröznek majd a debreceni jégen

A csapatok nagy része már a hét elején Magyarországra érkezett, a versenyt megelőző napokban így a sportolóknak volt idejük megismerni a hajdúsági megyeszékhely csarnokában kialakított jégpályát.
A férfiaknál az egyéni versenyben a címvédés az összetettben biztosan elmarad, a tavaly vb-n 1000 méteren is diadalmaskodó dél-koreai Kvak Jun Gi ugyanis sérülés miatt nem utazott el Debrecenbe.

Az 1500 méter tavalyi aranyérmese, Noh Dzsin Kju azonban rajthoz áll a viadalon, ahogyan a 2012-ben 500 méteren első, kanadai olimpiai bajnok Olivier Jean is. A tengerentúliak férfi váltója szintén címvédő, de a tavaly győztes csapatból ezúttal csak hárman, Jean mellett a kétszeres olimpiai és hétszeres világbajnok, 1000 méteren világcsúcstartó Charles Hamelin, valamint Guillaume Bastille érkezett Magyarországra. Hamelin a verseny hivatalos honlapján adott interjújában azt mondta, az összetett aranyéremre hajt, mert rég volt már Kanadának rövid pályás világbajnoka, s ezt a rossz sorozatot szeretné most megtörni. A kanadai sztárnak azonban nemcsak a dél-koreaiakra, hanem a kétszeres vb-győztes, ötkarikás bronzérmes John Robert Celskire is oda kell majd figyelnie, az amerikai gyorsaságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ő az 500 méter világcsúcstartója.

A nőknél tavaly nem tört meg a kínaiak egyeduralkodása: 500-on, 1500-on, összetettben és váltóban is az ázsiai ország versenyzői diadalmaskodtak, s közülük mindannyian itt lesznek Debrecenben is. Az előző vb-n egyedül a dél-koreai Cso Ha Ri tudta egy alkalommal, 1000 méteren legyőzni a kínaiakat, ő azonban a mostani eseményen nem áll rajthoz. A női mezőnyben – hasonlóan a férfiakéhoz – a két ázsiai ország korcsolyázóin kívül az amerikai és a kanadai válogatott esélyes a sikerekre, ugyanakkor a jövő évi szocsi olimpia megrendezésére készülő Oroszország óriási pénzt fektetett a rövid pályás szakágba, így az európai nemzetek közül a hollandok mellett rájuk kell majd a leginkább odafigyelni.

A magyar válogatottat a januári Európa-bajnokságon bronzérmes férfi váltó tagjai, Knoch Viktor, Béres Bence, Burján Csaba, Liu Shaolin Sándor, valamint a debreceni Nagy Konrád, illetve a nőknél Heidum Bernadett, Keszler Andrea, Lajtos Szandra, Kónya Zsófia és Tóth Patrícia alkotják. A hazaiak részéről nagy siker lenne a döntőbe jutás bármelyik számban, leginkább a váltóversenyekben lehet igazán keresnivalójuk a magyaroknak. Egyéniben a válogatott tagjai közül a nőknél Heidum Bernadettet és Keszler Andreát, a férfiaknál pedig Knoch Viktort és Liu Shaolin Sándort küldi jégre Telegdi Attila szövetségi kapitány, a versenyzők által Linának becézett kínai szaktanácsadó, Csang Csing egyetértésével.

A januári malmői Eb után a szövetségi kapitány azt mondta az MTI-nek, megtapasztalták, hogy a kínai edzésmódszert „egy az egyben” nem lehet átültetni az európai korcsolyázók felkészülésébe. Telegdi Attila úgy fogalmazott, a formaidőzítést mostanra tervezték tökéletesíteni, a szakvezetőség egyik legfőbb feladata pedig az, hogy levegye a versenyzők válláról a hazai vb okozta pluszterhet. Hozzátette, nem döntőbe jutást várnak a versenyzőktől, azt viszont igen, hogy a verhető ellenfelek közül mindet legyőzzék.

A debreceni vb-re rekordszámú nevezés érkezett, 35 ország korcsolyázói vesznek részt az eseményen, s a kísérőkkel együtt nagyjából 300 vendége lesz a hajdúsági megyeszékhelynek.március 8., péntek:

RÖVID PÁLYÁS GYORSKORCSOLYA-VB, DEBRECEN
A PROGRAM
március 8., péntek:
egyéni, 1500 méter:
férfi és női selejtező 12.30
női elődöntő 14.02
férfi elődöntő 14.18
női döntő 14.51
férfi döntő 14.59
váltó:
női elődöntő (3000 méter) 15.22

március 9., szombat:
egyéni, 500 méter:
férfi és női selejtező 12.30
férfi nyolcaddöntő 15.13
női elődöntő 15.39
férfi elődöntő 15.45
női döntő 16.06
férfi döntő 16.12
váltó:
férfi elődöntő (5000 méter) 16.34

március 10., vasárnap:
egyéni, 1000 méter:
férfi és női selejtező 11.00
női elődöntő 13.57
férfi elődöntő 14.05
női döntő 14.28
férfi döntő 14.35
szuperdöntők (3000 méter) az összetett vb-címért:
nők 14.57
férfiak 15.07
váltók:
női döntő (3000 méter) 15.33
férfi döntő (5000 méter) 15.43

A címvédők:
férfiak:
500 méter: Olivier Jean (Kanada)
1000 méter: Kvak Jun Gi (Koreai Köztársaság)
1500 méter: Noh Dzsin Kju (Koreai Köztársaság)
összetett: Kvak Jun Gi (Koreai Köztársaság)
váltó: Kanada (Charles Hamelin, Guillaume Bastille, Francois-Louis Tremblay, Olivier Jean, Liam McFarlane)
nők:
500 méter: Fan Ko-hszin (Kína)
1000 méter: Cso Ha Ri (Koreai Köztársaság)
1500 méter: Li Csien-zsou (Kína)
összetett: Li Csien-zsou (Kína)
váltó: Kína (Fan Ko-hszin, Li Csien-zsou, Liu Csiu-hung, Kung Hszüe)

A SPORTÁG HAZAI TÖRTÉNETE
A péntektől vasárnapig tartó debreceni rövid pályás gyorskorcsolya-világbajnokságon a magyarok részéről nagy siker lenne már egy döntős szereplés is, annak ellenére, hogy a sportág európai elitjében egyértelműen előkelő helyet foglalnak el a hazai versenyzők.

A sportág magyarországi története a hazai szövetség holnapja szerint az 1980-as évek végéig nyúlik vissza. Magyar bajnokságot először 1986-ban rendeztek, majd 1988 januárjában Budapesten került sor az Európa-kupára, amelyen 11 ország versenyzői vettek részt és 11 világcsúcs született. Időközben nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is népszerűvé vált a rövid pályás gyorskorcsolyázás, az 1990-es hollandiai világbajnokságon pedig három magyar, Kaszala Tamara, Kun Bálint Tibor és Ballai György vett részt, előbbi kettő aztán az 1992-es albertville-i téli olimpián is rajthoz állt.

A magyarok első jelentősebb eredményét Szántó Kornél Európa-bajnoki összetett ötödik helye jelentette 2000-ben, Bormióban. Az első érmet világversenyen a fériváltó nyerte 2001-ben, Hágában, ahol a Knoch Balázs, Kövér Balázs, Szabó Krisztián, Szántó Kornél alkotta staféta harmadik volt.

Darázs Péter 2005-ben az Eb-n összetettben hatodik helyen végzett, testvére, Darázs Rózsa pedig ugyanabban az évben az Európai Ifjúsági Téli Olimpián (EYOF) három aranyat nyert. Utóbbi eseményen Heidum Bernadett egy-egy arany- és ezüst-, Galambos Gábor pedig egy-egy arany-, és bronzérmet szerzett.

A 2006-os év jelentette az igazi áttörést a magyarok számára: az Eb-n a Darázs Rózsa, Heidum Bernadett, Huszár Erika, Lajtos Szandra összetételű női váltó bronzérmes, a férfi staféta hatodik lett, a nők egyéni versenyében Huszár 500 méteren negyedikként, összetettben hetedikként zárt. A torinói téli olimpián a szakág legnagyobb ötkarikás sikerét aratva Huszár 1500 méteren negyedik, Knoch Viktor ugyanezen a távon ötödik volt.

A 2007-es kontinensviadalon aztán a magyar rövid pályás gyorskorcsolyázók berobbantak az európai elitbe: Knoch 1500 méteren ezüstérmet nyert, Galambos 500 méteren bronzérmes volt, a Darázs Péter, Galambos Gábor, Knoch Viktor, Tamus Márton alkotta férfiváltó pedig ezüstérmet szerzett. A 2008-as Eb-n Huszár Erika második volt 500 méteren, a 2009-es kontinensbajnokságon pedig a magyar válogatott a várakozáson felül teljesítve nyolc érmet nyert: az 500-on bronzérmes Huszár Erika és az 1000 méteren harmadik Heidum Bernadett Darázs Rózsával és Keszler Andreával kiegészülve váltóban aranyérmet, Knoch Viktor pedig 500-on ezüstöt, 1000 és 1500 méteren bronzot szerzett, így az összetettben is harmadikként zárt, míg váltóban, Darázs Péterrel, Galambos Gáborral és Béres Bencével együtt ugyancsak bronzot nyert. Ugyanebben az évben a női váltó a bécsi vb-n minden idők legjobb magyar helyezését érte el, világranglistás pozíciójának megfelelően hatodik lett.

A 2010-es vancouveri olimpián a Huszár, Heidum, Darázs, Keszler összetételű staféta a pontszerző, ötödik helyen végzett, ráadásul Huszár 1500 méteren hatodik volt. Ebben az évben az Európa-bajnokságon két érem jutott a magyaroknak, Heidum 1000 méteren ezüstöt, Huszár 500-on bronzot nyert, előbbi összetettben negyedikként zárt.

A 2011-es heerenveeni Eb-n aztán ismét szép sikereket értek el a magyarok: a Huszár, Heidum, Darázs, Keszler összetételű váltó ezüstérmet szerzett, Heidum 1000 méteren és összetettben második, 500-on harmadik volt, Huszár 1500-on nyert bronzot.

A tavalyi kontinensviadalt három éremmel zárta a magyar válogatott, Heidum 1000 méteren ezüst-, Keszler 500-on bronz-, a női váltó pedig szintén bronzérmet nyert. Az idei Eb-n csupán egy érem jutott a magyaroknak, a férfi váltó hosszú idő után zárt éremmel, jelesül egy bronzzal, Knoch Viktor, Béres Bence, Burján Csaba és Liu Shaolin Sándor révén.

ÉSZAK-AMERIKÁBÓL TERJEDT EL, NEM KELLETT TÁVCSŐ
A rövid pályás gyorskorcsolya az 1900-as évek elején az Egyesült Államokban és Kanadában vált divatossá.

Vonzerőt jelentett, hogy a verseny a közvetlenül a nézők előtt zajlott, ellentétben a hagyományos, nagypályás viadalokkal, amelyeken sokszor csak távcsővel lehetett nyomon követni a futamokat. Ezért az 1932-es Lake Placid-i játékok szervezői úgy döntöttek, hogy vegyes, a hosszú- és rövid pályás gyorskorcsolyázást ötvöző viadalt tartanak.

Ennek ellenére a sportág Európában, illetve Ázsiában csak később, az 1970-es években tudott gyökeret ereszteni. Az első, nemhivatalos világbajnokságot 1976-ban rendezték, míg a nemzetközi szövetség (ISU) 1981-ben tartotta meg saját égisze alatt a vb-t.

A rövid pályás gyorskorcsolya bemutatóként szerepelt az 1988-as calgaryi olimpián, s látványosságával egy csapásra óriási sikert aratott. Négy évvel később már teljes jogú sportágként volt jelen Albertville-ben, népszerűsége a téli játékokon azóta is töretlen.

A nemzetközi szövetség (ISU) honlapján található szabálykönyv szerint a világbajnokságokon jelenleg nemenként három távon, valamint összetettben és váltóban osztanak érmeket. Az egyéni viadalokon 500, 1000 és 1500 méteren mérik össze tudásukat a versenyzők. Távonként rendeznek futamokat, a selejtezőktől a döntőkig, az egyes futamokban általában négy korcsolyázó áll rajthoz. A sportágban gyakori a versenyzők közötti testi kontaktus, amelyek következtében látványos bukásokkal tarkított a küzdelem. A pályán elhelyezkedő versenybírók a szabálytalan lökéseket büntetéssel szankcionálják, súlyosabb szabálytalanság esetén utólag kizárják a vétkes versenyzőt. A távok első nyolc helyezettje pontokat kap, az első 34-et, a második 21-et, a harmadik 13-at, a negyedik nyolcat, az ötödik ötöt, a hatodik hármat, a hetedik kettőt, a nyolcadik pedig egyet. A vb-k zárónapján sorra kerülő 3000 méteres szuperdöntőkben a pontszerzők közül a legjobb nyolc indulhat, s ezen a viadalon újabb pontokat kapnak a helyezéseiknek megfelelően. A táv első 1000 méterét megnyerő korcsolyázó plusz öt pontot kap. A pontok összesítéséből alakul ki a végső eredmény, aki a legtöbb pontot szerzi, az nyeri az összetett világbajnoki címet.

A váltók versenyében a legutóbbi világkupa-sorozat első nyolc helyén zárt csapatok indulhatnak, illetve ha a rendező ország váltói nem végeztek a legjobb nyolcban, akkor a nyolcadik pozícióban zárt nemzet együttesei helyett állhatnak rajthoz a vb-n.

Az ISU előírásai szerint a világversenyeken legalább 60x30 méteres jégpályán kell kijelölni egy 111.12 méter hosszú ovális szakaszt, a csarnoknak pedig fedettnek, zártnak és fűtöttnek kell lennie.

A világbajnokság mindig három napig tart, az első napon az 1500-as táv versenyeit és a női váltók elődöntőit, a másodikon az 500-as egyéni viadalokat és a férfi staféták elődöntőit rendezik, a zárónapon pedig 1000 méteren és a 3000 méteres szuperdöntőkben küzdenek az indulók, valamint ekkor kerül sor a váltók döntőire is.

A tavalyi vb Sanghajban volt, Debrecen után jövőre – az egyelőre előzetes rendezési engedéllyel rendelkező – Montreal következik.