Síugrás: Stoch egy méterre a sáncrekordtól Lahtiban

Az első sorozatban Freund szállt a legmesszebbre, 131 és fél méternél landolt. Ettől fél méterrel maradt el a Szocsiban mind a két egyéni aranyat bezsebelő Stoch, pontban viszont több mint három volt a hátránya, míg a harmadik Schlierenzauer már több mint nyolccal volt lemaradva. Rajtuk kívül még hárman, a finn Anssi Koivuranta, valamint két osztrák, Thomas Diethart és Stefan Kraft tudott tíz ponton belül maradni az éllovashoz képest.

Nem ment viszont jól a korábbi összetett vk-győztes norvég Anders Bardalnak, aki 118 méterrel, csak a 24. helyről várta a folytatást. Ott azonban alaposan javított, a nap addigi leghosszabb repülését produkálva 133 és fél méterig szállt, igaz, az érkezéskor leguggolt, így alacsonyabb pontszámot kapott a zsűritől, de természetesen így is sokat lépett előre. Végül a 11. helyig sikerült feljönnie, s az összetett világkupában vezető szlovén Peter Prevc tudta megelőzni, akinek ehhez már 130 és fél méter is elég volt.

Amikor az utolsó hatos sorra került, akkor viszont már az osztrák Andreas Kofler állt az élen. Kraft 129 és fél métere azonban elég volt ahhoz, hogy újra változzon az éllovas személye. Diethart viszont csak 125 és félig szállt, így jó néhány helyet visszacsúszott, akárcsak Koivuranta a 123-mal.

Schlierenzauer viszont ezúttal másodszorra is jól ugrott, most 130 méterig szállt, s ezzel az élre állt. De Stoch még Bardalt is túl tudta szárnyalni egy méterrel – és így mindössze egy méterrel maradt el a 135 és feles sáncrekordtól – ráadásul neki a leérkezés is jobban sikerült, így 11 pontot vert az osztrákra, s mivel Prevcet is megelőzte, visszavette a vezetést az összetett világkupában. A kérdés már csak az volt, hogy a versenyt megnyeri-e?

Igen. Freund ugyanis a több kompenzációs pontért eggyel alacsonyabb kapuból rajtolt, de nagyon billegett a levegőben, s végül „csak” 129 és félnél landolt, ami kevés lett, s így a három pontos előnyéből ugyanekkora hátránya lett a végén. S bár nem jött neki össze a triplázás (az előző két versenyt ő nyerte), a második helyet azért így is bezsebelte.



Nem ment viszont jól a korábbi összetett vk-győztes norvég Anders Bardalnak, aki 118 méterrel, csak a 24. helyről várta a folytatást. Ott azonban alaposan javított, a nap addigi leghosszabb repülését produkálva 133 és fél méterig szállt, igaz, az érkezéskor leguggolt, így alacsonyabb pontszámot kapott a zsűritől, de természetesen így is sokat lépett előre. Végül a 11. helyig sikerült feljönnie, s az összetett világkupában vezető szlovén Peter Prevc tudta megelőzni, akinek ehhez már 130 és fél méter is elég volt.

Amikor az utolsó hatos sorra került, akkor viszont már az osztrák Andreas Kofler állt az élen. Kraft 129 és fél métere azonban elég volt ahhoz, hogy újra változzon az éllovas személye. Diethart viszont csak 125 és félig szállt, így jó néhány helyet visszacsúszott, akárcsak Koivuranta a 123-mal.

Schlierenzauer viszont ezúttal másodszorra is jól ugrott, most 130 méterig szállt, s ezzel az élre állt. De Stoch még Bardalt is túl tudta szárnyalni egy méterrel – és így mindössze egy méterrel maradt el a 135 és feles sáncrekordtól – ráadásul neki a leérkezés is jobban sikerült, így 11 pontot vert az osztrákra, s mivel Prevcet is megelőzte, visszavette a vezetést az összetett világkupában. A kérdés már csak az volt, hogy a versenyt megnyeri-e?

Igen. Freund ugyanis a több kompenzációs pontért eggyel alacsonyabb kapuból rajtolt, de nagyon billegett a levegőben, s végül „csak” 129 és félnél landolt, ami kevés lett, s így a három pontos előnyéből ugyanekkora hátránya lett a végén. S bár nem jött neki össze a triplázás (az előző két versenyt ő nyerte), a második helyet azért így is bezsebelte.