Téli sportok: „A FIS nem akar több Miklós Editet vagy Kostelicet”

Kaszó Klára, a Magyar Síszövetség ügyvezető elnöke az MTI-nek azt mondta, a nemzeti szövetségek nagy része csak egy támogatási forrásból tud részesülni, ez egy évi ötmillió svájci frankos összeg. Ennek 12.5 százalékát egyenlően, valamennyi tagország között osztják fel, míg a 87.5 százalékát eddig is főleg a nagy sínemzetek kapták meg, mert ők tudták a legtöbb versenyzőt delegálni az alpesi és északi világbajnokságra. Az elosztási módszer elve szerint megnézték, az adott országnak mennyi versenyzője vett részt alpesi, valamint sífutó, síugró és északi összetett vb-n.

„Ebben a felosztásban mi nem álltunk rosszul, mert sok sportolónkat tudtuk indítani vb-ken, még akkor is, ha közülük néhányan inkább tapasztalatszerzési céllal indultak, tudásban még nem érték el azt a szintet, ami a jó szerepléshez kellett volna, viszont az így kapott nemzetközi támogatásból évről évre tudtunk építkezni” – nyilatkozta Kaszó Klára, s hozzátette: a szocsi olimpia előtt is javarészt az így megszerzett összegből készültek, s Miklós Edit pályafutását is ebből „építették fel”.

Az ügyvezető elnök azt mondta, ezzel a módszerrel több kisebb, a sportágakban fejlődést felmutató nemzet is megfelelő támogatáshoz jutott, a sísport nagyhatalmainak viszont az ehhez kapcsolódó minőségi fejlődés már nem tetszett, bár az ebből származó összeg például az osztrák szövetség költségvetésének egy, míg a magyarénak az 50 százalékát tette ki.

„A támogatási összeg új elosztási módszeréről szóló elképzelést most kongresszusi határozatban fogadták el, s ennek van egy olyan része, amely jelentős hátrányt jelent a kisebb nemzeteknek, köztük nekünk is” – számolt be a mexikói Cancunban megtartott ülésen történtekről Kaszó Klára.

Az MSÍSZ ügyvezető elnöke azt mondta: több mint 40 százalékot úgy osztanak szét az új rendszerben, hogy csak azt veszik alapul, melyik ország mennyi világkupa-pontokat adó versenyt rendez, ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítik azon országok szövetségeinek működését, amelyeknek nem állnak rendelkezésre a rendezéshez szükséges infrastrukturális, földrajzi feltételek.

„Mi például egy síugró, vagy északi összetett, de még egy sífutó versenyt sem tudunk megrendezni, a feltételek sem adottak, és őszintén szólva azt sem tudjuk, hogy hogyan kell egy ilyet lebonyolítani. Rendezhetnénk másik országban, annak azonban óriási költségei vannak, tehát egész egyszerűen nem éri meg” – magyarázta Kaszó Klára. Hozzátette, egy verseny megrendezésénél már a naptárba kerülésnek is költsége van, ezen felül a FIS technikai delegáltjait is fizetni kell, időmérést kell biztosítani, pályabérleti díjjal és kötelezően megkötendő felelősség-biztosítással is számolnia kell a rendezőknek.

„Egy kétnapos verseny megrendezése hat-nyolc ezer svájci frankba kerül, az elosztási rendszerben pedig súlyozottan hátrányosan kevés pont jár alpesi versenyek után, míg a legerősebben a síugró és északi összetett versenyeket díjazzák, a támogatás úgy van meghatározva, hogy a verseny megrendezése kevesebb támogatást jelentsen, mint amennyibe kerül. Nincs is szüksége a nemzetközi sí életnek ennél több versenyre, az éves versenynaptárban eddig is több mint hatezer verseny szerepelt. Vagyis, akik eddig is szerveztek versenyt célirányos támogatás nélkül, ők szervezik majd a továbbiakban is, hiszen a kicsi országok támogatással együtt sem tudják kitermelni az ehhez szükséges összeget” – mondta az ügyvezető elnök.

Kaszó Klára jelezte, a sísportban érintett országok nagy részének nincs infrastruktúrája a rendezéshez, még az alpesi síben az elmúlt évtizedben sikeresnek számító horvátoknak sem, akik az alpesi versenyeken kívül nem aktívak.

„Olyan érzésem van, hogy a 2018-as pjongcsangi olimpia előtt szándékosan akarják megnehezíteni azoknak a versenyzőknek a felkészülését, akik olyan országot képviselnek egy-egy szakágban, amelyiknek papírforma szerint nincs létjogosultsága a kiemelkedő eredményekhez. A FIS nem akar több Miklós Editet vagy Janica Kostelicet, s ezt a versenypályán kívül akarják eldönteni” – jelentette ki az MSÍSZ ügyvezető elnöke. Hozzátette: a nagy sínemzetek képviselői – mint elnökség – előterjesztették, majd megszavazták a határozatot, de ezzel csak nekik lesz több pénzük.

„A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az eddigi 380 ezer svájci frank helyett szeptembertől körülbelül 60-80 ezer svájci frank lesz a nekünk járó FIS-támogatás, és ezt az első évre ígért kieső összeg 50 százalékát visszapótló alamizsna, azaz nagyjából 150 ezer svájci frank sem tudja enyhíteni. Ezt a kompenzációt azzal indokolják, hogy így könnyebb lesz az átállás, miközben 17 ország, amelyik több 10 és 100 millió euróból működteti sí sportágait, összességében 500 ezer svájci frankkal több pénzhez jut majd az ötmillióból, mint eddig” – foglalta össze a helyzetet Kaszó Klára, aki arról is szót ejtett, hogy az egész alpesi sport „haragszik” a magyarokra, amióta megtudták, hogy a svájci sztáredző, Stefan Abplanalp készíti fel a továbbiakban Miklós Editet.

„Ha beigazolódik, hogy esetleg megtévesztették a kisebb nemzeteket, akik kisebb-nagyobb egyéb támogatás ígéretéért a nagyokkal együtt szavaztak, akkor bíróság elé vihetjük az ügyet, de ettől még Miklós Edit olimpiai érme a tét. Gyors és hathatós segítség nélkül tehetetlenek leszünk, a nagy sínemzetek a versenyt a pályán kívülről eldöntve kényszeríthetnek minket vissza arra a szintre, ahonnan tíz év alatt kiemelkedtünk. Nemcsak Miklós Edit éremesélye, hanem a teljes magyar sísport jövője a tét” – mondta az ügyvezető elnök.