A február 9. és 25. között Dél-Koreában zajló téli ötkarikás játékokon eszerint a magyar csapatot minimum 10, maximum 22 versenyző alkotja majd, mellettük 16 kísérő teszi teljessé a delegációt. A legtöbb magyar sportoló rövid pályás gyorskorcsolyában szerepel majd.
Nagy Zsigmond csapatvezető beszámolójában elmondta, hogy Dél-Korea jövőre a szöuli nyári ötkarikás játékok után 30 évvel rendez ismét olimpiát, amelyen 15 szakág összesen 102 versenyszámában osztanak érmeket. Kiemelte: Magyarországnak eddig két kvótája van, sífutásban Kónya Ádám, valamint női műkorcsolyában Tóth Ivett révén, de még számos további magyar versenyző részvétele valószínűsíthető.
Kitért arra, hogy a Szocsiban lesiklásban hetedik alpesi síelő, Miklós Edit szépen gyógyul súlyos sérüléséből, és az orvosi vélemények szerint jelenleg 98 százalékos teljesítményre képes. Speciális térdvédőben síel, és a tervek szerint december elején fog először versenyezni.
Nagy Zsigmond szerint a legnagyobb figyelemmel kísért rövid pályás gyorskorcsolyázók nagy valószínűséggel teljes létszámmal, öt férfi és öt női versenyzővel tudják majd képviselni az országot. A hosszúpályás gyorskorcsolyázó Nagy Konrád tavaly 1500 méteren a második helyen zárta a világranglistát, és az idén szeptemberben elért eredményeivel jelenleg is a hatodik helyen áll, így az ő részvételére szintén igen jó esély van.
A csapatvezető szólt a negatívumokról is, jégkorongban, curlingben, északi összetettben ugyanis biztosan nem lesz magyar induló, akárcsak férfi és páros műkorcsolyázásban, valamint jégtáncban sem. Kiemelte: csak olyan magyar sportoló utazhat ki, aki előtte negatív doppingmintát produkál. Egyúttal megnyugtatta a kétkedőket arról, hogy a koreai válság ellenére biztonsági szempontból nem lesz probléma Pjongcsangban, továbbá jó hírként közölte azt is, hogy az amerikai és a japán csapat mindenképpen részt fog venni az olimpián.
Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke újságíróknak kijelentette, a rövid pályás gyorskorcsolyázókkal szemben nem fogalmaztak meg konkrét elvárást, de szeretné, ha éremmel térnének haza Koreából, és ha az esetleg arany lenne, az már a habot jelentené a tortán.
Nagy Zsigmond csapatvezető beszámolójában elmondta, hogy Dél-Korea jövőre a szöuli nyári ötkarikás játékok után 30 évvel rendez ismét olimpiát, amelyen 15 szakág összesen 102 versenyszámában osztanak érmeket. Kiemelte: Magyarországnak eddig két kvótája van, sífutásban Kónya Ádám, valamint női műkorcsolyában Tóth Ivett révén, de még számos további magyar versenyző részvétele valószínűsíthető.
Kitért arra, hogy a Szocsiban lesiklásban hetedik alpesi síelő, Miklós Edit szépen gyógyul súlyos sérüléséből, és az orvosi vélemények szerint jelenleg 98 százalékos teljesítményre képes. Speciális térdvédőben síel, és a tervek szerint december elején fog először versenyezni.
Nagy Zsigmond szerint a legnagyobb figyelemmel kísért rövid pályás gyorskorcsolyázók nagy valószínűséggel teljes létszámmal, öt férfi és öt női versenyzővel tudják majd képviselni az országot. A hosszúpályás gyorskorcsolyázó Nagy Konrád tavaly 1500 méteren a második helyen zárta a világranglistát, és az idén szeptemberben elért eredményeivel jelenleg is a hatodik helyen áll, így az ő részvételére szintén igen jó esély van.
A csapatvezető szólt a negatívumokról is, jégkorongban, curlingben, északi összetettben ugyanis biztosan nem lesz magyar induló, akárcsak férfi és páros műkorcsolyázásban, valamint jégtáncban sem. Kiemelte: csak olyan magyar sportoló utazhat ki, aki előtte negatív doppingmintát produkál. Egyúttal megnyugtatta a kétkedőket arról, hogy a koreai válság ellenére biztonsági szempontból nem lesz probléma Pjongcsangban, továbbá jó hírként közölte azt is, hogy az amerikai és a japán csapat mindenképpen részt fog venni az olimpián.
Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke újságíróknak kijelentette, a rövid pályás gyorskorcsolyázókkal szemben nem fogalmaztak meg konkrét elvárást, de szeretné, ha éremmel térnének haza Koreából, és ha az esetleg arany lenne, az már a habot jelentené a tortán.
A MOB első embere a közgyűlés elején tartott beszédében azt mondta, hogy a nyári magyarországi nemzetközi sportesemények pazarul sikerültek. Külön kiemelte ezek közül a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált (EYOF), amelynek a nemzetközi visszhangja szerinte egészen ragyogó volt, és mindezért gratulált elődjének, a győri polgármester Borkai Zsoltnak. Beszélt arról is, hogy befejezéshez közeledik a Magyar Olimpiai Bizottság elnökváltást követő átvilágítása, és kijelentette: ”a KPMG anyaga meg fogja erősíteni, hogy a MOB működése korábban is megnyugtató volt”.
Szabó Tünde sportért felelős államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar sport idei eredményei kézzel foghatóak, és szerinte mind az élsportban, mind az utánpótlás területén fantasztikus sikerek születtek. Külön kiemelte, hogy a magyar sport egyik nagy értéke a klubokban zajló szakmai munka.
„Büszkék lehetünk arra, hogy számos sportág jelene és jövője is garantált” – fogalmazott az államtitkár, aki távlati célként a magyar sport nemzetközi szintű eredményességét jelölte meg, hozzáfűzve, hogy ehhez a kormány minden támogatást meg kíván adni.
Mészáros János az etikai és jogi bizottság elnökeként az alapszabály átdolgozásáról számolt be. Kifejtette, hogy a módosítást sok egyeztetés előzte meg, miközben a sportot felügyelő minisztérium valamennyi javaslatát beépítették az új alapszabályba, és ezzel párhuzamosan a törvényszék által jelzett korábbi hiányosságokat is igyekeztek pótolni. A jelentősebb változtatások között említette, hogy ezentúl a nyári olimpia zárását követő három hónapon belül meg kell tartani a MOB tisztújítását.
A közgyűlés végül egyben szavazott az alapszabályról, amelyet a tagok két tartózkodás mellett jóvá is hagytak. Ennek keretében döntöttek arról is, hogy a MOB-tagok létszámát 200-ról 128 főre csökkentik. Ezt a hatékonyabb működéssel indokolták, mert a múltban többször előfordult, hogy a sok hiányzó miatt a közgyűlés határozatképtelen volt.
Fábián László sportigazgató a győri EYOF-ról tartott beszámolót, amelyet a tagok szintén egyhangúlag fogadtak el. Fábián büszkén emlékeztetett arra, hogy a júliusi eseményen Európa ötven országa képviseltette magát, ezzel az eddigi legnépesebb EYOF volt, amelyen közel 2600 versenyző és 800 kísérő vett részt, és 130 versenyszámban avattak bajnokot.
A sportigazgató jelezte, hogy a magyar csapat 13 arany-, 14 ezüst- és 14 bronzéremmel az éremtáblázat harmadik helyén zárt, ezzel túlszárnyalta az addig csúcsot jelentő párizsi szereplést, amikor is 29 érmet gyűjtöttek a magyar fiatalok.
A beszámolót ugyancsak egyhangúlag fogadta el a közgyűlés.
A felügyelőbizottság eddig betöltetlen helyére Pakucs Jánost választották meg.