Pjongcsang 2018: nincs egyetértés az orosz sajtóban az indulásról

A NOB végrehajtó bizottsága kedden Lausanne-ban úgy határozott, az orosz sportolók csak semlegesként, olimpiai zászló alatt indulhatnak Pjongcsangban a februári téli játékokon, az Orosz Olimpiai Bizottságot (OKR) pedig felfüggesztette, amivel egyben kizárta a testületet a dél-koreai seregszemléről.

Jevgenyij Szljuszarenko, a championat.com sportportál főszerkesztő-helyettese az RBK című gazdasági lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a részvételről valószínűleg „az ország vezetése fog dönteni”.

„Az Orosz Olimpiai Bizottság, meg a többi sportfunkcionárius úgy reagál, ahogy akar, de dönteni nem ők fognak, hanem tudják ki” – nyilatkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökre célozva Szljuszarenko.

„Az orosz kormánynak nincs formális eszköze arra, hogy hatást gyakoroljon azokra a sportolókra, akik semleges zászló alatt akarnak szerepelni. Tekintettel arra, hogy a sporttörténetben nem kevés példa volt arra, hogy sportolók semleges zászló alatt szerepeltek, az orosz hatóságok aligha fogják ebben megakadályozni saját állampolgáraikat, mert ez bírósági ügyeket és újabb nemzetközi botrányt vonhat maga után” – mondta az RBK-nak Tyimur Hutov, az MBS Law Firm ügyvédi iroda vezetője.

A championat.com-on egyébként közvetett nyilatkozatháború alakult ki az orosz jégkorongsport óriásai, többek között Alekszandr Ovecskin, a Washington Capitals orosz csapatkapitánya és Borisz Mihajlov kétszeres szovjet-orosz olimpiai bajnok között. Amíg Ovecskin „megalázónak” minősítette a NOB határozatát és a semleges zászló alatti indulás ellen foglalt állást, addig Mihajlov, aki szintén nem ért egyet a döntéssel, az olimpiai részvételre buzdított.

A szerdán közölt sajtónyilatkozatok szerint az orosz sportvilág nagyjai között nincs egyetértés abban a kérdésben, hogy a nemzeti büszkeséget kell-e előnyben részesíteni, avagy azt, hogy az olimpia a sportolói pályafutás csúcsa, amitől nem szabad megfosztani a „tiszta” sportolókat, és akikről zászló és himnusz nélkül is tudja mindenki, hogy kit képviselnek. Egyébként többen is úgy vélekedtek, hogy a NOB döntése politikai indítékú volt és rámutattak, hogy az éppen orosz elnökválasztás előtt történt.

A Szport-Ekszpressz arra hívta fel a figyelmet, hogy a NOB több szempontból is példátlan döntést hozott. A lap szerint mindeddig egyetlen ország olimpiai bizottságát sem függesztették fel, és egyszer sem szerepeltek a versenyzők „olimpiai sportoló valamilyen országból” státusban – bár kétségtelenül voltak menekültek és semleges színekben indulók.

„Mi több, soha nem volt még (és valószínűleg nem is lesz) »olimpiai csapat Oroszországból« elnevezésű csapat” – hangzott a kommentár.

A sportlap „nagyon keménynek" és egyes részleteiben „megalázónak” nevezte a NOB határozatát, de elismerte, hogy a testület elnöke nyitva hagyta Oroszország előtt az ajtót.

A Kommerszant című gazdasági lap szerint a téli sportok olyan fiatal orosz szupersztárjai, mint Jevgenyija Medvegyeva műkorcsolyázó, Szergej Usztyugov sífutó, vagy Roman Repilov szánkós, akik az életkorukból adódóan nem érintettek a doppingolási rendszerben, minden bizonnyal meghívást kapnak majd az olimpiára.

A Novaja Gazeta című független lap arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orosz Olimpiai Bizottság jogainak helyreállítása csak abban az esetben lehetséges, ha a sportolók és a sportvezetők is maradéktalanul betartják a szabályokat. Az újság állásfoglalása szerint azonban amíg ehhez az első csoport esetében nem fér kétség, addig a másodikéban „teljesíthetetlen a feladat”, hiszen éppen a tisztségviselők tevékenysége „vezette Oroszországot a szégyenoszlophoz, az olimpiai mozgalmat a mély válsághoz, s az orosz társadalmat a megosztottság elmélyüléséhez”.

A kommentár rámutatott, hogy a tagadás, a felelősök rejtegetése és az a változatlan retorika, amely a Nyugatot kettős mérce alkalmazásával vádolta meg, eredménytelem maradt.

„Nehéz arra számítani, hogy az oroszországi hatalom megengedi majd a tiszta sportolóknak, hogy önállóan döntsenek arról rész vegyenek-e vagy nem a játékokon” – írta a Novaja Gazeta, emlékeztetve arra, hogy a kormányzat több szintjén sokszor elhangzott már, hogy „megengedhetetlen” semleges zászló alatt elindulni.

„Az engedély egyet jelentene a gyengeség megnyilvánulásával, a megaláztatásba való belenyugvással és a vádak elismerésével, amelyeket az orosz fél jogellenesnek, valamint az általánosan elfogadott jogi és etikai normákkal ellentétesnek tart” – állt a cikkben, amely nem zárta ki, hogy azokat, akik szemben kívánnak menni az árral, „árulókként” fogják megbélyegezni.