Peking 2022: madártávlat – 1 év a téli olimpia rajtjáig

Noha az újabb és újabb hullámokat vető koronavírus-járvány miatt a 2021-es nyári tokiói olimpia megrendezésének lehetősége is egyelőre csak derengő fény egy hosszú és meglehetősen sötét alagút végén, a 2022-es pekingi téli játékok szervezői magabiztosan lépkedve haladnak előre az ötkarikás úton.

Tehetik, hiszen a vakcinák fejlesztésével, a védekezési lehetőségek realizálásával nagy esélyt kaptak, hogy pontosan egy év múlva, február 4-én fellobbanhasson a láng nemzeti stadionjukban, a híres Madárfészekben, amely a 2008-as nyári játékok központi helyszíneként is szolgált.

A 2022-es téli olimpia helyszínei közül többet már megismerhettünk jó másfél évtizeddel ezelőtt, hiszen a költséghatékony, zöld és fenntartható játékok jegyében több nyári olimpiai létesítményt is téliesítettek a szervezők – a Madárfészek mellett hasznosul többek között egy másik ikonikus építmény, a játékok pekingi klaszterében található Vizes Kocka is, ahol az egykori úszóversenyek helyett most a curlinget rendezik. Csak a gyorskorcsolyázóknak építettek egy Jégszalagnak elnevezett vadonatúj Nemzeti Gyorskorcsolyacsarnokot.

A szervezők három klaszterben rendezik meg a 16 napos eseményt. A fővárosban a jeges sportágak vonzzák majd a nézőket, akik újonnan épült gyorsvasúthálózat és a 350 km/órás sebességgel közlekedő vonatok segítségével egy órán belül érhetik el a hegyi helyszíneket, vagyis az alpesi, bob- és szánkóversenyeknek otthont adó Jencsing, illetve az északi, valamint a snowboard- és free­style-versenyek helyszínéül szolgáló Csangcsiakou területet.

A játékok előkészületei nemcsak a kínai téli és szabadidős sportok fejlődésére gyakoroltak nagy hatást, a pályaépítések és az őket körülölelő – a későbbiekben a téli turizmust szolgáló – üdülőövezetek kialakításának köszönhetően másfél millió munkahelyet teremtettek. A pekingi szervezők csatlakoztak a 2018-ban indított „ENSZ Sport a klímavédelemért” programhoz, így példaértékűen jártak el, legyen szó a hulladékkezelésről, az energiatakarékosságról vagy a szén-dioxid-kibocsátásról. Utóbbi kapcsán például olyan természetes, szén-dioxid-alapú hűtőközeget fejlesztettek a jégpályákra, amelynek nincs környezetkárosító hatása, csökkenti a játékok „szénlábnyomát”.

Hogy miért is hangsúlyos ennyire a kínai rendezőknek a környezetvédelem?

A 2008-as nyári olimpia a légszennyezettsége miatt vált hírhedté. Sok sportoló már a repülőgépről leszállva maszkot viselt – pedig hol volt még a Covid–19... –, a kerékpárosok, maratoni futók és gyaloglók félelmeiknek hangot adva kezdték a versenyeket. Bár a kínai kormány több intézkedést léptetett életbe a játékok kezdete előtt (gyárakat zártak be, építkezéseket lassítottak és az autók egy részének megtiltották a közlekedést), a mérések alapján a pekingi játékok idején négyszer annyira volt szennyezett a levegő, mint egy átlagos Los Angeles-i napon, pedig az sem semmi…

A 14 évvel korábbi képek, meglehet, visszaköszönnek a 2022-es téli olimpián is, minden attól függ, a koronavírus elleni védekezésben miként halad a világ. Egy biztos: Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője a napokban erősítette meg, hogy a pandémia okozta nehézségek ellenére Peking készen áll, és maszkban vagy anélkül meg akarja rendezni a 2022-es téli olimpiát.

HÁTHA MI IS KIJUTUNK – JÉGKORONG

Több mint fél évszázados hiánypótláson dolgozik a magyar jégkorong, ugyanis legutóbb az 1964-es téli játékokon volt jelen hokicsapatunk – jelenleg úgy állunk, hogy a férfi- és a női válogatott is egyetlen kvalifikációs tornára van a Pekingbe jutástól.

A hölgyek 2021 novemberében juthatnak kvótához, ha Príbramban a házigazda Csehország, valamint Norvégia és egy korábbi selejtezőkör továbbjutója előtt végeznek – nem könnyű feladvány, habár e társaságban a mieink számítanak az egyik nagymenőnek, hiszen az első elit-vb-szereplésükre is készülnek.

Mindeközben a férfiaknak sokkörös kvalifikáción kell átverekedniük magukat az ötkarikás szereplésig: ebből a legutóbbi kanyart 2020 februárjában Nottinghamben többek között a házigazda Nagy-Britannia legyőzésével vette a csapat, utána viszont jött a koronavírus-járvány, úgyhogy az eredetileg 2020. augusztusra kiírt utolsó selejtezőkört elhalasztották idén nyárra. 2021. augusztus 26–29. között tehát a Rigába telepített csoport házigazdája, Lettország, valamint Francia- és Olaszország előtt kellene nyernünk, csak hát amíg a mieink a divízió 1/A-hoz tartoznak, a riválisok jobbára az elithez...

Ugyanakkor a téli olimpiáknak a férfi jégkorongtorna az éke – már ha az észak-amerikai NHL világ­sztárjai is eljöhetnek. A legutóbbi kollektív szerződés egyik sarokpontja volt az ötkarikás részvétel, de a sokoldalú olimpiai megállapodást az NHL és a helyi játékos-szakszervezet után még a NOB-nak és a Nemzetközi Jégkorongszövetségnek is jóvá kell hagynia. Viszont az NHL második embere, David Fehr szerint biztosra vehető, hogy a 2018-as hiányzás után 2022-ben Pekingben az NHL-esek is játszhatnak.

LESZ CÍMVÉDÉS? – RÖVID PÁLYÁS GYORSKORCSOLYA

A rövid pályás gyorskorcsolyázók kapcsán elég nehéz jósolgatni az egy év múlva kezdődő pekingi játékok fényében, és nemcsak azért, mert mindössze egy (világ)versenyt rendeztek eddig a szezonban, hanem azért is, mert még a kvalifikációs viadalok előtt állunk.

A januári Európa-bajnokság kapcsán nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, és ezt nem az mondatja velünk, hogy a mieink „csak” egy ezüstéremmel zárták az Eb-t, hanem például az, hogy amíg a magyar csapat nyolcvan százaléka nem, a hollandok és az oroszok megúszták a koronavírus-fertőzést, ráadásul a sportág nagyhatalmának számító dél-koreaiakról, kínaikról semmit sem tudunk, de a kanadaiakról és az amerikaiakról sem sokat...

Ennek híján kevesebb tényt rögzíthetünk.

De például azt, hogy 2018-ban Pjongcsangban megszületett Magyarország első téli olimpiai aranyérme a Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Burján Csaba, Knoch Viktor összetételű férfiváltónak köszönhetően, igen: fiaink nem is utazhatnak más céllal Pekingbe, mint hogy megvédjék a címüket! Knoch ugyan visszavonult, ám a honosított amerikai Krueger John-Henryvel is bivalyerős a kvartett, így az újrázás reális lehetőség.

Csak ezt ebben a sportágban nehéz kijelenteni, nem véletlenül fogalmaz Liu Shaoang óvatosan Pekinget illetően: „Szeretnénk jól szerepelni, de azért egy évvel korábban nemigen lehet megjósolni, mi történik majd az olimpián, pláne a mi sportágunkban, ahol gyakorta borul a papírforma.”

A pjongcsangi volt az első olimpia, amelyen a magyar csapat maximális létszámmal, azaz tíz versenyzővel vett részt. A cél most is ez.

Új versenyszám az olimpiai programban a vegyes váltó, 12 csapat kvalifikálhat (itt is jó esélyünk van szép eredményre), a hagyományos váltóban 8-8 együttes. Ha váltóval nem kvalifikál egy ország, akkor mind a férfiaknál, mind a nőknél legfeljebb három egyéni versenyző indítható.

A kvóták sorsa négy világkupaversenyen dől el, amelyből kettőt Ázsiában, kettő Európában rendeznek.

ERŐS KVALIFIKÁCIÓS IDŐSZAK KELL – KVÓTAESÉLYEK

Alpesi síben a világelitbe jutó Miklós Edit óriási űrt hagyott maga mögött 2018-as visszavonulásával, de a 18 éves Tóth Zita egy nap talán a nyomdokaiba léphet. A Vasas tehetséges sportolója egyre jobban teljesít a nemzetközi versenyeken is, így a világranglistán elfoglalt helyezése alapján szinte biztosan alanyi jogon szerez kvótát a téli olimpiára. A férfiak helyzete nehezebb, de ha jól sikerül az előttünk álló egy év, Úry Bálintnak, Nagy Bencének és Trunk Tamásnak is lehet esélye a kijutásra.

Pap Koppány síkrosszban próbál meg kvótához jutni – eddigi eredményei alapján ő is bizakodhat.

Síugrásban a töretlenül fejlődő Vörös Virág már rendszeres világkupa-pontszerzőnek számított, amikor tavaly márciusban keresztszalag-szakadást szenvedett. Tehetsége és képességei alapján biztos helye lenne az olimpián, a hosszú kihagyás és rehabilitáció után viszont kérdéses, hogy a részvételről döntő, jövő januárig tartó időszakban sikerül-e visszatérnie korábbi formájához és elegendő pontot gyűjtenie a kvótához.

Sífutásban szintén januárig tart a kvalifikációs időszak, amelyben formája és eddigi eredményei alapján Kónya Ádámnak reális esélye van kijutni, hiszen az A-szintet korábban már elérte, így csak újra ki kell hoznia magából, ami benne van. Némi szerencsével Lágler Kristóf is kijuthat Pekingbe, ahogy az épp sérüléssel bajlódó – és sílövészetben is próbálkozó – Pónya Sára is.

Biatlonban a folyamatos szigorítások miatt minden eddiginél nehezebb a kvótaszerzés, a fix helyeket a hagyományos sínemzetek képviselői viszik el. A többiek a szintén erősen limitált szabadkártyákban bízhatnak – ezek alapján egy férfi és egy női résztvevőben reménykedhetünk.

Az összeállítást készítette: Kovács Erika, Lipiczky Ágnes, Szűcs András, Zsoldos Barna