Jó ideig nem is kávézott, s aki azokból az időkből ismeri, még talán is meg is lepődhetett szerdán délután: Valter Attila budai kávézójában ugyanis Jászapáti Petra állt a pult mögött.
A vasárnap sporttörténelmet író rövid pályás gyorskorcsolyázó (a honi sportág első női egyéni Eb-aranyát szerezte) a szeptemberi országos bajnokság utáni rövidke szünetet nem töltötte tétlenül: elvégzett egy baristatanfolyamot.
Merthogy időközben megszerette a kávézást…
„Tényleg nem kávéztam sokáig, pedig körülöttem majdnem mindenki, például a férjem, Jack, és a nagylányok is – utóbbi megjegyzés kapcsán útmutató Jászapáti Petra mondandójához: amikor jelenlegi legjobb short trackesünk felkerült a válogatottba, Heidum Bernadett és Keszler Andrea meghatározó tagjai voltak a csapatnak, és rögtön pártfogásukba vették Petrát (és egyébként a többieket is, például Bácskai Sára Lucát is). A kicsiket egyszerűen csak kiscsirkeként nevezték, míg a fiatalok Keszleréket nagylányoknak, s bár azóta ez a kapcsolat minden oldalról és irányban barátsággá nemesedett, a megnevezések maradtak. – Gyakran előfordult, hogy kerestünk egy jó helyet kávézásra akár itthon, akár külföldön, olyankor én mindig teát ittam. Aztán az egyik vizsgaidőszakban rászoktam a kávéra. Megszerettem, és érdekel ez a világ: kíváncsian kóstolom meg a kávékat, amit egyébként otthon én magam őrlök egy kézi darálóval. A legjobban a cappuccinót és a cortadót szeretem. És magát a szertartást is. Ha egyedül vagyok, akkor is szeretem azt a néhány percet – kikapcsol, feltölt.”
Jászapáti Petra szerdán négy órán keresztül állt a pult mögött, és amellett, hogy járt a keze, és ügyesen dolgozott (és nagyon finom kávét szervírozott!), végig mosolygott – baristaként is elsőrangúan vizsgázott.