Téli olimpia: Burján Csaba örökbe fogadta a milánói kabalaállatot

Burján Csaba végigmosolyogta a délelőttöt: olimpiai bajnok rövid pályás gyorskorcsolyázónk szabadságot vett ki csütörtökre, hogy eleget tegyen a Magyar Olimpiai Bizottság felkérésének – a 2018-ban aranyérmes férfiváltó egyik tagja a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykertben Olivért, az albínó vadászgörényt fogadta örökbe.

A 2026-os téli játékok két kabalafigurája a fehér hermelin, Tina és barna „társa”, Miló (a két név a két rendező város nevéből származik).

Az egyéves Olivér nagyon barátságosan viselkedett, a gondozója öléből majdhogynem kimászva Burján Csaba felé „kacsingatott”.

Az állatkerti program után a második felvonásra már a Városligeti Műjégpálya dísztermében került sor – Burján Csaba mellé újabb kiválóságok érkeztek, mégpedig az ötkarikás ezüstérmes Sallay András és Regőczy Krisztina jégtáncosok személyében.

„Rendeztek már korábban téli olimpiát Cortina D’Ampezzóban, mégpedig 1956-ban, ott párosban bronzérmet szerzett a műkorcsolyázó Nagy László, Nagy Marianna duó – kezdte beszédét Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. – Nyilván mások az elvárások egy téli olimpia, mint a nyári előtt, de azért persze vannak. Tizenöt-húsz tagú csapatra számítunk, ezt a létszámot természetesen jelentősen megdobná, ha a női jégkorong-válogatottunk kvótát szerezne. Nagy távolságok lesznek jövőre, olaszos a szervezés, de végül minden rendben lesz, ebben biztos vagyok.”

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár is csatlakozott a tekintetben Gyulay Zsolthoz, hogy a téli olimpia talán másabb, mint a nyári:

„Hazánkban ha azt mondjuk, hogy olimpia, többen gondolnak a nyárira, holott talán mostanra ez már nem is helyes, hiszen a téli sportágakban is vannak sikereink. Egy évvel a párizsi játékok előtt arról beszéltünk, hogy bízunk abban, minél népesebb lesz a magyar csapat, egy esztendővel Milánó előtt ugyanezt mondjuk – és azt, hogy a sikeres kvalifikációhoz mi minden feltételt biztosítunk.”

Schmidt Ádám hangsúlyozta, az érintett sportágak szövetségeit 1.650 milliárd forinttal támogatják a Nemzeti Versenyfejlesztési Programon keresztül, az előkészületekhez 350 milliót biztosítanak a MOB-nak, de a különböző edzői programokon és a Tehetség Plusz Programon keresztül is nyújtanak még támogatást.

Burján Csaba elárulta, hogy a phjongcshangi játékok előtt jól ment a szekér, ám aztán még a kvalifikációt megszerezni is éppen hogy sikerült, úgyhogy: „Ez is mutatja, hogy az embernek sosem szabad elbíznia magát. Szerencsére a kínkeserves kvalifikációs időszak után az olimpián kijött a forma.”

A Sallay András, Regőczy Krisztina jégtánckettős 1980-ban kettesben alkotta a magyar olimpiai csapatot.

„Akkor régen, vagyis tegnapelőtt valóban ketten voltunk a magyar csapat, örülök, hogy azóta egyre nő a létszám. Sikeres kvalifikációt kívánok mindenkinek, és azt, hogy az olimpián majd nyújtsa azt, amit saját magától elvár” – mondta el Regőczy Krisztina.

„Egyetértek Krisztával, annyit tennék hozzá, hogy soha, senki se adja fel. Akkor sem, ha előtte a felkészülés nem úgy sikerült, vagy az olimpia előtti versenyeken nem ment úgy. Feladni sosem szabad” – tette hozzá Sallay András.

A sajtótájékoztatón a téli sportágak szövetségeinek képviselői is beszéltek az elvárásokról.

Kósa Lajos, a Magyar Korcsolyázószövetség elnöke rövid pályás gyorskorcsolyában 10, nagypályán 1 versenyző kvalifikációját reméli, míg műkorcsolyában úgy véli, hogy a páros mellett ezúttal a jégtáncosok is kvótát szerezhetnek.

Csák Levente, a Magyar Síszövetség elnöke elmondta, már tart a kvalifikációs időszak, s jelenleg öt kvótával rendelkezünk, míg Bécsy Balázs, a Magyar Snowboardszövetség elnöke úgy véli, Kozuback Kamilla ott lehet a következő játékokon.

Szabó Bence, a Magyar Jégkorongszövetség főtitkára megtiszteltetésnek érezte, hogy ő képviselhette a sajtótájékoztatón a sportágat, és emlékeztetett arra, hogy 1964-ben volt legutóbb magyar jégkorongcsapat olimpián – a női gárda a héten küzd azért, hogy kvalifikáljon a 2026-as játékokra.