Rendhagyó beszélgetés volt a Nemzeti Sportrádióban, ugyanis ezúttal nem a budapesti stúdióban folyt a beszélgetés, hanem a stáb utazott le Szegedre, ahol az ott pihenő Kónya Zsófiával találkozott, aki szeretne ott lenni pályafutása negyedik olimpiáján, Milánóban is.
„Akkor történt nálunk a nagy változás, amikor Nicholas Gooch lett a női váltó edzője. Akkor úgy gondoltam, hogy miért ne kóstolnék bele egy új edzésmódszerbe? Az egy kis felfrissülés, újdonság volt az eddigiekhez képest, és annyira megtetszett, hogy megtaláltam a további motivációt, így még egy olimpiát bevállalok.”
A gyorskorcsolyázó beszélt arról is, hol tart most a váltó.
„Reálisan azt látom, hogy az ötödik-nyolcadik helyig biztosan tudnánk hozni valami jó eredményt. A vb-n például nem volt ott Jászapáti Petra, ami visszavetette a váltó teljesítményét, de így is nagyon jó helyezéseket szereztünk. Az elődöntőben 4.06-os időnk volt, ami igen erős. Ha még egy picit összerakjuk ezt a váltót, akkor a döntőt is elcsíphetjük, de ehhez persze nagyon sok mindennek össze kell jönnie, a szerencsefaktort is beleértve, amire nincs ráhatásunk. Világviszonylatban is folyamatosan erősödünk, de ez a mezőnyre is igaz. Jól haladunk, persze vannak kisebb-nagyobb hibák, amiket ki kell javítanunk, értem ezalatt a váltások időzítését, vagy hogy milyen sebességgel korcsolyázzunk ki a társ elé. De ezeket minden egyes nap gyakoroljuk.”
Kónya hozzátette, hogy nem számítanak olyan mázlira, mint amilyen Steven Bradburynek volt a 2002-es olimpián, amikor mindenki kicsúszott előle, és úgy lett ötkarikás bajnok. És hogy miként folytatódik a felkészülés?
„Kaptunk négy hét pihenőt. Az edzőtáborokat még nem tudom, de a jeges edzést korábban kell kezdeni a világkupa-versenyek miatt, mert onnan lehet kijutni az olimpiára. A kvalifikációs világkupán tehát topon kell lennünk!”
A saját szerepéről is szót ejtett a váltó legrutinosabb tagja.
„Próbálok irányt mutatni, mint a legidősebb versenyző. A fiatalság túlsúlyban van a váltóban, ez engem is fiatalabban tart. Még érzem, hogy van bennem erő, és próbálom motiválni a társaimat is. Sok generációváltás túléltem, félelmetes ebbe belegondolni. Szocsiban még én voltam a zöldfülű, de jó volt ebbe is belekóstolni.”
A TELJES BESZÉLGETÉS ITT HALLGATHATÓ MEG: