Hegynek föl, hegyről le – így néz ki az olimpián debütáló sítriatlon

Meglepő módon az egyik legnépszerűbb sportágban, az alpesi síben eggyel csökkennek a versenyszámok. Kikerül ugyanis a programból a férfi és női kombináció, amely 1988 óta volt állandó eleme a játékoknak (1936-ban és 1948-ban is benne volt a programban), illetve a legutóbbi két játékokon szereplő csapatverseny. Helyettük férfi és női csapatkombináció lesz, amelyben egy-egy lesikló és műlesikló képvisel egy nemzetet és kettőjük összesített eredménye alapján alakul ki a végeredmény. A tavalyi vb-n Svájc, illetve az Egyesült Államok szerezte meg a győzelmet.

A hírek szerint az északi összetett komoly bajban van: továbbra sem vették fel a programba a nők küzdelmeit, s előfordulhat, hogy négy év múlva már a férfiak sem lesznek ott. Most még marad mindhárom versenyszámuk: egyéniben normál sáncról, illetve nagysáncról is ugranak, s ezt követően futnak 10 kilométereket, azonban az eddigi négyfős csapatversenyt felváltja a kétversenyzős csapatsprint, egyúttal az egy nemzetből indulók számát egyéniben is négyről kettőre korlátozták.

Síakrobatikában két új számot rendeznek, mégpedig a férfi és női dual mogult, vagy magyarul inkább párhuzamos mogult (buckasízést). Ennek egyéni változata már 1992 óta szerepel az ötkarikás programban, ebben a számban viszont egymással párhuzamosan indulnak majd a sízők és egyenes kieséses rendszerben bonyolítják le a viadalt.

A sífutóknál csak a versenyek távjai változtak, egységesítették ugyanis a férfi és női számok hosszát. Így a férfi síatlon 10 kilométerrel rövidebb lesz, mert a hölgyekhez hasonlóan 10 kilométert klasszikus, 10-et pedig szabad stílusban tesznek majd meg. Az egyéni indítású távon is 15 helyett csak 10 kilométert kell majd futniuk a férfiaknak, ezúttal szabad stílusban, míg a váltóknál az arany középutat választották: a nők eddigi 4x5 és a férfiak 4x10 kilométeres versenye helyett mostantól egységesen 4x7.5 kilométert tesznek majd meg. Hosszú távon viszont az erősebbik nemhez igazodnak, azaz a hölgyeknek is 50 km-t kell majd futniuk, ráadásul klasszikus stílusban, az eddigi 30 helyett. A két stílus egyébként olimpiánként cserélődik, azaz a sprintereknél most egyéniben kell klasszikus, csapatban pedig szabad stílusban teljesíteni a távot.

Egyre jobban törnek előre a női síugrók, és ez a milánói-cortinai olimpián, egészen pontosan a versenyek helyszínén Predazzóban is érezhető lesz, mert már nem csak normál sáncon, hanem nagysáncon is összemérik a tudásukat. Emellett változás lesz az is, hogy a férfiak klasszikus csapatversenye helyett majd úgynevezett szupercsapatversenyt rendeznek, az alpesi és az északi sízőkhöz hasonlóan négy helyett nemzetenként két ugró részvételével.

A szánkósoknál négyről ötre bővült a program, mert mostantól a hölgyek az eddigi együléses mellett, a férfiakhoz hasonlóan, a kétüléses formációban is versenyezhetnek. Az ötödik szám pedig a vegyes csapatváltó, amely 2014 óta a program része, de mostantól már a női kettesek is tagjai lesznek.

Egy számmal bővül a szánkósokkal ellentétben fejjel előre csúszó szkeletonosok programja: a férfi és női egyéni küzdelmek mellett a szánkósokhoz hasonlóan itt is bevezetik a vegyes csapatváltót.

És akkor a végére hagytuk a desszertet, a vadonatúj sportágat, amelyet sítriatlonként aposztrofálunk (angolul ski mountaineering). Gyakorlatilag ugyan semmi köze sincs a klasszikus triatlonhoz, ami a hasonlóság, az – természetesen az itt is meglévő hármas jellegen felül – az úgynevezett öltözőzóna. Mert itt három különböző szakágat ötvöztek a sportág kitalálói. A férfi alpesisí-versenyeknek is helyet adó Stelvióban ugyanis sífutással kezdik majd a távot a versenyzők, de a hegynek felfelé. Leginkább a Tour de Ski befejezőszakaszához tudnánk ezt hasonlítani, ahol a sífutók hegynek felfelé teljesítik az Alpe Cermis lesiklópályáját. Itt azonban eljön egy pont, ahol váltanak, amikor már annyira meredek a pálya, hogy vagy lecsatolják a lécüket (amelyeket aztán a hátukon visznek) és sícipőben, vagy a lécükre egy speciális prémborítást feltéve haladnak tovább a meredeken (a tesztversenyeken készült felvételek alapján az olimpián az előbbi várható). A csúcsra érve aztán visszacsatolják léceiket (vagy egy mozdulattal lerántják róla a prémet) és lecsúsznak a hegyről egy óriás-műlesikló pályán, a célba aztán sífutással érkeznek. Az olimpián ebből férfi és női sprintversenyt, valamint a vegyes váltók megméretését rendezik meg.