Lindsey Vonn, a sebesség démona

Lindsey Vonn a téli sportok egyik királynője. Alpesi síben két éve nincs jobb nála, és hatalmas meglepetés lenne, ha arany nélkül távozna a vancouveri olimpiáról. Az amerikai sportoló sikerének titka a kitartás és a bátorság.

Életfilozófiája egyszerűen hangzik, ám aszerint élni annál nehezebb: „Ha keményen dolgozol, meglesz az eredménye. Ha kudarcot vallasz, állj fel, és legyél még keményebb, éhesebb, ambiciózusabb."

A kis Lindsey Kildow egy sípálya közelében nőtt fel, úgyhogy ha akarta volna, se tudta elkerülni, hogy háromévesen sílécet csatoljanak a lábára – kis túlzással a kúszás és a járás után ez volt a következő mozgásforma, amelyet elsajátított.

„Olyan fiatal voltam, hogy már nem is igazán emlékszem erre az időszakra. Remek móka síléceken felnőni, csak az a baj, hogy eleinte nagyon lassú voltam. Nyolc- vagy kilencévesen eldöntöttem, hogy versenyszerűen akarom űzni ezt a sportot, és szeretnék olimpiai aranyat nyerni. Lenyűgöző, hogy a gyerekkori álmok milyen messzire repítenek..."

Tiniként belógott a világbajnokságra

Hogy Lindsey mennyire ambiciózus volt tiniként, jól mutatják az 1999-es világbajnokságon történtek. A viadalt az egyesült államokbeli Vailben rendezték, s akkor még csak tizenhárom éves volt, de legbelül már felnőttválogatottnak érezte magát. Az egyik helyi boltban édesapja megvette neki a nemzeti csapat egyenruháját, és az ifjú hölgy napokig abban lófrált. Még a versenypálya szigorúan elzárt célterületére is sikerült bejutnia a következő dumával: „Nincs nálam az igazolványom, de csapattag vagyok. Látja a ruhámat?"

A fellépése rendkívül meggyőző lehetett, mert beengedték, úgyhogy a későbbi négyszeres világbajnok Bode Miller autogramját is begyűjtötte. Nem sokkal ezután megnyerte az olaszországi Trofeo Topolino gyerekversenyt. Maga a név a magyar fülnek talán nem cseng ismerősen, de Lindsey élete egyik legmeghatározóbb élményének tartja.

„Akkora volt a felhajtás az esemény körül, mintha valamiféle miniolimpián vettem volna részt. A nagypapám és az apukám is eljött, előttük nyerni hihetetlen élmény volt."

Ekkoriban kapta a „The Don" becenevet, amely Bode Millertől származik. A honfitárs egyszer rosszul írta le Kildow nevét, így vált belőle Kildon. Ez később átalakult, és lett „The Don", de számos más variáció (például Don Don) is létezik még.

Egyszer már nagyon kiszúrt vele az élet

Az élet nagyon kiszúrt vele 2006-ban. A torinói téli játékokra már abszolút favoritként és hazája egyik legnagyobb reménységeként érkezett, ám utóbb még érmet sem sikerült nyernie. Az egyik edzésen balesetet szenvedett, és kórházba került. Ekkor is tanúbizonyságot tett hatalmas akaraterejéről. Sérülései nem voltak súlyosak, így kiengedték, Lindsey pedig meg sem állt a pályáig. Mindezzel együtt nem számíthatott éremre, be kellett érnie egy hetedik és egy nyolcadik hellyel: „Oka volt, hogy ez történt. Egy lehetőség elveszett, de a történtek megadták az erőt és a motivációt, amelyre szükségem volt."

Talán éppen ennek hatására indult be később a szekere, és az amerikai ma már kétszeres világbajnoknak és számtalan világkupaverseny győztesének vallhatja magát.

Lindsey 2007. szeptember 29-én hozzáment Thomas Vonnhoz, és felvette a nevét. Vállalkozó férje is alpesi síző volt korábban, legjobb eredménye egy kilencedik hely a 2002-es olimpián szuper óriás-műlesiklásban.

Picabo Street volt a nagy példaképe

A még mindig csak huszonöt éves Lindsey ma már ugyanolyan példakép a feltörekvő generáció számára, mint annak idején az olimpiai és világbajnok Picabo Street volt neki.

„Büszke vagyok rá, hogy ösztönözhetem a gyerekeket. Szeretnék jó példával járni előttük, úgy érzem, kevesen teszik ezt meg manapság. A gyerekeknek szükségük van rá, hogy valakire felnézhessenek" – mondta Lindsey Vonn, akit egyébként egykori hőse, Picabo Street a sebesség démonának nevezett el.

Nem véletlenül.

Szerinte egyszerűen elképesztő, hogy ez a lány mennyire imádja a sebességet, és mennyire fittyet hány a veszélyre: „A legtöbben azt gondolják a lesiklás rajtja előtt, hogy csak éljem túl, de Lindsey azt mondja: juhééé!"

Amikor jó a pénzdíj is

Nem csupán a női alpesi síelők világkupa-sorozatának összetett versenyében, hanem a sportág képviselőinek kereseti listáján is az élen áll Lindsey Vonn – a legeredményesebb férfiakat is megelőzve. Az amerikai sportoló – a nemzetközi szövetség csütörtöki közlése szerint – az idény kétharmadáig 221 300 eurót (mintegy 60 millió forintot) keresett az egyes állomásokon elért helyezéseivel. Az összesített rangsorban a svájci Didier Cuche szerepel a második helyen 192 733 eurós pénzdíjjal. Ő a múlt hétvégi, kitzbüheli keresetét, mintegy 20 000 eurót a haiti földrengés károsultjainak megsegítésére ajánlotta fel.

A férfiak összetett vk-jában 25 forduló után éllovas osztrák Benjamin Raich a kereseti listán még a férfiak között is csupán a harmadik, 125 550 euróval, mivel Cuche mellett a vk-második svájci Carlo Janka is megelőzi őt 157 324-gyel. Mindkettejüknél többet – 167 633 eurót – keresett ugyanakkor a női listán második német Maria Riesch.

Vancouver előtt kézsérülése ad okot az aggodalomra

Vonn a közelgő téli olimpiai kapcsán úgy nyilatkozott: elképzelhetőnek tartja, hogy a Vancouverben nehézségei lesznek a technikai számokban. Az amerikai sportolónak december 27-én Lienzben egy lesiklás alkalmával megsérült a bal karja, és a fájdalom továbbra sem múlt el teljesen.

„A karom napról napra jobb, de a műlesiklással még mindig gondjaim vannak. Azt hiszem, a többi versenyszámban nem lesz probléma, a szlalomban viszont nehéz lesz jól teljesíteni" – nyilatkozta Vonn.

„Ami a lesiklást és a szuper G-t illeti, a szezon eleji sikereknek köszönhetően nagy az önbizalmam, amit a kézsérülés ellenére is sikerült megőriznem" – tette hozzá a síelő.