Schlieri keserű kalandja a szigszalaggal

A síugróknál azért rendeztek két viadalt is, mert az előző napit a nagy szél miatt törölni kellett, ezt pótolták be délelőtt. Ezen viszont egy kísérlet alapján hirdettek győztest, s ez a szlovén Robert Kranjec lett 206 méteres ugrással, megelőzve az osztrák Thomas Morgensternt és a norvég Anders Bardalt.

A délutáni, immár kétfordulós verseny első sorozatában az japán Ito Daiki ugrotta a legnagyobbat, 209 métert, aki délelőtt is a legmesszebbre szállt (212), de a szélkompenzáció miatt akkor meg kellett elégednie a negyedik hellyel. Mögötte az osztrák Gregor Schlierenzauer volt a második és Bardal a harmadik, megelőzve világcsúcstartó honfitársát, Johan Remen Evensent, míg a délelőtti győztes Kranjec ezúttal az ötödik helyről várta a folytatást, tízpontos hátrányból.

Az összetett világkupában vezető osztrák Andreas Kofler pedig 174 és fél méterrel csak a 27. volt, s a második sorozatban sem sikerült javítania (154.5), „köszönhetően" a hátszélnek. Amikor Kranjec sorra került, akkor a lengyel Kamil Stoch állt az élen (ő a második sorozatban 181.5 métert ugrott), s mivel a szlovén csak 166 és félig jutott, ezzel nemhogy a vezetést nem vette át, de még Morgenstern is megelőzte. Evensen is csupán 160 és félig repült, így ő még az első tízbe sem tudott beférkőzni. Bardal pedig 183 és féllel átvette a vezetést.

Schlierenzauerre viszont percekig várni kellett, mert elromlott a cipzárja, amelyet előbb biztosítótűvel próbáltak rögzíteni, majd végül szigszalaggal ragasztották le a ruháját. Ám mint utóbb kiderült, a zsűri már ekkor jelezte, hogy így nem fogadja el a ruházatát és kizárják a versenyből. Ő azonban erről akkor még mit sem tudott – legfeljebb sejtett –, és 186 méterrel élre állt.

Ráadásul Ito is csak 171 és felet teljesített, azaz még Bardalt sem előzte meg. De ennek már Schlierenzauer sem örült, hiszen ekkorra közölték vele a rossz hírt: hiába ugrott ekkorát, szabálytalan ruházata miatt kizárták a versenyből. Így Bardal ölébe hullott a győzelem, aki azonban nyilatkozatában azonnal leszögezte, hogy nagyon sajnálja osztrák vetélytársát. De hát hiába, a szabály, az szabály.


Ritkán látható nagy baki történt Nové Mestóban is, a sílövők női 10 km-es üldözéses versenyén, ahol a féltávnál még vezető német Magdalena Neuner a harmadik sorozatában rossz céltáblára kezdett el lőni, s mire észrevette, már négy lövésen túl volt, így ekkor négy büntetőkörre kényszerült (összességében nyolcat rontott, s így a hetedik lett).

Ráadásul megzavarta a mögötte érkező norvég Tora Bergert is, akinek két lőállással odébb kellett állnia. Ekkor ugyan kettőt is hibázott, az utolsóban azonban egyet sem, s végül így a versenyt is meg tudta nyerni a svéd Helena Ekholm és a francia Marie-Laure Brunet előtt.

A férfiak 12.5 km-es, hasonló típusú viadalán az orosz Anton Sipulin ghyőzött, megelőzve a francia Fourcade testvéreket, Martint és Simont.


A férfi alpesi sízők wengeni műlesiklásában az összetett világkupa címvédője, a horvát Ivica Kostelic diadalmaskodott, aki a pénteki szuperkombináción is a legjobbnak bizonyult. Az első futam után ugyan csak a harmadik helyen állt, de csupán háromszázados hátrányban az osztrák Mario Matt mögött. A másodikat viszont toronymagasan megnyerte, s mivel a vk-ban vezető osztrák Marcel Hirscher az első futamban kiesett, Kostelic harminc pontra meg tudta őt közelíteni. A szlalomban mögötte a második a svéd Andre Myhrer, a harmadik pedig a német Fritz Dopfer lett.


A hölgyek Cortina d'Ampezzói szuper-G futamán hiába remekelt a szlovén Tina Maze, s hiába tudta még őt is felülmúlni az összetett világkupában címvédő, de idén nem remeklő Maria Höfl-Riesch, az amerikai Lindsey Vonn-nal egyszerűen nem tudtak mit kezdeni. Az összetett vk-t vezető versenyző így is hat tizedmásodperccel volt jobb német vetélytársnőjénél.


Milánóban a szombati egyéni sprintversenyek után vasárnap a váltóké volt a főszerep. A férfiaknál az Alekszej Petuhov, Nyikolaj Morilov összeállítású orosz duó győzött, megelőzve svéd és olasz vetélytársaikat, míg a hölgyeknél az egyéni versenyt is megnyerő svéd Ida Ingemarsdotter és honfitársnője, Hanna Brodin lett az első az amerikaiak és a kanadaiak előtt.