C’mon! A legfiatalabb világelső és a legnagyobb harcos tiszteletére

ELEVE ELRENDELTETETT

Lleyton Glynn Hewitt 1981. február 24-én, Adelaide-ben látta meg a napvilágot, és gyakorlatilag már ebben a pillanatban eldőlt, hogy a sport nagy szerepet tölt be az életében, édesapja, Glynn ugyanis korábbi ausztrál futballista, édesanyja, Cherilyn pedig tornatanár volt.

Lleyton maga is kipróbálta az ausztrál futball világát, de 13 évesen úgy döntött, inkább a teniszkarrierre koncentrál – ezzel pedig elindult a világhírnév felé vezető úton.

Juniorként még nem az ő sikereitől volt hangos a szakma, egy Australian Open-negyeddöntőt tudott felmutatni, 44 sikerre 19 vereség jutott, és a párosok között is előrébb rangsorolták, mint egyéniben (17., 13.).

A KEZDETEK ÉS A NAGY ÁTTÖRÉS

1998-ban állt profinak, és Brisbane-ben rögvest meg is szerezte pályafutása első ATP-tornagyőzelmét, szabadkártyásként elindulva, az elődöntőben a korábbi és majdani világelső, Andre Agassit két vállra fektetve.

Egy évvel később már Davis-kupa-győztesnek mondhatta magát, igaz, a döntőig vezető úton többet tudott a sikerhez hozzátenni, mint a franciák elleni fináléban.

2000-ben első Grand Slam-torna-döntőjére készülhetett, igaz, vegyes párosban, méghozzá akkori barátnőjével, a volt világelső belga Kim Clijstersszel, ezt még ugyan elbukta, de párosban Makszim Mirni oldalán a US Openen már ünnepelhetett – és első tinédzserként részt vehetett az év végi világbajnokságon.

Az igazi áttörést a 2001-es év hozta meg számára, hiszen az őt egy évvel korábban az elődöntőben legyőző Pete Samprast megverve egyéniben is US Opent nyert (a csütörtökig aktív férfi játékosok közül egyedüliként ért GS-tornán egyesben és párosban is a csúcsra!), majd Sébastien Grosjean elleni vb-döntős sikere után november 19-én a világranglista élére került. Húszévesen, minden idők legfiatalabb játékosaként.

MESÉS MÁSFÉL ÉV

Hogy aztán ne is mozduljon onnan 75 héten keresztül. A lendület nem akart megtörni, a 2000-ben aratott négy és a 2001-ben elért hat ATP-torna-siker után 2002-ben ismét összejött öt, ráadásul nem is a kisebbek közül, hiszen Wimbledonban és a világbajnokságon is őt koronázták meg. Az Angol nemzetközi teniszbajnokságon a negyeddöntőig és azt követően is simán menetelt, sőt a nyolc között sem utalt semmi arra, hogy bajba kerülhetne a holland Sjeng Schalken ellen, két 6:2-es szett után rövidítésben elbukta a harmadikat, nem sokkal később pedig már döntő játszmában voltak a felek. Persze megtörni ekkor sem lehetett, és ekkor még a teste is bírta a maratoni csatákat. Ahogyan például az év végi vb-n, amikor Roger Federert és Juan Carlos Ferrerót is döntő szettben múlta felül.

HEWITT–FEDERER RIVALIZÁLÁS

Merthogy nem mindig nézett ki olyan fényesen a svájci szempontjából az örökmérleg. Az első három meccsből például egyet sem tudott megnyerni, és bár 2000-ben Bázelben megtört a jég, és 2002-ben, Miamiban is Federer örülhetett, a vb-siker után 6–2-re vezetett Hewitt.

Majd jött a 2003-as, eredményekben kevésbé gazdag év (az Australian Open tartott a legtovább, a 4. fordulóig), persze egy Indian Wellsben aratott siker azért rossznak nem számít, de az év megmentője az újabb Davis-kupa-menetelés volt.

Ahol ismét összehozta a sorsolás Federerrel. A két klasszis egyaránt gond nélkül nyerte meg egyesét, majd az ausztrál páros 1:2-es szetthátrányból fordított, így előnybe került a házigazda. A párharc záró napján aztán sokáig úgy tűnt, döntő meccsre kerül sor, miután Federer 7:5, 6:2-re megnyerte az első két szettet, és két labdára került a győzelemtől a harmadikban.

Hogy aztán Hewitt 0:2-ről is fordítson, 7–2-re javítva a svájci elleni mérlegét, egyúttal bejuttassa csapatát a döntőbe, amelyben Ferrero ellen 1:2-ről ismét csak fordított. Ausztrália pedig újra felért a csúcsra.

A MEGREKEDÉS ÉS A SZERELMI SZÁLAK

És ekkor valami véget ért (illetve valami elindult). Hogy mást ne említsünk, a következő 15 összecsapásukat egyaránt Federer nyerte meg, a 2004-es US Open-döntőben például két 6:0-t is kiosztva, majd az év végén a vb-n is kétszer a svájci győzött.

Na, de ne rohanjunk ennyire előre, 2003 karácsonya előtt ugyanis eljegyezték egymást Clijstersszel, de a 2005 februárjára kiírt esküvő végül elmaradt, 2004 októberében ugyanis szétment a páros. Sőt nem sokkal az egyedüli Australian Open-döntőbeli szereplése (vereség Szafintól 6:1-re megnyert első szett után, de érdekesség, hogy a 4. körben egy bizonyos Rafael Nadal ellen nyert 2:1-es szetthátrányból, majd David Nalbandianon döntő szett 10:8-cal hámozta át magát) után jött a bejelentés, Hewitt eljegyezte az ausztrál színésznő Bec Cartwrightot hathétnyi randizgatás után. És még azon a nyáron, július 21-én össze is házasodtak. A páros azóta is együtt van, és három gyermekük született.

Ezt követően viszont elmaradoztak a sikerek, és 2006-ban 17 hónapos szünetet követően nyert ismét tornát, ez viszont már a negyedik volt, amelyet a Queen's Clubban nyert – ezzel azóta is holtversenyben csúcstartó –, összességében pedig 25-nél járt. Térdsérülése ellenére elindult a US Openen, és a tornán sorozatban hetedszer is bejutott a negyeddöntőbe, többek között az ifjú Novak Djokovicsot is legyőzte, mielőtt kikapott Andy Roddicktól.

A SÉRÜLÉSEK ÉS A VISSZAESÉS

A játékstílusában ez bőven benne volt... A srác, aki ellen szinte sohasem volt elég egyszer megnyerni egy labdamenetet, aki mindig végigfutotta a meccset, és aki nem ismert elveszett labdát. De az emberi testet nem erre találták ki...

Ennek ellenére a 2007-es Las Vegas-i sikerrel egyhuzamban a tizedik évben is nyert ATP-tornát, akkori rekorderré válva. Abban az évben Ausztráliában a későbbi döntős Fernando González, a Garroson a győztes Rafael Nadal, Wimbledonban Novak Djokovics ejtette ki, ő pedig úgy döntött, hogy Tony Roche-ot nevezi ki edzőjének – de ez sem akadályozta meg azt, hogy véget érjen nagyszerű US Open-sorozata, már a 2. fordulóban kikapott Agustín Calleritől.

2008-ban 282 perces meccsen ejtette ki a helyi idő szerint hajnali 4.34-ig (!) tartó összecsapáson a két évvel azelőtti döntős Markosz Bagdatiszt, bebizonyítva, hogy még mindig óriási küzdő. Csípősérülése hátráltatta a Garrosra készülésben, de így is eljutott a harmadik körig, amelyben az 5. kiemelt David Ferrer búcsúztatta ötszettes csatában – sorozatban 11 ötszettest nyert meg ezt megelőzően GS-tornákon! A pekingi olimpia előtt több nagy tornát is kihagyott, de a 2. fordulóban Nadal így is túl nagy falatnak bizonyult számára. A párosban viszont Guccione oldalán 4:6, 7:6, 18:16-os sikerrel kezdett, majd visszavágott Nadalnak, viszont a világelső Bob Bryan, Mike Bryan kettős már sok volt a negyeddöntőben – nem úgy a későbbi győztes Federer, Wawrinka duónak.

Az ötkarikás játékok után viszont elkerülhetetlen lett a csípőműtét, ami miatt ki kellett hagynia az év hátralévő részét.

AZ 500. SIKER ÉS A VISSZATÉRÉS A TOP 20-BA

Pedig nem volt könnyű, hiszen 2000 óta először nem volt kiemelt hazája nagy tornáján, ahol öt szettben búcsúzott Fernando González ellen. Houstonban megszerezte karrierje egyetlen salakpályás tornagyőzelmét, több mint kétéves szünetet megszakítva, a BMW Openen pedig Philipp Petzschner legyőzése már az 500. felnőttsikerét jelentette.

A 2009-es wimbledoni tornán Juan Martín del Potrót három szettben, Radek Stepáneket kétszettes hátrányból fordítva győzte le – hogy aztán újabb elképesztő csatát vívjon meg másik nagy kortársával, Andy Roddickkal.

HEWITT–RODDICK RIVALIZÁLÁS

Az ausztrál itt is jól rajtolt, az első három meccset megnyerte, majd a következő négyből ismét háromszor örülhetett (6–1). Ezt követően azonban itt is jött a törés, és a wimbledoni ötszettessel már egyenlített az amerikai (6–6). 2011-ben már Roddick vezetett, de a 2014-es brisbane-i tornán neki is visszavágott (7–7).

A 28. TORNAGYŐZELEM, ÚJABB SÉRÜLÉSEK ÉS AZ ÁTOK MEGTÖRÉSE

2010-ben újabb csípőműtéten esett át, miután a 4. fordulóban kikapott a későbbi győztes Federertől, majd kiújuló sérülése miatt Monte-Carlóban vissza kellett lépnie. Júniusban ugyanakkor hosszú idő – és az említett 15 vereség – után ismét legyőzte a svájcit, ez pedig egyben hallei tornagyőzelmet jelentett a számára. Wimbledonban Djokovics gyomorproblémája ellenére nem tudott visszakapaszkodni kétszettes hátrányból, a szerb végül négy játszmában felülmúlta. A sérülések ellenben továbbra sem kímélték, láb- és csuklósérülés miatt is kénytelen volt tornáktól visszalépni.

SZÍVFÁJDÍTÓ VERESÉGEK – ÉS PERSZE ÚJABB SÉRÜLÉSEK

2011-ben Nalbandian ellen újabb emlékezetes ötszettest játszott – miután a negyedik játszmában 3:1-es előnyénél és 0:40-nél nem tudta megtörni az ellenfelét –, végül 9:7-re az argentin nyert. Egy újabb lábsérülés miatt három hónapra kidőlt, majd visszatérését követően bokája miatt újabb tornájának lett vége idő előtt.

Wimbledonban ennek ellenére azért elindult, és le is győzte Nisikori Keit az első fordulóban, majd Robert Söderling ellen kétszettes előnybe került, de nem tudta befejezni a meccset. Ahogyan az évet sem, a US Openen sem tudott rajthoz állni egy lábfejsérülés miatt.

FELVILLANÁSOK DJOKOVICS ELLEN

A legtöbben valószínűleg már hagyták volna ott a sportot, de Hewittot nem ilyen fából faragták. 2012-ben megszakította Roddickkal szembeni negatív sorozatát, majd Milos Raonicot is legyőzve kiharcolta a jogot a Djokovics elleni 4. fordulóbeli meccsre. A nyolcaddöntőben aztán a szerb simán megnyerte az első két szettet, majd a harmadikban 3:0-ra vezetett. A félelmetes ausztrál tábor által – amely az előtte lévő két óriási akadályon is átsegítette – feltüzelt Rusty azonban nem adta fel ezt a meccset sem, és a következő hét játékból hatot megnyerve szépített. A szerb azért nagy nehezen, négy szettben csak behúzta a meccset.

A newporti finálé elvesztése után a londoni olimpián Marin Cilicet legyőzve a harmadik fordulóban ismét összefutott Djokoviccsal, és megnyerte az első szettet, de a következőt szoros csatában elbukta, a döntő felvonásban pedig már nem volt esélye.

AZ ÚJ REMÉNY

2013-ban a Garroson Gilles Simon ellen kétszettes előny is kevésnek bizonyult, Wimbledonban viszont szettveszteség nélkül verte meg Wawrinkát – hogy aztán Dustin Brown búcsúztassa. Mégis, a szezon összességében kifejezetten jól sikerült a számára, hiszen öt top 10-es teniszezőt is megvert, nyolcaddöntőt játszott a US Openen – ott azonban a negyedik és az ötödik szettben is hiába volt óriási előnye, kikapott Mihail Juzsnijtól –, és ismét eljutott a newporti döntőig, amelyben mondjuk újra alulmaradt.

A 30. TORNASIKER ÉS VISSZATÉRÉS A TOP 40-BE

2014 pedig még jobban indult! A brisbane-i tornán ugyanis Feliciano López, Nisikori Kei és Federer legyőzésével újra végső győzelmet ünnepelhetett – és végül az utolsó három meccséből csak megnyert kettőt a svájci ellen.

Az Australian Openen egy védjegyévé váló ötszettes meccsen búcsúzott, 0:2-ről még felállt az olasz Andreas Seppi ellen, de a zárás már nem jött össze neki. Ugyanezt megtette Wimbledonban Jerzy Janowicz ellen is – a döntő szettet itt is elbukta. Év közben meglett a 600. sikere is, majd karrierje 30. ATP-torna-győzelme is: Ivo Karlovic ellen, döntő szett rövidítésben csak összejött az elsőség Newportban.

ÖTSZETTESEK ÉS A BÚCSÚ

Egy évvel később a 19. hazai GS-tornáján Benjamin Becker ellen is ötszettes meccsen búcsúzott (itt ő vezetett 2:0-ra), ekkor pedig bejelentette, egy év múlva visszavonul. A salakszezon nagy részét és a Roland Garrost kihagyta, és már csak a három nagy tornájára koncentrált – sokat izgulnia nem kellett azért a szabadkártyák miatt, tekintve, hogy két tornát ugye megnyert korábban, otthon pedig valószínűleg még 40-50 éves korában is megkapná, ha játszana...

És igen stílusosan sikerült elköszönni ezektől a tornáktól, hiszen Angliában Jarkko Nieminentől egy végletekig kiélezett meccsen, döntő szett 11:9-re kapott ki – ezt a meccset is lezárhatta volna korábban –, majd Bernard Tomic ellen a US Openen is öt szettben búcsúzott (két meccslabdáról). A Davis-kupában Ausztrália hosszú idő után ismét tényezővé vált, bár nem sokon múlott, hogy már a 2. körben búcsúzzon, miután Thanasi Kokkinakis és Nick Kyrgios is vereséget szenvedett. A párosban beszállt Hewitt is, Sam Groth-tal közösen legyőzték a kazah párost, majd Groth egyéni sikere után a döntő meccsen hősünk legyőzte Alekszandr Nedovjeszovot, így Ausztrália 1939 után először ismét nyert kétmeccses hátrányból. Az elődöntőben azonban az Andy Murray vezette britek már túl nagy falatnak bizonyultak – a két Murray, hogy máshogy, öt szettben vetett véget Hewitt Davis-kupa-szereplésének.

Elérkeztünk 2016-hoz és a búcsúhoz. A sorsolás pillanatában látszott, hogy az első kör még meglehet, James Duckworth ellen nem is okozott csalódást, de az is, hogy a 2. forduló jó eséllyel a hattyúdalt jelenti majd. Jött ugyanis David Ferrer, a torna 8. kiemeltje, aki 2010 óta nem szorult ki a top 10-ből. Az kis sanszot az jelentette, hogy azért már ő sem mai gyerek, illetve hogy talán kemény pályán több esély van ellene, mint salakon. Hiába voltak azonban szép labdamenetei az ausztrálnak, hiába küzdött hatalmasat, mint pályafutása során mindig, ez már kevésnek bizonyult. No, nem a Rod Laver Aréna 15 000 fős közönségének, amely hosszasan ünnepelte a legenda búcsúját. A fanatikus szurkolók, akik minden nagy tornára elkísérték Hewittot, félelmetes támogatás nyújtva a teniszezőnek, utoljára köszönhették meg az állhatatos küzdelmet.

ÖTJÁTSZMÁS MECCSEK

Visszatérő eleme volt a karrierjének. A tennis28.com statisztikái szerint a GS-tornákon 41 alkalommal játszott ötszettes mérkőzésen, ezzel pedig Andre Agassival holtversenyben a legtöbbet tudja felmutatni – nála valamivel sikeresebben (26–15 és 24–17) megvívva ezeket. Sorozatban aratott 11 sikere pedig Björn Borg 12-es szériája mögött a második legjobb.

BALHÉS GYEREKBŐL KAPITÁNY

Nem volt egyszerű őt sem kezelni, számos alkalommal vitatkozott bírókkal, illették rasszista vádakkal, de kellett hivatalosan bocsánatot kérnie Roland Garroson történő kirohanásáért is. Talán nem is lehetne alkalmasabb embert találni nála, hogy kezelje a szintén nem éppen könnyű esetnek számító (sőőőőt) Nick Kyrgiost, amire meg is lesz az esélye, tekintve, hogy ő vette át a Davis-kupa-csapat irányítását – miután a válogatott történetének legtöbb egyéni (40) és legtöbb összetettbeli (54) sikerét aratta, továbbá ő játszott a legtöbb meccsen is. Dk-pályafutása alatt olyan top 10-es játékosokat vert meg, mint Todd Martin, Marat Szafin, Jevgenyij Kafelnyikov, Roger Federer, Gustavo Kuerten, Sébastian Grosjean vagy éppen Juan Carlos Ferrero.

FEDERER: HEWITT JOBB JÁTÉKOSSÁ TETT – RÓLA MONDTÁK

Mint fentebb említettük, minden idők egyik legjobb teniszezőjének nem indult simán a profi karrierje, sokáig nem tudta átlépni a saját árnyékát. A Hewitt elleni ötszettes Davis-kupa-vereség azonban valamit megváltoztatott, ezt követően 16 GS-tornát nyert meg, és sorozatban 15 alkalommal győzte le az addig ellene 7–2-vel álló auszit.

„Olyan dolgokat ért el, amire senki sem volt képes – kezdte Roger Federer, aki Rafael Nadal és Novak Djokovics előtt Hewittot és Andy Roddickot említette a legnagyobb fenyegetésnek. – Más volt Lleytonnal. Meg kellett fordítanom a sorozatot, mert az elején rendre fölém kerekedett, míg Andy ellen jobban kezdtem, és ezt tartottam. De nagyon élveztem velük játszani, ahogyan Juan Carlos Ferreróval és Marat Szafinnal is. De Lleytonnal különleges volt, ehhez kétség sem fért. Lleyton késztetett arra, hogy megtaláljam a játékomat, és jobb játékossá is tett."

„Mindig jól kijöttünk egymással, időnként harcias volt a csata a pályán, de mindig tisztelettel teli. Mindig csodáltam a munkamorálját, a harci szellemét, még akkor is, ha néha bosszantott, mert az elején még őrültebb volt, mint most” – mondta még a torna előtt a svájci.

Egy 2014-es nyilatkozatában Federer arról beszélt, hogy az a bizonyos 2003-as Davis-kupa-vereség indította el a sikerek felé vezető úton.

„Azt hiszem, az a meccs bebizonyította számomra, hogy képes vagyok nagyszerűen teniszezni nem csak egy vagy két szettig, hanem három vagy több játszmáig is, még a legkeményebb srácokkal is – mondta Federer. – Valószínűleg Lleytont volt akkor a legnehezebb legyőzni egy három nyert szettig tartó mérkőzésen fizikailag és mentálisan egyaránt. És az, hogy nem csupán játékban, hanem fejben és testben is bírtam, nagy hitet adott abban, hogy képes vagyok a legnagyobbakkal is versenyben lenni, különösen vele.”

„Sohasem gondoltam, hogy ez megtörténik, mert olyan játéka volt, amely rengeteg problémát okozott nekem. Azt hiszem, a magabiztosság, amit nyertem, és a lehetséges variációk száma, amelyet fel tudtam vonultatni ellene, a pályán lett túl sok Lleytonnak. De mindig figyelnem kellett arra, hogy nehogy lankadjon a figyelmem, mert amikor ez bekövetkezett, ő mindig ott volt, hogy kihasználja ezt.”

A többi pályatársa is megemlékezett Hewittról hosszabb-rövidebb gondolatok formájában. Andy Murray szerint „mindenki fantasztikus versenyzőként fog rá emlékezni, aki utált veszíteni”.

„Példát állított az ausztrál játékosok elé, hogyan kell küzdeniük” – mondta ezt már Thanasi Kokkinakis.

„A hozzáállása és a versenyszelleme, azt hiszem, mindenki felett áll” – tette hozzá másik honfitársa, Nick Kyrgios.

Az utolsó meccse után David Ferrer is magasztalta az ausztrált.

„Ideges voltam, mert ez különleges nap volt. Végül én nyertem, de ha alulmaradok, lehet, hogy az én utolsó meccsem lett volna. Nagyon jól teljesítményt nyújtott, a történelem egyik legjobb játékosa. Van egy aláírt pólóm tőle hét évvel ezelőttről, az egyetlen póló más játékostól, amely a házamban van. Szomorú nap ez, mert Lleyton befejezi a pályafutását. Az egyik példaképem volt, és fantasztikus játékos. A karrieremben ez az este nagyon különleges lesz a számomra, hogy játszhattam Lleyton utolsó meccsén. Nehéz összecsapás volt, Lleyton az utolsó labdamenet végéig harcolt. Hihetetlen játékos. Mindent megérdemel.”

Egyéniben véget ért egy csodásan induló – a sérülések miatt ki nem teljesedő – pályafutás, de párosban még van kötelezettsége, szombat hajnalban az övé (és Sam Grothé) lesz a Hisense Aréna fő meccse, a nyolcadik kiemelt Henri Kontinen, John Peers finn, ausztrál páros ellen.