Wimbledon: Ilyen sztorikra van szükségünk – Federer

Marcus Willis fél évvel ezelőtt még aligha hitte, hogy az idei wimbledoni torna első napjaiban ő áll majd a figyelem középpontjában. A 25 éves teniszező elsősorban edzőként tengette mindennapjait, a versenyzést februárban abba is akarta hagyni, miután egy harmadik vonalas tunéziai versenyről 65 dollárnyi pénzdíjjal tért haza, Philadelphiából pedig állásajánlatot kapott.

Barátnője azonban rábeszélte a folytatásra, Willis pedig hallgatott rá.

„Azt mondta, ne menjek az Egyesült Államokba, így nem mentem. Azt teszem, amit mondanak nekem – mosolygott Willis, aki pocakos testalkata miatt a Cartman becenevet kapta a South Park című rajzfilm egyik figurája után. – Juniorként tehetségesnek tartottak, aztán belecsöppentem a való világba. Hoztam néhány rossz döntést, sokat jártam szórakozni, az életstílusom nem volt épp ideális. Egy vesztes, túlsúlyos alakká váltam. Ott álltam a tükör előtt, és magamat nézve azt mondtam, »ennél jobb vagy!«.”

A Wimbledont megelőző kvalifikációs tornára az utolsó helyek egyikén nevezett be, ott nyert három meccset, majd a múlt héten a wimbledoni selejtezőben is begyűjtött három skalpot, ezzel a főtáblára jutott. A tündérmese hétfőn folytatódott, amikor 6:3, 6:3, 6:4-re legyőzte a litván Ricardas Berankist, aki a világranglista 54. helyén található. Willis a 772. a rangsorban, ezzel az utóbbi 28 évben ő a legalacsonyabban jegyzett teniszező, aki Grand Slam-tornán bejutott a második fordulóba. Mellesleg 50 ezer fonttal (66 ezer dollár) gazdagodott, ami valamivel több, mint a Tunéziában keresett 65 dollárja.

Egyik álma hétfőn valóra vált azzal, hogy győzelme után találkozott a 2001-es győztes Goran Ivaniseviccsel, szerdán viszont egy még nagyobb sztárral találkozik, ráadásul a pályán, hiszen Roger Federer vár rá a második körben.

„Nem hiszem, hogy valaha is beszéltem vele. Nem hiszem, hogy ott volt az idei tunéziai future tornán” – viccelődött Willis, aki nem teljesen ismeretlen a svájci klasszis előtt.

„Igen, követtem a történetét, még mielőtt kiderült volna, hogy az én ágamon van – mondta Federer. – Hosszú ideje ez az egyik legnagyszerűbb történet a sportágunkban. Ilyen sztorikra van szükségünk. Már nagyon várom a meccsünket, nem sűrűn fordul elő velem hasonló. Nem tudom, hogy játszottam-e valaha ennyire alacsonyan rangsorolt teniszezővel. Megesik az ilyen néha selejtezős játékosokkal, de ők általában nem edzősködnek.”

A 17-szeres Grand Slam-bajnok tiszteletét Willis azzal is kivívta, hogy a mára gyakorlatilag teljesen kihalt szerva-röpte játékot alkalmazza, mégpedig igen magas szinten.

Federer hozzászokhatott, hogy az ő mérkőzésein gyakorlatilag mindig neki szurkol a közönség nagy része, ám mint mondta, mostani ellenfele megérdemelné, hogy a nézőtér java mellé álljon.