Babos Tímea az ausztrál nyílt teniszbajnokság női páros elődöntője után magabiztosan jelentette ki, ő a világ egyik legjobb párosjátékosa, továbbá Kristina Mladenoviccsal a mezőny egyik legerősebb kettősét alkotják. Álszerénység lenne, ha legjobb női teniszezőnk ezzel nem lenne tisztában, s az is az álszerénység kategóriájába tartozna, ha a fölényes elődöntőbeli győzelem után ezt elhallgatná. Hetedik Grand Slam-döntőjére készül, 2018-ban éppen Melbourne-ben lépte át a bűvös határt, s tartozik azóta a GS-győztesek illusztris táborába (Kristina Mladenoviccsal együtt).
Szögezzük le, magyar sportoló jutott a világ egyik legnépszerűbb sportága – ráadásul a tenisz látványsportág – egyik csúcseseményének végjátékába. Ha megkérdeznénk néhány külföldi újságírót, hogy kik a legnépszerűbb magyar sportolók, Babos biztos köztük lenne.
Noha még nem ért véget a verseny, nyugodtan megállapíthatjuk, Babos jól szerepelt. Az egyes második körében az egyéniben 2017-ben US Open-győztes Sloane Stephenstől nem szégyen kikapni, ahogyan a vegyes párosban ugyancsak a második fordulóban búcsúzott Fucsovics Márton oldalán a második kiemelt duóval szemben. Köztudott, legjobb férfi és női játékosunk annak reményében alkot párost, hogy a kijusson a tokiói olimpiára, s ott az érem reményében lépjen pályára. Ám ez volt az első közös szereplésük, többet elvárni észszerűtlen lett volna.
Noha Timire és Kikire nem kiemelt páros vár a fináléban, a magyar-francia kettős nem mehet biztosra. Az ellenfél egyik tagja a férfias dinamikával játszó Samantha Stosur a házigazda ausztrálok üdvöskéje, ennélfogva a szurkolók részéről megkülönböztetett figyelem kíséri a játékát, Csang Suaj pedig az egyéni világranglistán legjobb a négy finalista közül. Ám nem kétséges, hogy címvédőként Babosék az esélyesek (már a széljegyzet első mondatában megfogalmazottak miatt is). Persze egy GS-finálé előtt oldani kell a feszültséget, legjobb hölgyjátékosunk talán ezért is jegyezte meg, ha a pénteki döntő után befejezné pályafutását, az eredményeire gondolva akkor is büszke lehetne. Nem szeretném, ha így történne, inkább egy másik, ugyancsak feltételes módban elhangzott mondatot idéznék. Az ugyancsak női párosban GS-győztes (Párizs, 1986) Temesvári Andrea a tavalyi melbourne-i siker után félig viccesen azt mondta, nem szeretne újabb 32 évet várni Grand Slam-sikerre.
Timiék pláne nem. Úgy kell pályára lépni: most vagy soha.
Inkább most!