Nagyjából két és fél órával korábban értékesítette a meccslabdát. Azóta fotózáson, sajtótájékoztatókon, televíziós interjúkon, doppingvizsgálaton, szponzoreseményeken vett részt, egy perc nyugalma sem volt. Biztonsági őrök vették körbe, amikor elsétált mellettünk az öltözők felé vezető folyosón. A telefonjába merülő ügynöke váratlanul előreszólt, hogy nincs több hivatalos program, összepakolhatnak, aztán irány a szálloda. A 19 éves lány hátrafordult, majd bizonytalanul visszakérdezett: „Rendben. És utána mi lesz?”
A tavalyi fináléról: „Nem néztem meg – csak most, a döntő reggelén egy összefoglalót, hogy tudjam, mire számíthatok.” |
A vizualizációs gyakorlatairól: „Erről a döntőről álmodtam a leghosszabb ideje, mindennap elképzeltem, hogy megtörténik. Őrület, hogy most valósággá vált.” |
A mérkőzés előtti idegességről: „Sok érzés kavargott bennem. Próbáltam nagy levegőt venni és higgadt maradni, de egyáltalán nem volt könnyű.” |
A 24 ezer amerikai szurkolásáról: „Igyekeztem kizárni a zajt, ám néha a gondolataimat sem hallottam. Nehéz volt, de azt hiszem, ez a hangulat teszi olyan különlegessé a US Opent.” |
A gondolatairól, amikor az utolsó játék előtti szünetben becsukott szemmel ült a széken: „Azt mondogattam magamnak, hogy csak üsd át a labdát a másik térfélre, és lélegezz.” |
A döntőbeli ellenfeléről: „Hihetetlenül inspiráló Serena karrierje, de ő a pályán kívül is igazi bajnok, nagyon jószívű. A meccs után bejött az öltözőbe, és kedves dolgokat mondott nekem, amelyeket sokáig fogok őrizni az emlékezetemben.” |
A különbségről tehetség és Grand Slam-bajnok között: „Ami elválasztja a legjobbakat a többiektől, az csak a gondolkodásmód.” |
A híressé válásról: „Sohasem gondoltam, hogy híres vagyok, csak minél több Grand Slam-trófeát akarok nyerni. De nem panaszkodom, biztos megszokom majd ezt az életet.” |
Arról, hogy példaképként mi a legfontosabb üzenete: „Sokszor elmondtam már: ha én képes vagyok megcsinálni, akkor bárki más is képes, csak nem szabad feladni az álmaidat.” |
Román származásáról: „Kanada csodálatos, multikulturális ország, sohasem ért hátrány amiatt, mert románok a szüleim. Nagyon szeretem az országomat, hálás vagyok a Kanadai Teniszszövetségnek, mert a támogatása nélkül most biztosan nem lehetnék itt.” |
A tanácstalanság érthető volt, hiszen két és fél órával azelőtt megnyerte a US Open női fináléját, majd átvehetett egy 3 850 000 dolláros csekket – ezzel örökre megváltozott az élete. Innentől bárhova is megy, mindenki tudja majd, hogy ő Bianca Andreescu, aki 6:3, 7:5-re legyőzte a legendás Serena Williamst a világ legnagyobb teniszstadionjában, ahol 24 ezer ember szurkolt az amerikainak.
A „Bibi” becenévre hallgató játékosról először március közepén írtunk hosszabban, amikor óriási meglepetésre megnyerte az Indian Wells-i premiertornát. Román szülők gyermeke, ám Kanadában, a Toronto melletti Mississaugában látta meg a napvilágot. Aztán a család hazaköltözött, így Romániában kezdett el teniszezni, de nem sokkal később visszatértek Kanadába, mert bekerült a helyi sportági szakszövetség utánpótlásprogramjába. Akkor azt írtuk, valószínűleg nem ez volt az utolsó győztes döntője, és ő is sokat remélt a pályafutásától: „A szüleim mindig azt mondták, ha keményen dolgozol, és nagy sikerekről álmodsz, elérheted őket, nem számít, hány éves vagy, tizennyolc vagy harmincnyolc. Nem érdekel, hogy tizennyolc vagyok, ebben a korban is minden lehetséges. Nyertek már fiatalon Grand Slamet.”
Nos, 18 évesen még nem ünnepelhetett Grand Slam-diadalt, de 19 esztendősen már igen.
New York-i sikere után elmondhatja magáról, hogy 190 napja nem veszített el mérkőzést, amit végigjátszott; az első nyolc találkozóját megnyerte top 10-es ellenfeleivel szemben; ő Kanada és a 2000-es születésűek első Grand Slam-bajnoka. A szombati fináléban úgy bizonyult jobbnak, hogy a nézők 99 százaléka Serena Williams győzelmét akarta, még a szokásos jövés-menésről, evés-ivásról is lemondtak az amerikaiak, ami náluk nagy szó – a bemelegítéstől kezdve feszülten figyelték, hogy kedvencüknek végre megvalósul-e az álma, és megszerzi 24. Grand Slam-trófeáját, amellyel beérné az ausztrál Margaret Courtot az örökrangsorban.
A néhány napig még 37 éves klasszis azonban sorozatban a negyedik GS-döntőjét veszítette el – ironikus, de ezen a négy mérkőzésen éppen 24 játékot nyert meg…
Az előző három fináléban az első gyermeke világra jövetelét követő komplikációk, a visszatérés nehézsége, az aktuális ellenfél fantasztikus teljesítménye is szerepet játszott – a tavalyi US Openen a japán Oszaka Naomi, az előző két wimbledoni fináléban a német Angelique Kerber és a román Simona Halep is mesésen teniszezett a fizikailag nem százszázalékos Serena ellen.
Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke: – Minden elismerésem a tiéd, Bianca! Történelmet írtál, az egész ország büszke rád! |
Simona Halep, kétszeres GS-bajnok: – Gratulálok, Bianca, a fantasztikus teljesítményedhez, amellyel megszerezted az első Grand Slam-trófeádat! Románia nagyon büszke rád! |
Eugenie Bouchard kanadai teniszező: – Gratulálok! Kanadai történelem, ő az első bajnokunk! |
Nick Bollettieri legendás teniszedző: – A szívem fáj, amiért Serena nem szerezte meg a 24. Grand Slam-trófeáját, de gratulálok a US Open új bajnoknőjének, szép munka volt, Bianca! |
Sloane Stephens, a 2017-es US Open bajnoka: – Gratulálok az első Grand Slam-trófeádhoz, élvezd ki a pillanatot, megérdemelted! Serena, minden elismerésem a tiéd, ez a sport nem lenne ugyanaz nélküled. Te továbbra is mindannyiunkat inspirálsz. |
Most viszont az amerikai felkészülése rendben haladt, az előző hat mérkőzését magabiztosan, jó játékkal, már-már könnyedén nyerte meg. A szombati összecsapást felvezető írásunkban említettük, hogy úgy járhat, mint egy éve, amikor az Indian Wellsben feltűnő Oszaka néhány hónappal később ellene szerezte meg első GS-trófeáját – így is történt, de teljesen más forgatókönyv szerint. Andreescu ugyanis nem játszott jól, sőt az egész mérkőzés nem volt magas színvonalú – a kanadai lány azért tudott nyerni, mert bátor volt.
Bátrabb, mint Serena Williams.
Az amerikai utalt is rá a találkozót követő sajtótájékoztatón, hogy ugyan neki szurkolt mindenki, ám legalább akkora nyomás alatt (sőt…) játszott, mint ellenfele: megijedt attól, hogy ismét hazai pályán bukja el a csúcsbeállítás lehetőségét, amit vártak, már-már elvártak tőle.
Egy átlagembernek talán felfoghatatlan, hogy a 23-szoros Grand Slam-bajnok keze hogyan remeghet meg, miként veszíthet el a döntőben játszmát kettős hibával, miért nem tudja kihozni valós tudásának legalább a felét a kiélezett helyzetben. Valószínűleg azért, mert mindig nyerni akar, több és több győzelemre vágyik, nem elégszik meg annyival, hogy „csak” az open éra rekordere legyen – ez tette Serena Williamst, vagy a wimbledoni finálét két meccslabdáról elidegeskedő Roger Federert a sportág halhatatlanjává.
És a kellemetlen, szorító feszültség, a bizonyítási vágy okozta kudarcok mutatják meg, hogy a legendák is emberek.
US OPEN, NEW YORK (57 238 700 dollár, kemény pálya)
NŐI EGYES, DÖNTŐ
Bianca Andreescu (kanadai, 15.)–Serena Williams (amerikai, 8.) 6:3, 7:5 – A MECCS ÖSSZEFOGLALÓJÁT IDE KATTINTVA OLVASHATJA EL!