Australian Open: boldogság és lazaság helyett gyász és aggodalom

A „boldog Slam”, a teniszszezon csodás kezdete, a mosoly versenye – az Australian Open évről évre az egyik leginkább várt esemény a sportágban. Az idő fantasztikus, Melbourne gyönyörű, a szervezés kifogástalan, a pályák nagyszerűek, az ausztrálok közvetlenek és lazák, a szurkolók tisztelettudók, az év elején mindenki optimista. De néhány hónappal ezelőtt minden megváltozott…

Szeptember óta bozóttüzek tombolnak Ausztráliában, eddig 28 ember veszítette életét, kétezernél is több otthon semmisült meg, az elpusztult állatok száma elérheti az egymilliárdot. A tűz nyomán keletkezett füst elborította a nagyvárosokat, köztük Melbourne-t, amelynek levegője a mostani hét közepén a legszennyezettebb volt az egész világon. A hivatalos szervek álláspontja szerint nem lesz akadálya az Australian Open megrendezésének, de a szervezők készültek mentőötletekkel – a selejtező során viszont a teniszezők joggal érezték azt, hogy az ő egészségükkel nem törődik senki.

A LOVAK NEM FUTNAK, A TENISZEZŐK IGEN?

A verseny előtt többen pedzegették a halasztást, ám a megszokottnál amúgy is egy héttel később rajtoló Grand Slam-torna elnapolása a sűrű naptárt figyelembe véve lehetetlen vállalkozás, különösen az olimpia évében. Az ausztrál szövetségnél azt találták ki, hogy legrosszabb esetben a 11 fedett pályán rendezik meg a tornát, de ez is képtelenség, hiszen ezek közül csak a Rod Laver Arenának, a Melbourne Arenának és a Margaret Court Arenának van normális lelátója, a másik nyolc szimpla edzőpálya, amely mellett 50 embernél több nem nézheti a meccseket…

Kedden és szerdán olyan rossz volt a levegő minősége, hogy arra kérték a helyieket, ne menjenek ki az utcára, zárják be az ablakokat, és az állatokat se hagyják kint a szabadban. Lóversenyeket töröltek a lovak védelme érdekében, a teniszezőknek viszont pályára kellett lépniük a selejtezőben…

Többen rosszul lettek, légzési nehéz­ségre, köhögésrohamra, hányingerre panaszkodtak, ám a szervezők csupán a kezdési időpontokon változtattak – sokan attól tartanak, hogy a következő két hétben a legnagyobb sztárok fedett pályán, kényelemben játszhatnak, a bevétel szempontjából kevésbé fontos játékosoknak viszont be kell lélegezniük a beláthatatlan egészségügyi problémákat okozó füstöt.

Sőt, Ausztráliában politikusok, ismert emberek és néhány sportoló is azt javasolta, ne rendezzék meg az Australian Opent, mert finoman szólva sem etikus vígan teniszezgetni, miközben az ország egy része lángokban áll. Mások viszont úgy vélekednek, Ausztrália területe majdnem akkora, mint Európáé, és nem maradnak el sportesemények Skandináviában azért, mert valamelyik mediterrán országban természeti katasztrófa történt.

Azt ellenben mindenki elismeri, hogy van előnye a teniszezők megjelenésének: a rajtig körülbelül ötmillió ausztrál dollárt gyűjtöttek össze a tűz megfékezésére, illetve az áldozatok családjai és a károsultak megsegítésére. Elsőként az ausztrálok tehetsége, a profizmus teljes hiánya miatt Grand Slam-negyeddöntőnél tovább még nem jutó Nick Kyrgios ajánlotta fel, hogy minden fogadhatatlan adogatása után 200 dollárt adományoz jótékony célra. Hozzá aztán a világ minden részéről csatlakoztak játékosok, köztük Magyarországról Babos Tímea, illetve pénzt adományoztak a négy Grand Slam-torna szervezői, a férfi- és női versenyekért felelős ATP és WTA, valamint 250 ezer dollárt tett a közösbe Roger Federer és Rafael Nadal.

„Nagyon boldog vagyok, hogy a teniszvilág az ügy mellé állt. Nekünk van arra lehetőségünk, hogy tegyünk valamit az emberekért, akik mindenüket elveszítették ebben a tragédiában, az állatokért, amelyek menekülnek, a tűzoltókért, akik az életüket kockáztatják – mondta meghatottan Kyrgios, aki személyesen is érintve van, hiszen szülővárosa, Canberra levegője az egyik legmérgezőbb a világon, a családja napokig nem mehetett ki a lakásból, annyira sok volt a füst és a por a városban. – Aggódom a szeretteimért, az ott élő emberekért, tehetetlennek érzem magam. A legnagyobb inspirációt a tűzoltók jelentik. Ők most a legfontosabb emberek Ausztráliában, nem hiszem, hogy valaha is meg lehet nekik köszönni azt, amit az országért tesznek. Hozzájuk képest egyáltalán nem számít, mi hogyan teljesítünk az Australian Openen.”

COURT NEM VÁLTOZOTT, AZ IDŐK VÁLTOZTAK

Bár a hangulat nem éppen felemelő, az ünneplés így sem marad el az idei versenyen – pedig sokáig úgy tűnt, nem köszöntik Margaret Courtot, aki 50 évvel ezelőtt teljesítette a „naptári Slamet”, tehát megnyerte az Australian Opent, a Roland Garrost, Wimbledont és a US Opent.

Minden idők legtöbbszörös Grand Slam-bajnokát november végéig senki sem kereste meg az Australian Opennel kapcsolatban, pedig a hasonló bravúrt 1969-ben elérő honfitársát, Rod Lavert tavaly alaposan megünnepelték. Az ausztrál szövetség az Egyesült Államokban élő legenda útját és minden költségét fizette, hogy Laver ellátogasson a januári tornára a Melbourne Parkba. Court és a szervezet viszonya 2017-ben romlott meg, mert a szövetség elhatárolódott tőle, amikor arról beszélt, nem támogatja az azonos neműek házasságát.

„Nem hiszem, hogy a véleményemnek köze van a karrieremben elért sikerekhez. Sohasem aláztam meg a meleg embereket, nem kívántam őket a pokolra, hiszen közülük is járnak templomba. Én csak azt mondom, amit a Biblia tanít, ha már ezt sem tehetem meg a mai világban, akkor nagy a baj” – jelentette ki a perthi protestáns pünkösdi mozgalom lelkészeként Court, aki végül az Australian Open előtt két hónappal kapta meg a szövetségtől a nagyon várt meghívót.

Ausztrál sajtóhírek szerint a döntést óriási vita előzte meg még a politikai körökben is. A korábbi Davis-kupa-bajnok teniszező, John Alexander, aki momentán parlamenti képviselő, úgy gondolja, Court fantasztikus karrierjén nem változtat, hogy mit gondol az azonos neműek házasságáról: „Meg kell ünnepelni az ötvenedik évfordulót, az eredményeit, nem foszthatjuk meg ettől. Ő őszintén, tiszta szívvel hisz abban, amit mond, még ha ez manapság nem is felel meg az általános nézetnek. Margaret mindig is így gondolkozott. Ő nem változott. Az idők változtak.”

A melegek jogaiért küzdő szervezetek, illetve többek között két legendás női teniszező, Billie Jean King és Martina Navratilova is azt követelte, nevezzék át a Margaret Court Arenát, Court pedig semmiféle ünneplést ne kapjon nézetei miatt. A névváltoztatás ötletét azonnal lesöpörték az asztalról, mert az átnevezés a sporttörténelem megsemmisítése lenne, amit nem lehet megtenni egy 24-szeres GS-bajnokkal. Az ünnepséggel kapcsolatban a szövetségnél először azt közölték, folyamatban van a szervezése, majd november utolsó napján megerősítették, a 77 éves Courtot szívesen látják a versenyen, és fontos szerepet szánnak neki. Azt azért a korábbi szópárbajokhoz képest kifejezetten barátságos közleményben is leszögezték, tiszteletben tartják Court páratlan teniszkarrierjét, szeretettel üdvözlik őt a Melbourne Parkban ebben a jubileumi évben, de nem értenek egyet magánvéleményével, ami gyakran sértette meg közösségüket, és nem áll összhangban az egyenlőség és befogadás értékével, amit a szövetség képvisel.

Néhány nappal később egyébként az amerikai teniszszövetség bejelentette, Rod Laverével ellentétben Court fantasztikus teljesítményét nem tervezik megünnepelni, sőt nem is szívesen látott vendég a Billie Jean Kingről elnevezett nemzeti teniszcentrumban.

FEDERER ÜZLETI ÉRDEKEIT ALIGHA PISZKÁLJÁK

Az ausztrál szövetség döntései kiemelten fontosak a sportágban, az idei versenynaptár pedig azt mutatja, hogy viszonylag szabadon variálhat az üzleti szempontokat figyelembe véve – még azt is megtehette, hogy az olimpia miatt egyébként is sűrű szezont az Australian Open egyhetes halasztásával alakítsa.

Ennek oka az új férfi csapatverseny, a három ausztráliai városban, Sydneyben, Perthben és Brisbane-ben rendezett ATP-kupa, amelynek trófeáját a nyolc mérkőzéséből nyolcat megnyerő Novak Djokovics vezetésével Szerbia szerezte meg. Az új viadal egyfajta válaszlépés a radikális reformon áteső Davis-kupára, aminek rossz időpontban, novemberben tartott szuperdöntőjét szinte egy emberként utasítják el a teniszezők. A hasonló lebonyolítású ATP-kupa viszont remekül mutat a naptárban az év elején: a játékosok szívesen utaznak a kontinensre két héttel korábban, az ausztrál szövetség pedig kiemelkedő bevétellel számolhat már az Australian Open előtt.

Azt többek között Djokovics és Nadal is elismerte, hosszú távon nem működőképes, hogy két férfi csapatversenyen küzdenek meg két hónapon belül – az élmezőny abban reménykedik, hogy idővel a két szervező, az ATP és a Nemzetközi Teniszszövetség megállapodik egymással, és létrehozzák az egyetlen, közös viadalukat. Ez viszont nagyon nem lesz egyszerű folyamat.

A Davis-kupa jogát a Barcelona labdarúgója, Gerard Piqué által alapított Kosmos cégcsoport 25 évre vette meg, és csupán abban hajlandó a kompromisszumra, hogy a szuperdöntőt a US Open utánra tegye át. Csakhogy akkor rendezik meg a harmadik férfi csapatversenyt, a Laver-kupát a Team Europe és a Team World részvételével, amelynek kitalálója, Roger Federer olyan személy a sportágban, akinek üzleti érdekeit még az ITF sem szívesen piszkálná. Ja, és a Laver-kupa egyik legfontosabb támogatója éppen az ausztrál szövetség…

A másik opció az ATP-kupa megszüntetése volna, de erre még kevesebb az esély: az országban uralkodó hangulat ellenére óriási sikert aratott a verseny, másfél hét alatt 220 ezren látogattak ki a mérkőzésekre, a játékosok szerették a szervezést, így az ATP-nek és az ausztráloknak nincs okuk megvonni a bizalmat az új rendezvényüktől. Sőt, a Davis-kupa és az ATP-kupa összevetésében az utóbbi a népszerűbb – de még a Laver-kupa esetében is nehéz lenne a döntés, pedig ott nem osztanak ranglistapontokat –, tehát hiába tagja az ITF-nek a Tennis Australia, eseményeinek és partnereinek hála olyan erős a szervezet, hogy nincs szüksége kompromisszumokra a versenyrendezésben.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2020. január 18-i lapszámában jelent meg.)