Tenisz: Nekünk is vannak érzéseink! – Justine Henin

– Legutóbb 2016-ban tudott a hölgyek mezőnyében ugyanaz a játékos egynél több Grand Slam-tornán diadalmaskodni, és úgy tűnik, erre a pandémia is rátett egy lapáttal. Ön szerint mire lehet számítani az Australian Openen?
– Nekem sosem kellett ilyen nehéz helyzetben versenyeznem – kezdte Jus­tine Henin, a belgák hétszeres Grand Slam-győztes korábbi teniszezője, aki a Nemzeti Sport kérdéseire is válaszolt az Eurosport segítségével létrejött beszélgetésen. – Ez a nyomás még nyitottabbá teszi a mezőnyt, pedig a játékosok nagyon felkészültek. Az biztos, hogy aki győztesen kerül ki ebből a helyzetből, az fejben nagyon rendben van. Nehéz jóslatokba bocsátkozni, sok függ attól is, hogy az ausztrál világelső Asleigh Barty hogyan fogja kezelni, hogy hazai pályán játszik. Jót tenne a győzelem neki is és a hazai szurkolóknak is.

– Egyre többet beszélnek a sportolók a mentális egészség fontosságáról, nincs ez másképp a teniszezőknél sem, elég például Naomi Oszakára gondolni. Mit gondol erről?
– Amikor én sportoltam, még nem volt ekkora nyomás a játékosokon, de a világ változik, és sok a zavaró tényező, ami kizökkentheti a teniszezőket. Fejlődik a kommunikáció is, amit meg kell tanulni kezelni, fontos bizonyos mértékig távolságtartónak lenni, amivel magukat is védik a játékosok. Bizonyos szempontból jó, hogy könnyen tudunk kapcsolatot teremteni, de sok energiát is elvesz, pedig sportolóként fontos sok energiát megtartani magunknak. Sokan azt hiszik, nekünk robotként kell viselkednünk, de nekünk is vannak érzéseink.

– A 19 éves brit Emma Raducanu tavaly elképesztő teljesítménnyel, a kvalifikációból indulva nyerte meg az US Opent. Hogyan folytatódhat az útja?
– Egyszerre a legjobb és a legrosszabb dolog, ami történhetett vele. Csodálatos teljesítmény ez ilyen fiatalon, lenyűgözött a játéka, de most nem lesz könnyű dolga. Megnyert egy Grand Slamet, de több olyan lépés, amelyet más megtesz egy ilyen siker előtt, neki még hátravan. Fontos, hogy két lábbal a földön tudjon maradni, és ki tudja zárni a zavaró tényezőket, elvárásokat. Úgy gondolom, ha két mérkőzést tudna nyerni az Australian Openen, az már nagyon jó eredmény lenne tőle.

– Két fiatal magyar játékos, Bondár Anna és Udvardy Panna életében először főtáblás Grand Slam tornán. Mit tanácsolna nekik?
– Az első szereplés mindig nagyon izgalmas, új élmény. Ilyenkor azt érzi az ember, hogy teljesen másik világ kapuján lép be, de fontos, hogy tudják, ez is egy lépcsőfok. A fejlődésre kell koncentrálni és arra, hogy legyen egy víziójuk: ha most itt tartanak, innen hová akarnak jutni. Amikor visszanézek, hogy több mint húsz évvel ezelőtt hogyan éltem meg ezt, rájövök, hogy amikor ott vagyunk, nem mindig vesszük észre, milyen messzire jutottunk. Később látjuk csak, hogy milyen fázisokon mentünk keresztül. Tartsák meg a játék örömét, legyen szenvedély a teniszükben! Ha ezt meg tudják így élni, és tudják, hol vannak most és hová tartanak, akkor biztos, hogy hosszú ideig figyelemmel kísérhetjük az ő pályafutásukat is.