Tenisz: Ilyen mélységekben nem leszek még egyszer – Babos Tímea

Újabb válogatott játékos beszélt a történéseiről és terveiről – egy hónappal Bondár Anna és Gálfi Dalma meghívása után csütörtökön Babos Tímea részvételével szervezett sajtóbeszélgetést a Magyar Teniszszövetség a budapesti Nemzeti Edzésközpontban. Babos újból kerettag, így a Palágyi Miklós szövetségi kapitány vezette női válogatottban lehetőséget kaphat a Belgium elleni, november 11–12. között esedékes osztályozón – legutóbb 2017-ben játszott nemzeti színekben. Az idén egyesben (áprilisban és májusban sorozatban) három, párosban (Bondár Annával Spanyolországban, augusztusban) egy ITF-tornagyőzelmet szerző Babos jó formában érzi magát, és derűsen tekint a 2023-ban eddig történtekre.

„Érdekes év volt, sok mindenen mentem keresztül, és még pár versenyen játszom idén – három 125-ös tornára neveztem a Billie Jean King-kupa-párharc utánra – de közel az idény végéhez azt mondhatom, pozitív év volt – kezdte Babos Tímea. – Márciustól újból elkezdtem az egyesre fókuszálni – az idők során megváltozott az ITF-mezőny, nehezebbé vált folyamatosan jó eredményt elérni, így az év eleji sorozatomnak főképp örülök. Ami a párost illeti, kicsit fájlalom, hogy nem találtam stabil partnert, ez szezon közben mindig nehezebb, ám jó helyzetben vagyok, mielőtt nekivágok a következő esztendőnek, hiszen párosban a legjobb ötven körül vagyok a ranglistán (jelenleg 61. – a szerk.).”

Babos röviden kitért az edzőkérdésre is, és kiemelte: itthon Babos Csabával készül, de aktívan keres vele utazó trénert is. „Itthon édesapámmal edzek, de folyamatosan keresek edzőt, most épp próbaidőszakon vagyok egy horvát szakemberrel. Nagy segítség lenne, hiszen sokszor megterhelő volt egyedül utazni, vagy az olykor három, három és fél órás mérkőzéseket egyedül végigcsinálni. Mindezzel együtt pozitívan zárom a szezont. Nem tudom, hány év van még a karrieremben, de továbbra is motivált vagyok, vannak terveim, a játékom is fejlődik, bízom a sikeres szezonban” – tette hozzá.

A soproni születésű teniszező eddigi 52 mérkőzéséből 36-ot megnyert; két mérkőzésre emlékezett legszívesebben: a ciprusi Raluca Serban elleni, négyórás döntőre a larnakai 25 000-es tornán, valamint az orosz Darja Kaszatkinával vívott első körös meccsére a csengcsoui WTA 500-as versenyen, melyen bár kikapott, „de az, hogy a második játszmában szettlabdám is volt, mindenképpen jó jel. Emellett is voltak jó párharcaim, sokszor nyertem döntő játszmában, ez pedig korábban kevésbé volt rám jellemző. Örülök, hogy a legszorosabb pillanatokban még jobban játszottam.”

Babos 2020-ban még Grand Slam-tornát nyert párosban Melbourne-ben és a Roland Garroson a francia Kristina Mladenoviccsal az oldalán, a Covid-járvány alatt és után viszont egy kevésbé sikeres, sérülésekkel tarkított időszak következett: 2022 második felére egyéniben már a 300-ból, párosban már a 100-ból is kicsúszott. „Ilyen mélységekben nem voltam pályafutásom során, és nem is leszek még egyszer. Nagyon hiszek a lelki tényezőkben, biztos vagyok, hogy a rossz teljesítmény és a sérüléshullám a vállammal, az Achillesemmel, a csípőmmel lelki problémákra vezethető vissza. Majd visszacsöppentem olyan 25 000-es versenyekre, amelyeken legutóbb 16 évesen játszottam. Büszke vagyok, hogy a legaljáról sikerült valamilyen szinten újra felépíteni magam, ezáltal jobb pozícióból tudok indulni, nagyobb versenyeken játszani” – mondta az egyes ranglistán újból top 200-as, jelenleg egészen pontosan 173. teniszező.

„Mindig van hová fejlődni, én pedig az egyik legmelósabb játékos vagyok, képes vagyok akár reggel hattól, akár este tíztől edzeni – válaszolta a felemelkedés mikéntjét firtató kérdésre Babos. – Szeretek dolgozni, és ameddig ezt érzem, bizonyítani akarok. Nagy fokú munkamorál van bennem, erre szintén büszke vagyok. Amikor vége lesz a karrieremnek, biztosan állíthatom, mindent megtettem, és nem lesz hiányérzetem – de nem azért teszem majd le az ütőt, mert a játékot már nem kedvelem, azt mindig is szeretni fogom, hanem mert egyszer majd kevésbé viselem el a napi mókuskereket, vagy az utazásokat, mint korábban.”

Babos részletezte összeállásának körülményeit is Bondár Annával. „Év elején még mindkettőknek úgy volt, fix partnerünk lesz, de másképp alakult. Én Kristina Mladenoviccsal márciustól nem játszom együtt, közösen döntöttünk a szünet mellett, és bár becsüljük, tiszteljük egymást, de szakmai szempontból lezártnak tekintem az együttműködést. Később a belga Greet Minnen (Bondár Anna korábbi gyakori párospartnere – a szerk.) is úgy döntött, az olimpia miatt váltani szeretne, azóta többnyire Yanina Wickmayerrel versenyez. Augusztusban próbáltuk meg először együtt, egy spanyol 100 000-es ITF-tornán, az nagyon jól sikerült, meg is nyertük. Azóta kicsit különváltunk, Anna többet játszott salakon, én kemény pályán, de megbeszéltük, hogy játszunk még közösen, mert mindketten szeretnénk kijutni a párizsi olimpiára, egyesben és párosban is – nekem különösen fontos, mivel ki tudja, játszhatok-e a következőn. Van potenciál a mi duónkban.”

Babos végül kitért a BJK-válogatottságra és a honi infrastruktúra fejlődésére. „Mindig szívesen játszottam magyar színekben, ez a mostani pedig egy fontos lépés lesz a világcsoportba kerüléshez a belgák ellen. Örülök, hogy ismét együtt lehetek a lányokkal, és itthon is tudunk közösen edzeni. 15 éves koromban nekem még Angliába kellett menjek a megfelelő felkészüléshez, így ez nagy előrelépés, hogy manapság már van lehetőségük egymással gyakorolni itt, ha hazajönnek, és közben biztosítva vannak például az edzők vagy a gyógytornászok. Rengeteget segít ez a támogatás.”