Július közepén lehet új elnöke az MTSZ-nek – megtartotta éves közgyűlését a teniszszövetség

Pénteken megtartotta 2026. évi közgyűlését a Magyar Teniszszövetség (MTSZ) a budapesti Nemzeti Edzésközpontban. Mint az hétfői közleményéből kiderült, Lázár János május 29-ei nappal lemond a sportági szervezet elnöki pozíciójáról. E döntését a közgyűlés előtt is elismételte, ezzel együtt a leköszönő elnök – aki 2020 júliusa óta vezette az MTSZ-t – megköszönte mindenki együttműködését, és sok sikert kívánt a jövőre. Elhangzott, hogy július közepén várható a tisztújító közgyűlés megtartása.

Ami a 2025. évi pénzügyi beszámolót illeti, Homonnay Géza, az Ellenőrző Testület elnöke ismertette, hogy a szövetség 2025. évi mérlegfőösszege 3 milliárd 368 millió forint, a nyereség 22 millió 513 ezer forint. A szövetség 381 millió forint tartalékot képzett arra az esetre, ha a bolgár BNI Networksszel szembeni perben fizetnie kellene – Lázár János ezzel kapcsolatban elmondta, a korábbi szerződések felmondásából származó követelések már 2020-ban ismertek voltak, és bár sokáig úgy tűnt, a BNI eláll ezektől, végül márciusban mégis benyújtotta a keresetet, és a Nemzetközi Választottbíróságon zajló tárgyalás várhatóan az idén lezárul. 

A 2025-ös év szakmai tevékenységéről Sávolt Attila, az MTSZ szakmai igazgatója számolt be. Ebben kiemelte, hogy az Európai Teniszszövetség (Tennis Europe) a különböző szakágak versenyeredményei és a versenyek megrendezésének színvonala alapján Magyarországot választotta meg a tavalyi év legtöbbet fejlődő tenisznemzeteként. Elmondta, bár a Davis-kupa-válogatott tavaly szeptemberi veresége a második selejtezőkörben Ausztria ellen (amikor az együttes egy lépésre volt a világdöntőtől) továbbra is fájó pont, a cél nem változott: mindkét válogatott jusson el a Davis-kupában, valamint a Billie Jean King-kupában a világdöntőbe, a legjobb nyolc közé. Hozzátette, a jövő héten egymás után másodszor rendezi meg Budapest a szenior Európa-bajnokságot, tavaly rekordszámú, 16 junior nemzetközi versenyt rendezett meg hazánk, ami idén 21-re emelkedik, ahogy a tavalyi kilenc felnőtt profi 15 ezer dolláros ITF-versenyből ez évben 11 lesz. Arra is rámutatott, a Nemzetközi Teniszszövetséggel (ITF) a közelmúltban elindított szakmai egyeztetéssel az MTSZ megkezdte a hazai edzőképzés nemzetközi akkreditációját, a következő évek legfontosabb feladata és legnagyobb kihívása pedig a bázis növelése lesz a 10 év alattiak körében, valamint az utánpótlásban a fizikai, taktikai kompetenciákban fellelhető lemaradás mérséklése.

A számviteli törvény szerinti 2025-ös beszámolónak és közhasznúsági jelentésnek, valamint a tagdíj mértékének elfogadása után a 2026. évi költségvetés megtárgyalása következett, ezzel kapcsolatban Schmitt Petra főtitkár elmondta, a szövetségi ez évi működése 1 milliárd 361 millió forintot igényel, amely a versenyeztetést, versenyrendezést és a szakmai programok folytatását foglalja magába a működési költségek mellett. Elmondta, hogy ennek az összegnek körülbelül hatvan százaléka, 841 millió forint állami támogatásból, a többi nagyrészt szponzorációból származik majd a bevételi oldalon. Hozzátette, hogy a februári, Egyesült Államok elleni hazai rendezésű Davis-kupa-párharc Tatabányán teljes mértékben saját forrásból rendezte meg a szövetség, és 63 millió forintnyi jegybevételt eredményezett; valamint a szövetség nem tervez sem béremelést, sem nagy volumenű beruházást az általános eszközpótlás és felszerelés beszerzésén kívül. A vita során felvetődött, hogy a költségvetési terv tartalmaz aránytalanságokat, de Lázár János úgy fogalmazott, a vázlat korrekt és észszerű költéseket tartalmaz, és azon belül, hogy az egyes szakmai programokra miképp használják fel a tervezett összeget, arról a későbbiekben még folyhat szakmai vita. Az 55 szavazatra jogosult négy nem és öt tartózkodás mellett fogadta el a költségvetési tervet.

A közgyűlés végén szóba került a körülbelül 4.5 milliárd forintról szóló adósságkonszolidációs terv is 2020 áprilisából, amikor az MTSZ jelentős anyagi problémákba került – ezzel, valamint az előző elnökség által kötött egyes szerződésekkel kapcsolatban vita folyt Markovits László jelenlegi alelnök, valamint a közgyűlésen megjelenő korábbi főtitkárok, Juhász Gábor és Richter Attila között. Lázár János a vita lezárásaként emlékeztetett, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelenleg még folytat nyomozást, és valódi mentesítési alapot az jelent, ha a büntetőeljárást bűncselekmény hiányában zárja le a későbbiekben.