Zverev megcsinálta, óriási mérkőzésen nyerte meg első GS-tornáját Cobolli ellen

Azzal, hogy Carlos Alcaraz sérülése miatt nem indult, majd az első kiemelt és világelső Jannik Sinner kétszettes előnyből kikapott Juan Manuel Cerúndolótól a második fordulóban, aztán a harmadik kiemelt Novak Djokovics is elbúcsúzott a harmadik fordulóban, hozzájuk hasonló toronymagas esélyes nélkül maradt a férfi egyesek küzdelme – hacsak nem tekintjük annak a második kiemelt Alexander Zverevet, aki óriási esélyt kapott, hogy három elvesztett GS-döntő után megnyerje első Grand Slam-tornáját.
A németek olimpiai és kétszeres világbajnoka mindössze két elvesztett játszmával masírozott be a döntőbe, ahol az első fináléjára készülő Flavio Cobolli várta. A 24 éves olasz legnagyobb visszhangot kiváltó meccse – a negyedik kiemelt Félix Auger-Aliassime búcsúztatásán túl – talán az elődöntő volt, amelyet játék nélkül nyert meg, merthogy Matteo Arnaldi sérülése miatt nem állt ki ellene.
A döntő aztán úgy kezdődött, hogy hiába lehetett Cobolli a kipihentebb, Párizsban ezen a délutánon maximum az áldozati bárány szerepét osztják rá: az első játszmát úgy húzta be 35 perc alatt 6:1-re Zverev, hogy háromszor is elvette az olasz adogatójátékát – mondhatni, GS-tornadöntős rutinból megoldotta. A másodikban viszont megérkezett a mérkőzésbe Cobolli is, aki 3:3-nál elvette a német adogatását, és az előnyét megőrizte a játszma végéig, azaz kiegyenlített. Kettejük eddigi négy mérkőzésén sohasem fordult még elő, hogy mindketten nyertek volna legalább egy-egy játszmát egy meccsükön.
A harmadik felvonás során Cobollinak két bréklabdát kellett hárítania a negyedik játékban, miközben Zverev magabiztosan játszva, adogatóként alig veszítve pontot várt az újabb lehetőségre. Ez 5:4-es vezetésénél jött el, vagyis a legjobbkor brékelte a német az olaszt, amivel a második Roland Garros-döntőjében is 2–1-es vezetésre tett szert – két éve Carlos Alcaraz ellen fordított az elvesztett első szett után, majd öt szettben kikapott a spanyoltól.
A negyedik pedig rémálomszerűen kezdődött Zverevnek: rengeteget hibázva elvesztette első adogatását, Cobolli meg hozta a saját szerváit, aztán a hatodik játékban az olasz ugyan három bréklabdát hárított, ám Zverev ledolgozta a hátrányát, egyenlített, s mindössze három játék megnyerése választotta el pályafutása első GS-győzelmétől. Talán a tét viselhette meg, vagy más zavarta meg a németet, de a következő adogatását tükörsimán elvesztette, ismét az olasz érezhette magát nyeregben. Nem sokáig, mert ezúttal 5:4-es előnynél a döntő játszmáért szerváló Cobolli remegett meg, így Zverev egyenlített – annak ellenére, hogy úgy tűnt, görccsel küzd. A német viszont az edzői páholyából érkező frissítőnek köszönhetően annyira regenerálódott, hogy hozza az adogatását, némi bírói segítséggel. A szett egészen drámai rövidítésbe torkollott, Cobolli két játszmalabdáig jutott, az elsőnél, adogatóként „üres kapus ziccert” rontott, a másodikat fogadóként már hozta, így kiharcolta a döntő játszmát. Zverev a Roland Garroson 26 megnyert rövidítés mellett csupán harmadszor veszített ebben a műfajban...
Az ötszettesek terén is hasonlóan fölényes a mutatója Zverevnek a Garroson: 10 megnyert ilyen meccsre két veresége jut, igaz, a legutóbbit elvesztette – két éve, a már említett döntőt Alcaraz ellen. Ezúttal viszont hozta az első három játékot, dupla brékelőnybe került, ráadásul az első térfélcserénél Cobolli ápolást kért. Ez azonban nem hozta meg az olasznak a remélt eredményt, Zverev ellenállhatatlanul játszott, és a hetedik játékban három meccslabdájából a másodikat megcsinálta, megnyerve pályafutása első GS-tornáját.
TENISZ
ROLAND GARROS (61 723 000 euró, salak)
FÉRFI EGYES, DÖNTŐ
Alexander Zverev (német, 2.)–Flavio Cobolli (olasz, 10.) 6:1, 4:6, 6:4, 6:7 (5–7), 6:1








