„Csak azért, mert Alcarazt edzettem, nem jelenti azt, hogy ne tehetném meg a legnagyobb riválisával”

GYŐZTES MENTALITÁS – szerdán e címmel jelent meg a spanyol tréner, Juan Carlos Ferrero könyve. A 46 éves szakember játékosként világelsőségig, 2003-ban egyesben Roland Garros-győzelemig jutott, pályafutásának fontosabb állomásait is felidézve jegyezte le, milyen kihívások érhetnek egy játékost, és mi a megfelelő gondolkodásmód.

Ennek apropóján készített vele interjút a spanyol Punto de Break, amely a könyvön túl kitér a visszatérésének lehetőségére is. Ferrero hét éven át volt Carlos Alcaraz trénere, 24 trófeát nyertek közösen az ATP Touron, közte hat Grand Slam-címet (Alcaraz azóta hétnél jár), ám tavaly decemberben váratlanul, spanyol sajtóértesülések szerint nem éppen békében szakítottak. Ferrero közleménye volt beszédesebb, úgy fogalmazott, ha rajta múlik, folytatja a munkát.

Szeptember közepén beszélt arról, 2027-ben visszatérne a Tourra – a friss interjúban kicsit finomította, hogy a korábbi szavai hatására a sajtóban szinte biztosra vették visszatérését, és elmondta, milyen projektre vágyna legközelebb.

„Kicsit nyugisabbra, mint a Carlosszal közös volt. Vele még akkor kezdtem dolgozni, amikor nagyon fiatal volt, időbe került, mire minden területen fejlesztettük a játékát, csiszoltuk a stílusát. Most inkább tapasztaltabb játékossal dolgoznék együtt, akinek a játéka nagyrészt kiforrott, és nem igényli, hogy minden egyes nap kétszáz százalékon teljesítsek mellette. Biztos vagyok benne, hogy adódnak majd lehetőségek.”

A pletykák is felröppentek időközben, kivel állhat össze Ferrero. Legtöbbször a szintén spanyol, az idén berobbanó Rafael Jódar, és az ötszörös GS-bajnok olasz Jannik Sinner neve vetődött fel. A térdsérülése miatt idén már nem játszó Sinner többek mellett Darren Cahillel működik együtt sikeresen, ám a múlt pénteken 61 éves ausztrál eredetileg tavaly év végén befejezte volna az olasszal közös munkát. Végül maradt, de elképzelhető, hogy már nem sokáig. A Sinner-pletykákra vonatkozó kérdés is adta magát – Ferrero feltételes módban beszélt a témáról, leszögezve, nincsenek ellenérzései Alcarazzal szemben.

„A Carlitost körülvevő emberek a legjobbat akarják neki, őket vélhetően bosszantaná, ha Jannik csapatában bukkannék fel. Ha ez egy hónappal a különválásunk után történt volna meg, bizonyára azt gondolták volna, revánsvágyból, dacból cselekszem. Mostanra majdnem egy év telt el, csak arra koncentrálok, miként fejlődhetnék edzőként. A névnek nem igazán kellene számítania, bár tisztában vagyok vele, ha Jannik mellett kötnék ki, azt sokan jelzésértékűnek tekintenék. Az embereknek tiszteletben kell tartaniuk, bárhogy is döntök, és mindenekelőtt meg kell érteniük: ha Jannik stábjához csatlakoznék a jövőben, nem azért tenném, hogy szembeforduljak Carlosszal. Lehetőségem lenne, hogy korunk egyik legjobbja után a másikkal is együtt dolgozzak, csak azért, mert Carlost edzettem, nem jelenti azt, hogy ugyanezt ne tehetném meg a legnagyobb riválisával. Ilyen a versenyzés világa – de sosem kívánnék rosszat Carlosnak.”